A verebélyi Cherebo családCserebó, illetve Csarabó formában is előfordulnak egy Bars vármegyei és verebélyi széki egyházi nemes család.
Eredete Egyik ágából Petri Werebeli alias Cherebo, aki Szatmárban is tevékenykedett, 1562. szeptember 27-én címeres nemeslevelet szerzett.Cherebo Tódor tulajdonában volt Verebélyen (Kempelen), majd Vörösmarty Géza édesanyjánál Nemesdicskén (Ethey 1941, 276); Áldásy Antal 1942: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címjegyzéke II. Címereslevelek 8. kötet, 1826–1909. III. Pótlás a magyarországi címereslevelekhez. Budapest, 518 No. 424. Kihirdették Bars vármegyében 1581. augusztus 31-én.Kempelen: Magyar nemes családok; Áldásy 1912. július 13-án Aranyosmaróton kelt hiteles közjegyzői másolat alapján közölte szövegét, mely a Vincze család levéltárában volt. Az 1587-es (?) verebélyi urbariumban Cherebo Tamás szerepel.Ethey 1941, 273; Vö. UC 45:29, p. 91.; Motesíky Árpád 1993: A verebélyi templom. Új Szó 46/86, 7 (1993. április 14.); Csapodi Csaba 1942: Bars megye verebélyi járásának nemzetiségi viszonyai az újkorban. A Magyar Történettudományi Intézet Évkönyve 1942, 711.
1683-ban Cherebo Péter mint nemespanni egyházi nemes esett el a párkányi csatában.Bitka pri Parkane (Štúrove) a paňanské obdarované rody v roku 1699 / A párkányi csata és az 1699-es nemespanni adományos családok (2018, poszter) 1699-ben Cserebu Mihály volt megerősítve birtokaiban Dicskén és Verebélyen.Vö. PLE, Protocollaria L Kollonich, 68-70 (Oláh Miklós), 242-254, 258-267, 370-385. Vö. SAP, Residua Fragmenta, p. 74 Michael Zérébé és Zöröbu A 18. század elején Cserebu Péter volt birtokos Dicskén.Ethey 1942, 189.
1773-ban dicskei Cherebo Erzsébetet, aki Tajnán száraz dajkaként szolgált, lopáson kapták.SAP 13a, acta 439 1776-ban Batthyány József érseknek hódoló bandériumban Cserebo Károly lovas volt.SAP 93a, fasc. 1, No. 9 1798-ban a nemesdicskeiek panaszkodtak a verebélyi széknél, hogy Cherebo Ignác saját kocsmát nyitott, annak ellenére hogy a helyi közbirtokosság csak egy kocsma tartásában állapodott meg.Ethey 1942, 70-71.
Cserebo Mihály verebély széki esküdt 1765-ös monogrammos pecsétjében szablyát tartó oroszlán, sisakdíszben növekvőn.
A 19. század végén Cserebó Lajos volt az egyik legvagyonosabb földbirtokos Dicskén.1897 A Magyar Korona országainak mezőgazdasági statisztikája II. Gazdaczimtár. Budapest, 36-37
Neves családtagok
Cserebo Mihály a verebélyi és szentgyörgyi székek esküdtje 1765-ben.SAP 46, fas. 1 Cserebo József 1825-ben Verebély széki edküdt.SAP, processus civiles No. 330 Cherebo Lajos (1818 körül – 1900), a verebélyi szék főszolgabírája, aljárásbíró.Cherebo Lajos gyászjelentése Feleségével együtt Verebélyen volt eltemetve, de sírját felszámolták. Ajándékozással gyarapította a Nyitrai Piarista Főgimnázium régiséggyűjteményét.1888 A Nyitrai Főgimnázium Értesítője 1887, 139. Cherebo Lajos (1869-1935) Kassa-Oderberg vasút főfelügyelője, vasútigazgatósági tanácsos Cherebó Tódor (1872 körül – 1915. február 4.) járási számellenőr, földbirtokos,Cherebo Tódor gyászjelentése 1904-től a Királyi Magyar Természettudományi Társulat tagja.Természettudományi Közlöny 36/416, 297 (1904. április 10.) Leányágon ebből a családból származik Evarist Czaykowszki (Czaykowszky Evariszt; 1858-1934) pápai kamarás, pozsony-újvárosi plébános, pozsonyi kanonok.knihydominikani.sk; képeslap; Márton-temető Pozsonyban; mariasoft.sk; blumental.sk Leányágon ebből a családból származik Vörösmarty Géza (1908-1986) helytörténész.
Lásd még Verebélyi család
Jegyzetek
Források Ethey Gyula 1941-1942: A verebélyi érseki nemesi szék. Magyar Családtörténeti Szemle.
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Bars vármegyei nemesi családok Kategória:Nemesdicskei családok Kategória:Verebélyi családok