Az 1964. évi nyári olimpiai játékokat, hivatalos nevén a XVIII. nyári olimpiai játékokat 1964. október 10. és 24. között rendezték meg Japán fővárosában, Tokióban.
A játékok rendezésére már másodszorAz 1960. évi nyári olimpiára már pályázott Tokió, de akkor hét város közül a legkevesebb szavazatot kapta. pályázó japán fővárost 1959. május 26-án, Münchenben választotta ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság négyTokión kívül pályázott még Bécs, Brüsszel és Detroit. város közül. Ázsiában először rendeztek ötkarikás játékokat. A versenyek lebonyolítását biztosító létesítmények a legkorszerűbb módon épültek, és modern technikai eszközökkel voltak felszerelve. Egyedül a nézők voltak tartózkodóak.
A versenyeken kilencvenhárom nemzet ötezer-százötvenegy sportolója vett részt.
Érdekességek Kína és Indonézia politikai okok miatt távol maradt. Szakai Josinori – az olimpiai láng meggyújtója – 1945. augusztus 6-án – az atombomba ledobásának napján született Hirosimában. A helsinki olimpia bajnoka, Pierre Jonqueres d’Oriola negyvenévesen ismét aranyérmet nyert a díjugratás egyéni számában. Ő szerezte a francia csapat egyetlen bajnoki címét. A harminchét éves Gyarmati Dezső ötödik olimpiáján vett részt és harmadik bajnoki címét szerezte. Az etióp Abebe Bikila, a római olimpián a maratoni futás győztese 1964-ben – ebben a számban a játékok történetében elsőként – meg tudta védeni bajnoki címét. Bikila mindkét bajnoki címét világrekord időeredménnyel nyerte. Az úszó Dawn Fraser, a diszkoszvető Alfred Oerter és az evezős Vjacseszlav Ivanov az 1960. évi római olimpia után másodszor is meg tudták védeni bajnoki címüket. Larisza Latinyina ezen az olimpián szerepelt utoljára a szovjet olimpiai csapatban és két arany, két ezüst és két bronzérmet szerzett. Tizennyolc érmével a 2012-es londoni olimpiáig ő volt a legtöbb olimpiai érmet szerzett sportoló. Michael Phelps a 2012-es olimpián szerezte meg 19. érmét. A férfi kardvívás egyéni számát – az 1908. évi londoni olimpia óta tizenegyedik alkalommal – ismét magyar vívó nyerte. A férfi úszóversenyek kiemelkedő egyénisége az egyesült államokbeli Don Schollander volt, aki négy aranyérmet nyert. Az olimpia idejére készült el a Sinkanszen (nagysebességű vasút) első vonala Tokió és Oszaka között.
Részt vevő nemzetek Vastagítással kiemelve az első alkalommal versenyző nemzetek.
egy atlétája a nemzeti zászlaja alatt részt vett a megnyitóünnepségen, de később nem indult a versenyszámában.
Olimpiai versenyszámok Versenyszámok az 1964. évi nyári olimpiai játékokon 50pxSportág, szakágEgyéniCsapatférfinőiférfinőivegyesösszesenAtlétika221121036Birkózás16000016Cselgáncs400004Evezés106007Gyeplabda001001Kajak-kenu213107Kerékpározás403007Kosárlabda001001Labdarúgás001001Lovaglás303006Műugrás220004Ökölvívás10000010Öttusa101002Röplabda001102Sportlövészet600006Súlyemelés700007Torna7511014Úszás7632018Vitorlázás104005Vívás313108Vízilabda001001 Összesen96263470163
Éremtáblázat
(A rendező ország csapata és a magyar csapat eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke vastagítással kiemelve.)
Magyar részvétel Az olimpián 182 sportoló képviselte Magyarországot. A megnyitóünnepségen a magyar zászlót Kulcsár Gergely atléta vitte. A részt vevő magyar sportolók névsorát lásd az Az 1964. évi nyári olimpia magyarországi résztvevőinek listája szócikkben.
A magyar csapat összesen 22 érmet – 10 arany-, 7 ezüst- és 5 bronzérmet – szereztek. A legeredményesebb magyarországi versenyző, Rejtő Ildikó két aranyérmet nyert. Rajta kívül két érmet nyert még Hammerl László sportlövő és Török Ferenc öttusázó. A magyar sportolók tizennégy sportágban, illetve szakágban összesen száznyolcvankettő olimpiai pontot szereztek. Ez 27 ponttal több, mint az előző, római olimpián elért eredmény.
A magyar csapat szerepléséről részletesen lásd a Magyarország az 1964. évi nyári olimpiai játékokon szócikket.
Közvetítések A Magyar Rádió riporterei a helyszínen Szepesi György és Szűcs Ferenc voltak.
A Magyar Televízió munkatársai ezúttal nem utaztak ki az olimpia helyszínére, hanem – az Intervízió többi tagtelevíziójához hasonlóan – egy berlini stúdióban kommentálták a játékokat. Az élő közvetítések rögzítéséhez ekkor sem volt még megfelelő technikai hátterük.
Jegyzetek
Források
Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – Kahlich Endre – Gy. Papp László – Subert Zoltán: Olimpiai játékok 1896–1976 – Budapest, 1977 – Keresztényi József: Kis olimpiatörténet – Budapest, 1988 –
Nemzeti Sport – 2004. augusztus 11.
További információk
1964, Tokió – tökéletesség felsőfokon
Kategória:Tokió