thumb|262px|A kolostortemplom thumb|262px|A Főutca részlete
Malacka (szlovákul Malacky, németül Malatzka) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Malackai járásának székhelye.
Fekvése A Hegyentúli-síkságon, Pozsonytól 36 km-re északra fekszik.
Nevének eredete Egy feltételezés szerint a magyar malac főnévből ered a város neve, ugyanis helyén egykor a Pálffy-uradalom sertéstelepe állt. Ez azonban kérdéses, mivel nem egészen tisztázott, hogy az amúgy szláv eredetű malac szó mikor került a magyar nyelvbe, főleg, hogy a települést már a 13. században említik. Más elmélet a mláky (mocsaras, tócsás) szóra vezeti vissza.
Története A település még birtokként 1206-ban II. András oklevelében szerepel először, amikor a király a hozzá harcokban hű embereinek birtokokat adományoz ezen a területen. Még ugyanebben az évben a Csütörtökhely uradalmához tartozó területen birtokot adományoz a Hont-Pázmány nembeli Sándornak. Detrekő várának felépülése után a város területe a váruradalom része lett. Birtokosai a Serédy, Salm, Fugger és Balassa családok voltak.
A Ballassák a vadászatra kiválóan alkalmas mocsarakból kiemelkedő száraz területen vadászkastélyt kezdtek építeni. 1573-ban a kastély körül kialakult település már oppidum rangot és vásártartási jogot kapott. 1577-ben kapta a ma is használatos címerét. A település plébániáját és iskoláját 1596-ban alapították. 1600-ban felépült a templom, melyhez 1672-ben építettek tornyot. A 17. században kihalt a Balassa család és a detrekői uradalmat a Pálffy család szerezte meg, akik ezután 300 évig voltak a birtokosai. A Balassák várkastélyába 1652-ben a ferencesek kolostort építettek. Erre az időszakra esik a korábban evangélikus település rekatolizációja. Az újonnan alapított kolostorhoz 1653-ban a Pálffyak nagy templomot építtettek. Ezután ide temetkeztek a család tagjai, akik közül sokan kiemelkedő szerepet játszottak az ország történelmében. A század közepén felépült a nagy méretű Pálfy-kastély, mely a legutóbbi időkig kórházként működött.
1771-ben Malacka bekapcsolódott a postai forgalomba, itt épült meg a Pozsonyt Prágával összekötő postaút egyik állomása. A Pozsonyt Szakolcával összekötő vasútvonal 1891-ben épült meg. A város oktatásügye is fejlődésnek indult. Itt működött a ferencesek felsőiskolája, ahol többek közt filozófiát is oktattak. 1889-ben megalapították a vincés nővérek lánynevelő intézetét.
Vályi András (1796) szerint „MALACZKA. Tót mező Város Posony Várm. földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik térhelyen, Postája is van, 3 nyomásbéli földgye jó, réttyei hasznosak, bora nints, két pusztája, ’s erdője van, malina vize nedvesíti, piatza N. Lévándon, és helyben is.”
Fényes Elek (1851) szerint „Malaczka, tót-német m. város, Poson vmegyében, a holicsi posta- és országutban, Posontól 5 mfd. Számlál 2327 kath., 97 zsidó lak. Ékességére szolgál a kath. paroch. templom, az uraság roppant várkastélya, mellyben 350 ablakok számláltatnak; az ezt környékező 106 holdat elfoglaló felséges angolkert csinosan elrendelt szakaszaival, csavargós utaival, s egy pompás hársfa fasorral; a postahivatal; a francziskánusok monostora és temploma, melly alatt szemlélhetni a Pálffy csal. temetkező helyét. Határa tágas, részint róna homokos, részint dombos, sok rozsot, kendert, árpát terem. Erdeje nagy; legelője, rétje bőven, van pálinka-háza, az uraságnak szép majorsága, tehenészete, nemesitett juhtenyésztése, vendégfogadója, népes országos-vásárai. F. u. Pálffy. Van saját postahivatala.”
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Malackai járásához tartozott. 1919-ben megalapították a városi, majd 1927-ben a ferences gimnáziumot is, mely 1931-ben új épületbe költözött.
Népessége
1910-ben 5136 lakosából 3849 szlovák, 631 német és 530 magyar anyanyelvű volt.
2011-ben 17 051 lakója volt.
Nevezetességei A várkastély tornyai és falai részben még állnak. Az 1644-ben épült Pálffy-kastély ma kórház, 1820-ban klasszicista stílusban átépítették. Ferences templomában Rómából hozott eredeti kövekből épített szent lépcső található, amelyet kettős folyosóval építették a templom szerkezetébe. A lépcső zarándokhely. A Szeplőtelen Szűz tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1653-ban épült. Sírboltjában a Pálffy család tagjai nyugszanak. A Szent Anna kápolna 1880-ban épült.
Közlekedés
Vasúti
Híres emberek Itt született 1883. július 1-jén Friedrich István magyar miniszterelnök. Itt született 1890. január 21-én Ernst Wiesner építész. Itt született 1907. július 12-én Ľudo Zúbek szlovák író, műfordító. Itt született 1928. január 13-án Karol Machata szlovák színész. Itt született 1934. május 18-án Ladislav Pittner politikus, Szlovákia egykori belügyminisztere. Itt született 1944. április 12-én Ľubomír Roman szlovák színész, politikus. Itt hunyt el 1702. július 9-én Babcsánszky Ferenc szerzetes. Itt hunyt el 1971. június 28-án Martin Benka szlovák festőművész. Itt született 1981. április 16-án Stanislav Velický szlovák labdarúgó. Itt született 1997. május 13-án Samuel Mráz, szlovák válogatott labdarúgó.
Testvérvárosai Szarvas, Magyarország (2000) Albertirsa, Magyarország (2000)
Jegyzetek
Források Malacky a okolie 9 - História 2016 Pavol Vrablec 2015 (zost.): História Malaciek a okolia
További információk Malacka város hivatalos honlapja Malacky virtualne.sk
Kategória:A Malackai járás települései Kategória:Pozsony vármegye települései