Gerevich Tibor (Máramarossziget, 1882. június 14. – Budapest, 1954. június 11.) művészettörténész, egyetemi tanár, művelődéspolitikus, kormánybiztos; az MTA tagja, a Római Magyar Intézet igazgatója, a Műemlékek Országos Bizottságának (MOB) elnöke; Gerevich Aladár vívó és Gerevich László művészettörténész nagybátyja.
Élete
Apja, Gerevich Emil, főreáliskolai igazgató, anyja Ilniczky Ilona (Veléte, 1854. február 26. – Budapest, 1948. március 27.). Az Eötvös Collegium ösztöndíjasaként a Budapesti Tudományegyetemen, majd a berlini Humboldt Egyetemen tanult. 1904-ben a Budapesti Tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktori diplomát. 1904 és 1906 között külföldön, főként Bolognában tanult művészettörténetet.
1908-tól az Országos Széchényi Könyvtár gyakornoka, 1911-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtárának múzeumi őre (igazgatója), illetve a Budapesti Egyetemen az olasz műtörténet magántanára lett. 1924-től haláláig a Budapesti Egyetem újonnan létesült Keresztényrégészeti és Művészettörténeti tanszékének professzora.
1925-től a Római Magyar Intézet igazgatója, majd kurátora, a velencei biennálé magyar kormánybiztosa. 1932-től a Műemlékek Országos Bizottságának (MOB) elnöke, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója. Jelentős szerepet játszott az esztergomi királyi palota feltárásában. A Magyar Tudományos Akadémia 1922-ben levelező, 1934-ben rendes tagjává választotta. Tagja volt a lengyel–magyar kapcsolatok ápolását célul tűző Magyar Mickiewicz Társaságnak.Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o., library.hungaricana.hu.
1935-ben Corvin-koszorúval tüntették ki.
A Római Magyar Intézet és a római iskola
Jó diplomáciai érzékű szakember volt, kitűnő nemzetközi kapcsolatokkal, ezért a két világháború között vezető szerepet kapott a hivatalos művészetpolitika irányításában. 1925-ben a Római Magyar Intézet (ma: Római Magyar Akadémia) igazgatója, később kurátora lett. E tisztségeiben segítette a később nevével fémjelzett római iskola kibontakozását – ennek képviselői, többek között Aba-Novák Vilmos, Patkó Károly és Molnár C. Pál a Római Magyar Intézet ösztöndíjasai voltak. Gerevich szerint a Rómába küldött ösztöndíjasokra egyszerre hatott a régi Róma emelkedett légköre, a modern Róma frissessége és a modern olasz művészet lendületes újjászületése. A Római Magyar Intézet a magyar–olasz kulturális és politikai együttműködés egyik jelképévé vált. A római iskola tagjai Budapesten évekig Gerevich törzshelyén, a Centrál kávéházban, annak Cukor utcai oldalán tartották összejöveteleiket.
Főbb művei
Az arányosság elméletének és gyakorlati alkalmazásának története a művészetben (Athenaeum, 1904) Donatello és az újabb művészettörténeti kutatás (Athenaeum, 1908) Francesco Francia nell' evoluzione della pittura bolognese (Rassegna d’Arte, 1908) Tracce di Michalelangelo nella scuola di Francesco Francia (Bologna, 1908) Le relazioni tra la miniatura e la pittura bolognese nel trecento (Rassegna d’Arte, 1909) A miniatúrafestészet, tekintettel a Corvin-kódexekre (Budapest, 1911) A barokk festészet művészeti fejlődése (Budapest, 1912) A krakkói Czatoryski-képtár olasz képei (Budapest, 1918) Egyházművészetünk jövője (Magyar Iparművészet, 1920) Kolozsvári Tamás (Budapest, 1923) Ipolyi Arnold (1823-1886) (Budapest, 1923) A régi magyar művészet európai helyzete (Pécs, 1924) Alte ungariche Malerei (Berlin, 1924) Antonio Abondio császári és királyi udvari szobrász, festő és éremkészítő (Gr. Klebelsberg Kuno Emlekkönyv, Budapest) Ipolyi Arnold emlékezete (Budapest, 1925) A modern egyházművészet (Magyar Katolikus Almanach, 1927) Perugnio (Az Országos Magyar Régészeti Társulat Évkönyve. 1927) Esztergomi műkincsek (Budapest, 1928) L’anti antica ungherese (Róma, 1930) Művészettörténet (A magyar történetírás új útjai. Szerk. Hóman Bálint. Bp. 1931; újra kiadva: A magyar történet-írás programjai. Szerk. Marosi Ernő. Budapest, 1999) Pasteiner Gyula emlékezete (Budapest, 1933) Magyarországi művészet Szent István korában (Szt. István emlékkönyv, III, Budapest, 1938) Magyarország román kori emlékei (Budapest, 1938) A magyar művészet szelleme (Mi a magyar? Szerk. Szekfű Gyula. Budapest, 1932; Repr. 1992)
Jegyzetek
Források
További információk
Genthon István: G. T. (Műv. tört. Ert., 1955) Markoja Csilla: Gerevich Tibor görbe tükörben. 2009
Kategória:Keresztény Múzeum Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:Magyar muzeológusok Kategória:Magyar polonisták Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Corvin-koszorúsok Kategória:Eötvös-kollégisták Kategória:Műemlékvédők Kategória:Esztergomiak Kategória:Máramarosszigetiek Kategória:A magyar korona kutatói Kategória:1882-ben született személyek Kategória:1954-ben elhunyt személyek Kategória:Gerevich család Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek