Albert Kahn (Németország, 1869. március 21. – Detroit, 1942. december 8.) Detroit egyik legismertebb és legtermékenyebb építésze.
Életpályája
Németországban született, családjával 1881-ben költözött Detroitba. Hogy családját támogatni tudja már 12 évesen dolgoznia kellett. Irodai fiúként vették fel, közben építészetet tanult a John Scott & Companynál, de egy évvel később elbocsátották. Miközben Scottnál dolgozott, Kahnt összetalálkozott Julius Melchers szobrásszal, aki megengedte neki, hogy részt vegyen rajzóráin, ahol kiválóan teljesített. Melchers révén felvették George Mason cégébe, a Mason & Rice-be, ahol szövegírást tanult. Mason Kahn egyik legnagyobb mentora és barátja lett. 1890-ben elnyerte a Amerikai építész és Building News ösztöndíjat egy Európában való tanulmányútra, ahol egy ideig Henry Baconnal turnézott. Röviddel visszatérése után 22 évesen a Mason & Rice fő tervezője lett. 1895-ben apította meg a máig is működő Albert Kahn Associates nevű céget.
1896-ban kötött házasságot Ernestine Krolikkal, négy közös gyermekük született. 1942. december 8-án Detroitban érte a halál.
Munkássága
Albert Kahn forradalmasította az ipari formatervezést az európai modernista stílus jegyében. Ezt többek között a vasbeton alkalmazásával érte el. Kezdetben, 1905-ben a Packard Motors számára dolgozott, ahol mérnök testvérével, Juliusszal közösen fejlesztették ki a Kahn vasbetonrendszert. Később, 1920-ban az Egyesült Államokban a Ford Motor Company híres River Rouge Komplexumának (Rouge Complex) tervezése során acél épületkereteket is alkalmazott. Kahn évekkel később, a második világháború idején is együttműködött a Forddal a Willow Run bombázóüzem építésében. Munkája nemzetközi léptékű volt: 1929-től kezdve két éven át több száz gyárat tervezett a Szovjetunióban is.
Ipari építészeti munkái – köztük a detroiti Argonaut Building – világszerte a modernista mozgalom egyik korai előfutárává tették. Nem pusztán átültette az európai stílusjegyeket Amerikába: független módon volt úttörő az ipari funkcionalizmus terén. Az általa használt vasbeton és acélvázas, nagy belterű gyárak a tömegtermeléshez a legjobb feltételeket kínálták, ezzel inspirációs forrásként szolgáltak a későbbi európai modernista mesterek, például Walter Gropius és Le Corbusier számára is.
Főbb munkái Kiterjedt munkái többek között: Argonaut Building, Cadillac Place, Detroiti Atlétikai Klub, Detroiti Rendőrkapitányság, az Első Nemzeti Épület, a Ford Highland Park üzem, a Belle Isle akvárium, az Anna Scripps Whitcomb konzervatórium, a detroiti szabad sajtóépületek, Cranbrook Ház, a Herman Kiefer Kórház, a Maccabees épület, a River Place , az Edsel és Eleanor Ford ház, valamint a Hill Auditorium és a Burton Emléktorony a Michigani Egyetem campusán.
Források
Kategória:Amerikai építészek Kategória:1869-ben született személyek Kategória:1942-ben elhunyt személyek Kategória:Német-amerikaiak Kategória:Detroitiak