Pusztataskony egykori magyarországi település az Alföldön, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északi részén, ma Tiszabura különálló településrésze. Neve alapján valószínűsíthetően már az Árpád-kor korai szakaszában lakott hely lehetett, fénykorában gróf Szapáry Gyula itteni kastélyához tartozó cselédfalu volt.
Fekvése Jász-Nagykun-Szolnok vármegye északi szélén fekszik, a Tisza bal parti oldalán, a folyótól kevesebb, mint 1 kilométernyi távolságra; északi határában található a kiskörei Tisza-híd bal parti hídfője. Fontos vízfolyása még a nagykunsági árvízi tározó vízbeeresztő csatornája, mely a lakott területétől nyugatra húzódik, valamint a Mirhó-Gyócsi-csatorna, mely a házaitól keletre kanyarog.
Tiszabura központjától légvonalban 4,5, közúton mintegy 6,5 kilométerre északkeletre helyezkedik el; a legközelebbi szomszédos települések északnyugat felől Kisköre, kelet felől pedig Abádszalók, közúton mindkettő nagyjából 6-7 kilométerre.
Megközelítése Főutcája a 3209-es út, ez kapcsolja össze Kiskörével és a Tisza jobb parti oldalának más településeivel. Lakott területétől nem messze délre húzódik a 3216-os út Abádszalók és Tiszabura közti szakasza, utóbbi települések felől ezen érhető el.
A hazai vasútvonalak közül a érinti, mely az északi külterületei között halad keresztül, de nem áll meg itt. Ezzel együtt könnyen elérhető vasúton, mert a vonal két megállójától (Kisköre-Tiszahíd megállóhelytől és Abádszalók megállóhelytől) is csak pár kilométernyi távolság választja el.
Története Botka János kutatási adatai szerint a nevében rejlő „taskony” kifejezés a Taksony személynév hangátvetéssel létrejött változata, és mint ilyen, Taksony fejedelem nevét őrizheti. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy a térségben több helyütt is felbukkannak olyan, személynévi eredetű helynevek, névtagok – például az Abád és Tomaj nevek –, amelyek Taksony feltételezhető – részben magyar, részben besenyő – rokonsági köréhez köthetők. Anonymus is úgy utal erre a vidékre, mint ami „Thonuzoba (Thonus-Aba) besenyő vezér birtokát alkotta, s mint ilyen az abádi birtok része volt.”
Népszámlálási adat legkorábbról 1548-ból ismert a mai Pusztataskonyról, ami az évszázadok során többször elpusztult, illetve gazdát cserélt. Legnevesebb birtokosa gróf Szapáry Gyula volt, akinek az itt elterülő 3700 holdas birtokán – családja állandó szálláshelyén – a központi major szerepét töltötte be a település. A nagy kastélyt és a vele szemben lévő kis kastélyt dísznövényekkel teli, 12 holdas park vette körül; ennek maradványai még az 1950-es évek elején is láthatóak voltak, a 20. század utolsó évtizedeit azonban már csak a legszívósabb díszcserjék érték meg.Pádár Julianna: Barangolás a régmúltban. Pusztataskony helynevei és történetei Jászkunság, 38. évfolyam, 1. szám (1992. február), 30-32. oldal. Online hozzáférés (Arcanum): 2025. november 26.
Tiszaburán 2025 őszén több időközi önkormányzati választást kellett tartani – részben korábbi választási szabálytalanságokkal összefüggésben –, és ezek egyikéhez kapcsolódóan Pusztataskony lakosai bejelentették elszakadási szándékukat az ország egyik legproblémásabbnak számító (egyebek közt kirívó mértékű bűnözéssel sújtott) községétől. A 90 szavazásra jogosult taskonyi választópolgárból hetven fő írta alá az erről szóló követelést, ezt követően a dokumentumot be is adták a tiszaburai polgármesteri hivatalba, ám tárgyalni eddig nem tudtak róla, mert a testület feloszlatta magát. A kezdeményezés hátterében az állt, hogy a taskonyi lakosok úgy érezték, a minimumon kívül semmit sem kapnak a tiszaburai önkormányzattól.
Jegyzetek
Kategória:Településrészek