George Henry Sanders (Szentpétervár, Orosz Birodalom, 1906. július 3. – Castelldefels, Barcelona, Spanyolország, 1972. április 25.) Oscar-díjas brit filmszínész, televíziós színész, énekes-dalszerző, zeneszerző, író. Jelentős karakterszerepeket játszott az 1930-as évektől haláláig. Felső osztálybeli, kifinomult, de gyakran nyugtalanító hátterű karaktereket alakított. 1950-ben Joseph L. Mankiewicz rendező Mindent Éváról című filmjében nyújtott alakításáért Oscar-díjat kapott. Egyik főszereplője volt 1964-es Az aranyfej című magyar–amerikai ifjúsági filmnek, melyet 1963-ban Budapesten forgattak.
Élete Származása, tanulmányai
Szentpéterváron született, az Orosz Birodalomban, brit állampolgárságú szülőktől. Édesapja Henry Peter Ernest Sanders (1868–1960) volt. Édesanyja Margarethe Jenny Bertha Kolbe (1883–1967) volt, észt és skót felmenőkkel rendelkező szentpétervári német család leánya. George bátyja, Thomas Charles Sanders (1904–1967), öccséhez hasonlóan színész lett, Tom Conway álnéven. Volt még egy húguk, Margaret Sanders (1912–?). George Sanders egyik, 1991-ben megjelent életrajzában az szerepel, hogy Sanders apja egy Oldenburg-házi hercegnek, a cár sógorának és egy orosz nemes hölgynek házasságon kívüli kapcsolatából származott.
Az 1917-es orosz forradalom kitörésekor George tizenegy éves volt. A család visszatért Angliába. A két fivért, Thomast és George-ot a Bedales School-ba, majd a Brighton College magániskolába küldték. George ezután elvégezte a Manchesteri Műszaki Egyetemet, és a textilipari kutatásban kezdett dolgozni. Később Dél-Amerikába utazott, ahol egy dohányültetvényes vállalkozásba fogott. Az 1929-es nagy gazdasági világválság miatt tönkrement, hazatért Angliába, és egy reklámügynökségnél dolgozott. Itt az egyik titkárnő, Greer Garson, aki később, az 1930-as évek második felében maga is neves színésznő lett, biztatta Sanderst, próbálkozzon színészi pályán.
Színészi pályája Sanders megtanult énekelni, felvették egy kis színpadi szerepre. Felfigyeltek rá, többször szerepelt brit színpadokon Edna Besttel és Dennis Kinggel együtt. 1934-ben megkapta első filmszerepét a Love, Life and Laughter c. zenés filmben, ahol bárénekest alakított. Ugyanebben az évben New Yorkba utazott, Noël Coward egyik broadway-i produkciójában (Conversation Piece) szerepelt, de a darab nem volt sikeres, levették a műsorról. Sanders visszatért Angliába, ahol 1936-ben kisebb angol filmszerepben dolgozott, pl. a Mi lesz holnap?-ban és A csodalátos ember-ben.
A filmek forgalmazója, az amerikai 20th Century Fox szerződtette Sanderst a Lord Nelson győzelme (Lloyd’s of London) című, Hollywoodban forgatott filmre, ahol Tyrone Power ellenlábasaként szerepelt. A brit úri osztályra jellemző beszédstílusa és kiejtése hitelessé tette alakítását. A film sikere nyomán 1936 novemberében Sanders hét évre szóló szerződést kapott a Fox-tól. Választékos, behízelgő, úri viselkedésű, de nyugtalanító vonásokat sejtető szerepeket kapott kalandfilmekben és krimikben. 1939-ben egy időre visszatért Angliába, néhány brit filmben is szerepelt, majd 1938-tól ismét Hollywoodba ment, ahol megkapta Az Angyal (The Saint) szerepét, amelyet addig Louis Hayward alakított (The Saint Strikes Back, A szentek visszavágnak, 1939). További 1939-es szerepeiben Sanders nemzetközi gazembereket alakított (Confessions of a Nazi Spy; Nurse Edith Cavell; Az utolsó lázadó). A háborús években Angliában, Hollywoodben és Los Angelesben filmezett, felváltva játszott pozitív angol hősöket és gonosz nácikat.
1941-ben a producerek konfliktusba kerültek Leslie Charterissel, Az Angyal írójával, a sorozat átmenetileg leállt, helyette Sanders megkapta az új Falcon-sorozat főszerepét, Gay Lawrence, a Sólyom nyomozót. Sanders azonban egy idő után beleunt a szerepbe, átpasszolta bátyjának, Tom Conwaynek: az 1942-es The Falcon’s Brother filmben az egymásra erősen hasonlító két fivér együtt szerepelt, George-ot a történet szerint kilőtték, a további filmekben bátyja vitte tovább a szerepet. (A két fivér még egyszer, az 1956-es Death of a Scoundrel című film noir-ban, ahol két fivért alakítottak). Az 1940-es években sorozatban kapta a Fox-tól a drámai és kalandfilmek főszerepeit. A konfliktus rendezésével Sanders ismét Angyal-filmeket forgatott.
1944-ben hároméves szerződést kötött az RKO Pictures filmgyártó és forgalmazó céggel. Szerepelt az Action in Arabia kalandfilmben, a Dorian Gray képe c. Oscar Wilde-adaptációban, majd ismét a Fox-nak dolgozott, így pl a Forever Amber című drága, kosztümös történelmi filmben II. Károly angol királyt alakította.
bélyegkép|jobbra|Addison DeWitt szerepében, a Mindent Éváról-ban (1950) bélyegkép|jobbra|Az 1952-es Oscar-díjosztón, b→j: Bette Davis, George Sanders, Karl Malden, Greer Garson és Humphrey Bogart
1950-ben Joseph L. Mankiewicz rendező Mindent Éváról című filmjében Sanders játszotta Addison DeWittet, egy fanyar és érzéketlen színházi kritikust, aki belegázol a színésznők (Bette Davis, Anne Baxter) életébe. Alakításáért megkapta a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat.
1951-ben főszerepet játszott a Black Jack csempész-kalandfilmben, aztán visszatért a rosszfiús mellékszerepekhez. 1952-ben az MGM-hez szerződött, szerepelt a The Light Touch-ban (1952), az Ivanhoe-ban (1952), itt Sir Brian de Bois-Guilbert templomos lovagot játszotta, aki megvív az Ivanhoe-t alakító Robert Taylorral a zsidó Rebeca (Elizabeth Taylor) szerelméért. 1954-ben Olaszországban forgatott Ingrid Bergmannal, az Itáliai utazás-ban. Az 1950-es és 1960-as években számos drámai és kalandfilm karakteres mellékszerepeiben jelent meg.
Az 1950-es és 1960-as években számos drámai és kalandfilm karakteres mellékszerepeiben jelent meg. 1967-ben a Walt Disney-féle A dzsungel könyve rajzfilmben ő adta Sir Kán tigris hangját. Szerepelt Az aranyfej című, 1964-ben bemutatott magyar–amerikai (Mafilm–MGM) koprodukciós ifjúsági kalandfilmben, amelyet 1963-ban Budapesten forgattak.
1969-ben főszerepet játszott John Huston rendező Levél a Kremlbe című kémfilmjében (1970). 1969-ben bejelentette, hogy visszavonul a showbizniszből. Ennek ellenére további szerepeket vállalt és egészen haláláig, 1972-ig. Az utolsó két film, ahol megjelent, a Végtelen éjszaka (1972) és Psychomania (1973).
A stróman
Az 1940-es években Sanders neve alatt két bűnügyi regény jelent meg, egyiket sem ő írta, hanem amerikai női szerzők, akik a háborús filmek brit sztárjának neve alatt nagyobb bevételhez jutottak. Az 1944-es Crime on My Hands valódi szerzője a Craig Rice álnéven működő Georgiana Ann Randolph Walker Craig (1908–1957) írónő. Az 1946-ban megjelent Stranger at Home valódi szerzője Leigh Brackett (1915–1978) írónő, aki science-fiction novelláiról lett ismert.
Magánélete
1940-ben Sanders feleségül vette a Susan Larson álnéven szereplő Elsie Poole-t (1910-1981), 1949-ben elváltak. 1949–1954 között Gábor Zsazsával (1917–2016) élt házasságában, aki Sanders miatt vált el Conrad Hiltontól. 1956-ban Sanders és Gábor Zsazsa együtt játszottak a Death of a Scoundrel filmben. Sanders 1954-ben tőle is elvált, és 1959-ben feleségül vette Benita Hume angol színésznőt (1907–1967), Ronald Colman amerikai színész özvegyét.
1966-ban Sanders pénzügyi megtakarításai egy rossz befektetési döntés miatt elúsztak, magáncsődöt jelentett be.The Guardian, 1972. április 26. 1967-ben harmadik felesége, Benita Hume meghalt. Ugyanebben az évben halt meg májrákban Sanders bátyja, Thomas, és édesanyjuk, Margarethe Jenny Bertha Sanders is. A megözvegyült George Sanders 1970. december 1-jén negyedszer is megnősült, ezúttal második feleségének két évvel idősebb nővérét, Gábor Magdát (1915–1997) vette feleségül, de a frigy egyetlen hónap után válással végződött.
Utolsó évei Sanders ekkor kezdett erősen inni. Családi tragédiái, vagyonának elvesztése és házasságainak kudarca erősen megviselték. 1970-től felületes kapcsolata volt utolsó barátnőjével, Lorraine Chanellel, aki rávette, hogy adja el utolsó ingatlanát, egy mallorcai házat, ahol nagyon szeretett tartózkodni, és döntését nagyon megbánta. Kezdődő demenciát is diagnosztizáltak nála. 1972. április 25-én Barcelona tartományban, egy castelldefelsi tengerparti szállodában bevett több üveg barbiturátot és meghalt. Búcsúlevelet hagyott hátra.„George Sanders Dies in Spain of Drug Overdose, Leaves Note”, Los Angeles Times, 1972. április 25., 2.o.
Főbb filmszerepei 1934: Love, Life & Laughter, bárénekes 1936: Mi lesz holnap? (Things to Come), pilóta (név nélkül) 1936: A csodalátos ember (The Man Who Could Work Miracles), Indifference 1937: Szerelmi riport (Love Is News) Andre de Guyon gróf 1937: Második feleségem (The Lady Escapes), Rene Blanchard 1938: Veszélyes zóna (International Settlement), Del Forbes 1938: 4 férfi, egy nő (Four Men and a Prayer), Wyatt Leigh 1939: Mr. Moto halálos titka (Mr. Moto’s Last Warning), Eric Norvel 1939: The Outsider, Anton Ragatzy 1939: A szentek visszavágnak (The Saint Strikes Back), Simon Templar (The Saint / Az Angyal) 1939: Confessions of a Nazi Spy, Franz Schlager 1939: A szent Londonban (The Saint in London), Simon Templar (The Saint / Az Angyal) 1939: Nurse Edith Cavell, Heinrichs kapitány 1939: Az utolsó lázadó (Allegheny Uprising), Swanson kapitány 1940: A zöld pokol (Green Hell), Forrester 1940: A szentek dupla balhéja (), Simon Templar (The Saint / Az Angyal) / „Boss” Duke Bates 1940: A titkok kastélya (The House of the Seven Gables), Jaffrey Pyncheon 1940: A Manderley-ház asszonya (Rebecca), Jack Favell 1940: Boszorkánykonyha (Foreign Correspondent ), Scott Ffolliott 1940: Monte Cristo fia (The Son of Monte Cristo), Gurko Lanen tábornok 1941: A szentek Palm Springsben (The Saint in Palm Springs), Simon Templar (The Saint / Az Angyal) 1941: Gyilkos szerelem (Rage in Heaven), Ward Andrews 1941: Embervadászat (Man Hunt), Quive-Smith 1941: Habari (Sundown), Coombes őrnagy 1941: The Gay Falcon, Gay Laurence / The Falcon 1942: Bosszú lovagja (Son of Fury: The Story of Benjamin Blake), Sir Arthur Blake 1942: Egy frakk története (Tales of Manhattan), Williams 1942: Az ördög sarkantyúja (The Moon and Sixpence), Charles Strickland 1942: A fekete hattyú (The Black Swan), Billy Leech kapitány 1943: Ütött az óra (This Land Is Mine), George Lambert 1944: A titokzatos lakó (The Lodger), John Warwick rendőrfelügyelő 1944: Action in Arabia, Michael Gordon 1945: Hangover Square, Dr. Allan Middleton 1945: Dorian Gray képe (The Picture of Dorian Gray), Lord Henry Wotton 1946: A Scandal in Paris, Vidocq 1947: A kísértet és Mr(s). Muir (The Ghost and Mrs. Muir), Miles Fairley 1947: Forever Amber, II. Károly angol király 1949: Sámson és Delilah (Samson and Delilah), Gáza kormányzója 1950: Mindent Éváról (All About Eve), Addison DeWitt 1951: The Light Touch, Felix Guignol 1952: Ivanhoe, Sir Brian De Bois-Guilbert templomos lovag 1954: Itáliai utazás (Viaggio in Italia), Alex Joyce 1955: Holdvilág (Moonfleet), Lord Ashwood 1955: A skarlát kabát (The Scarlet Coat), Dr. Jonathan Odell 1955: A király tolvaja (The King’s Thief), II. Károly angol király 1956: Never Say Goodbye, Victor 1956: Amíg a város alszik (While the City Sleeps), Mark Loving 1956: Death of a Scoundrel, Clementi Sabourin 1958: Hármasikrek ajándéka (Rock-a-Bye Baby), Danny Poole 1958: A Földtől a Holdig (From the Earth to the Moon), Stuyvesant Nicholl kapitány 1959: Salamon és Sába királynője (Solomon and Sheba), Adónija, Dávid fia 1960: Az utolsó utazás (The Last Voyage), Robert Adams kapitány 1960: Kékszakáll tíz felesége (Bluebeard’s Ten Honeymoons), Henri Landru 1960: Elátkozottak faluja (Village of the Damned), Gordon Zellaby 1961: A találkozó (Le rendez-vous), J.K. / Kellermann 1962: Grant kapitány gyermekei (In Search of the Castaways), Thomas Ayrton 1963: A betörő (The Cracksman), a kormányzó 1964: Felügyelő életveszélyben (A Shot in the Dark ), Benjamin Ballon 1964: Az aranyfej (The Golden Head), Basil Palmer