Az Európai Néppárt (angolul European People's Party, a továbbiakban EPP) európai szintű jobbközép politikai párt. Kereszténydemokrata pártok alapították 1976-ban, később konzervatív pártok és más jobbközép irányultságú pártok is csatlakoztak hozzá. Az EPP a legnagyobb európai párt, az Európai Unió (EU) minden szervezetében képviselteti magát, és ugyanígy a legnagyobb párt az Európa Tanácsban is. 39 országból összesen 74 tagpártja van, ebből 11 EU-s, 5 nem EU-s ország állam és kormányfői, 13 európai biztos (a Bizottság elnökét is beleértve), 182 képviselővel az Európai Néppárt a legnagyobb pártszövetség az Európai Parlamentben.
Története Az Európai Néppárt saját felfogása szerint „azoknak a jobbközép politikai szervezeteknek a családja, melyek gyökerei mélyen visszanyúlnak az európai kontinens történelmébe és civilizációjába, ugyanakkor már a kezdetekben úttörő szerepet játszottak az európai projektekben”.
Az EPP-t 1976. július 8-án alapította Luxemburgban Jean Seitlinger, a későbbi belga miniszterelnök, Leo Tindemans, aki egyben a párt első elnöke is lett, valamint Wilfred Martens, a szintén későbbi belga miniszterelnök és a párt későbbi elnöke.
Több jobbközép politikai szervezet rendelkezett hasonló elképzelésekkel, amelyek mind az EPP elődjeinek tekinthetők. Például a Nouvelles Equipes Internationales (Új Nemzetközi Csapatok, 1946–1948), amelyet az európai kereszténydemokraták alapítottak, 1965-ben, bár vitatott, hogy a Secretariat International des partis démocratiques d'inspiration chrétienne vált ki, amelyet 1925-ben alapítottak.
A kilencvenes évek második felében a finn Sauli Niinistö, az Európai Demokrata Unió (EDU) elnöke volt, szervezetének az EPP-be történő beolvasztásáról kezdett tárgyalni. 2002 októberében az EDU végleg beszüntette működését, és hivatalosan is beolvadt az EPP szervezetébe a portugáliai Estorilban szervezett különleges rendezvény keretében. Teljesítménye elismeréséül Niinistöt a beolvadás évében az EPP tiszteletbeli elnökévé is megválasztották.
Elnökei #KépPártelnökHivataliidőPártTagállam1Leo Tindemans(1922-2014)1976–1985CD&V2Piet Bukman(1934-2022)1985–1987CDA3Jacques Santer(1937–)1987–1990CSV4Wilfried Martens(1936-2013)1990–2013CD&V5Joseph Daul(1947–)2013–2019LR6Donald Tusk(1957–)2019–2022PP7Manfred Weber(1972–)2022–CSU
Programja thumb|351x351px|Balról jobbra: Tindemans, Bukman és Santer – korábbi EPP elnökökA 2009-es európai parlamenti választási kampány során az EPP 2009 áprilisában tartott varsói kongresszusán bemutatta a „Választási kiáltványát”. Ebben a következőkre helyezte a hangsúlyt:
Új munkahelyek teremtése. A reformok folytatása valamint további befektetések az oktatásba. Az élethosszig tartó tanulás és foglalkoztatás támogatása, annak érdekében, hogy mindenkinek egyforma lehetőségeket tudjunk teremteni. A protekcionizmust el kell kerülni. A fiskális és monetáris politikákat össze kell hangolni; Az átláthatóság és ellenőrzés növelése a pénzügyi piacokon; Európát vezetővé kell tenni a zöld technológiák használatában; Növelni a megújuló energiaforrások használatát, 2020-ra 20%-ra; Családbarát rugalmasságot kell nyújtani a dolgozó szülőknek. Jobb gyerekgondozást és lakhatóságot kell biztosítani családbarát fiskális politikák életbe léptetése révén, és ösztönözni kell a szülés utáni szabadságra való hajlandóságot; Európának meg kellene találni azt a stratégiát, mellyel új munkaerőt tud vonzani a világ többi részéről, hogy versenyképesebbé, dinamikusabbá válhasson, és nagyobb tudásbázissal rendelkezhessen.
Struktúra Szervezet bélyegkép|350x350px|Manfred Weber elnök a 2022. évi rotterdami EPP-kongresszuson
Elnökség Az Elnökség a párt végrehajtó testülete. Dönt a párt általános politikai irányzatáról és elnököl a Politikai Közgyűlésen. Az elnökség tagjai a következők: az elnök, 10 alelnök, a főtitkár és a kincstárnok. Emellett a Európai Néppárt EP képviselőcsoportjának elnöke, a Bizottság elnöke, a Parlament elnöke, a Tanács és a magasabb képviselők (mindaddig míg tagjai egy tagpártnak) mind ex officio (hivatalbóli) alelnökök. Manfred Weber – elnök (EP, az EPP képviselőcsoport elnöke) Dolors Montserrat – főtitkár (EP) Magnus Brunner – alelnök (EU biztos) Dubravka Šuica – alelnök (EU biztos) Petteri Orpo – alelnök David McAllister – alelnök (EP) Kosztísz Hadzidákisz – alelnök Mairead McGuinness – alelnök Antonio Tajani – alelnök Andrzej Halicki – alelnök (EP) Paulo Rangel – alelnök Siegfried Mureşan – alelnök (EP) François-Xavier Bellamy – pénztáros (EP) Ursula von der Leyen – hivatalból alelnök (az Európai Bizottság elnöke) Roberta Metsola – hivatalból alelnök (az Európai Parlament elnöke) Sari Rautio – hivatalból alelnök
Politikai közgyűlés A politikai közgyűlés határozza meg a párt politikai helyzetét a kongresszusok közötti időszakban, határoz a tagságokkal kapcsolatos kérdésekben, dönt a politikai irányvonalakról és a párt költségvetéséről. A delegált EPP tagokból valamint a társult tagpártokból, szervezetekből és csoportokból áll. A közgyűlést évente legalább 3 alkalommal hívják össze.
Kongresszus A Kongresszus a legmagasabb törvényhozó testülete a pártnak. Az Európai Néppárt tagjaiból delegált személyekből, a társult pártok tagjaiból valamint tagszövetségekből, és tagcsoportokból áll. Szabályzata alapján minden három évben össze kell hívni, de ezen felül az ötévente megrendezett Európai Parlament választások évében is összehívásra kerül. Továbbá a párt rendkívüli esetekben összehívott kongresszusokat is szokott tartani, ami általában három évnél gyakoribb találkozókat eredményez.
A három évente megrendezett kongresszusokon választják meg az EPP soron következő elnökségét, határoznak a fontosabb politikai dokumentumokról, választási programokról, ugyanakkor platformot biztosít az EPP kormányfőinek és pártvezetőinek.
Tevékenység Az Európai Néppárt horizontálisan aktív minden fontosabb EU-s intézményben.
Csúcstalálkozó (Summit) Rendszerint néhány órával az európai tanácsi csúcstalálkozók előtt az EPP vezetői találkozót tartanak, hogy közös álláspontot alakítsanak ki az Európai Tanács által megvitatott témakörökben.
A meghívást az EPP elnöke intézi és a résztvevők közé tartoznak a párt mindenkori elnöksége mellett: azon állam és kormányfők, akik tagjai az Európai Tanácsnak, illetve az EPP-nek is; az Európai Parlament elnöke, az Európai Bizottság elnöke, az Unió Külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője – amennyiben ezen személyek tagjai az EPP-nek is; miniszterelnök helyettesek, vagy egyéb miniszterek, azon esetekben, ha a vonatkozó állam miniszterelnöke vagy államfője nem tagja az Európai Néppártnak (pl. koalícióban kormányzó pártok esetén); illetve abban az esetben, amennyiben egy EPP tagpárt sem tagja az adott ország kormányzatának, az ellenzék vezető EPP-s tagpártja kerül meghívásra. thumb|594x594px|A 2011-es csúcstalálkozón készült fotó
Miniszteri találkozók Az EPP csúcstalálkozók mintáját alapul véve a párt rendszeresen szervez EPP miniszteri találkozókat az Európai Unió Tanácsának csúcstalálkozóját megelőzően. Erre az EPP miniszteri találkozóra rendszerint az EPP központi irodájában kerül sor, a meghívott résztvevők pedig rendszerint: miniszterek, miniszter-helyettesek, államtitkárok és Európai Parlamenti Képviselők a tárgyalt témakör függvényében.
Az EPP jelenleg évente összesen 12 miniszteri találkozót szervez az alábbi témakörökben: általános ügyek külügyek gazdasági és pénzügyek belügyek igazságügy védelmi ügyek foglalkoztatási és szociális ügyek iparügyek mezőgazdasági ügyek energiaügyek környezetvédelmi ügyek
Egyéb tevékenységek Az EPP ad hoc találkozókat is szervez az Európai Bizottság EPP-s tagjaival, valamint Európai Bizottsági biztosokat is rendszeresen meghív a Csúcstalálkozók előtti összejövetelekre és a miniszteri találkozókra.
Az EU 2007-ben az európai pártokra () vonatkozó módosítását követően az EPP a többi párthoz hasonlóan felelős a pán-európai, EP-választások kampányainak szervezéséért. A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Néppárt köteles, az európai parlamenti választások velejárójaként, jelöltet állítania az Európai Bizottság elnöki címére. Az EPP már a Lisszaboni Szerződést megelőzően is megtette ezt, amikor José Manuel Barrosót jelölte második bizottsági ciklusára.
Az Európai Néppárt részvétele uniós intézményekben Európai Tanács Az Európai Néppárt tagjai az EU állam- illetve kormányfőit tömörítő, 27 tagú Európai Tanácsban: Christian Stocker (Ausztria, ÖVP) Rosen Zhelyazkov (Bulgária, GERB) Andrej Plenković (Horvátország, HDZ) Friedrich Merz (Németország, CDU) Petteri Orpo (Finnország, KOK) Kiriákosz Micotákisz (Görögország, ND) Evika Siliņa (Lettország, Egység) Luc Frieden (Luxemburg, CSV) Donald Tusk (Lengyelország, KO) Luís Montenegró (Portugália, PSD) Ulf Kristersson (Svédország, M) Európai Bizottság Az Európai Néppárt tagjai a 27 tagú Európai Bizottságban: Ursula von der Leyen Henna Virkkunen Valdis Dombrovskis Apósztolosz Dzidzikósztasz Magnus Brunner Ekaterina Zaharieva Christophe Hansen Wopke Hoekstra Piotr Serafin Jessika Roswall Maria Luís Albuquerque Dubravka Šuica Andrius Kubilius
Európai Parlament Az Európai Parlamentben az Európai Néppárt a legnagyobb frakció – EPP Csoport – 182 képviselővel. A frakció jelenlegi elnöke a német Manfred Weber.
Minden Európai Parlamenti választást követően az EPP tagpártok listáin bejutott képviselők kötelesek csatlakozni az Európai Parlament Európai Néppárti frakciójához.
Az EPP frakció jelenleg három helyet birtokol az Európai Parlament tizennégy alelnöki helyéből.
Az EU-n túl EPP az Európai Unión kívüli országokban A társult egyesületek és megfigyelő pártok révén, az EPP-hoz tartoznak olyan állam és kormányfők, akik részt vehetnek az EPP csúcstalálkozókon és üléseken. Ők a következők: Borjana Krišto (Bosznia-Hercegovina) Maia Sandu (Moldova) Gordana Sziljanovszka-Davkova (Észak-Macedónia) Hrisztijan Mickoszki (Észak-Macedónia) Aleksandar Vučić (Szerbia) EPP az Európa Tanácsban Az EPP Csoport az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén védi a szabad véleménynyilvánítás és tájékozódás, valamint a szabad mozgás, a gondolat- és vallásszabadság elveit. Elősegíti a szubszidiaritás elvének és a helyi autonómiának az érvényesülését, valamint védi a nemzeti, szociális és más kisebbségeket.
EPP az EBESZ-ben Az “EPP és a hasonló gondolkodású csoportok” részt vesznek az EBESZ parlamenti közgyűlésén, mint a legnagyobb politikai csoport. Az EPP képviselői részt vesznek az EBESZ választási megfigyelési missziójában és elkötelezetten támogatják a demokratikus értékek gyakorlását.
EPP a NATO-ban Az EPP alapszabályának megfelelően jelen van a NATO Parlamenti Közgyűlésén (NATO PK) is, megalkotva az „EPP és hasonló gondolkodásúak” csoportját.
EPP és az Amerikai Egyesült Államok thumb|263x263px|Balról: Antonio Lopez-Isturiz, John McCain és Wilfred Martens Az EPP szoros kapcsolatban áll a Nemzetközi Republikánus Intézettel (IRI), mely szervezetet az Amerikai Egyesült Államok alapította, hogy támogassa a demokráciát és a demokratizálódást. Az EPP és az IRI az „Európai Partnerségi Kezdeményezés” alapján dolgoznak együtt.
EPP elnöke, Wilfried Martens támogatta John McCain szenátort, a republikánus elnökjelöltet, a 2008-as USA-választások alkalmából. 2011-ben Martens és McCain néhány közös sajtónyilatkozatban kifejezték aggodalmukat az ukrajnai demokráciával, valamint a Julia Timosenko elleni politikai indíttatású perrel kapcsolatosan.
Globális hálózatok Az EPP képviseli az európai szárnyát két jobbközép multilaterális szervezetnek: a Nemzetközi Demokrata Uniónak (International Democrat Union-IDU) és a Nemzetközi Kereszténydemokratáknak (Christian Democrat International-CDI).
Európai Tanulmányok Központja 2008-ban az európai Politikai pártoknak engedélyezték, hogy alapítványokat hozzanak létre. Az EPP még abban az évben megalapította hivatalos think-tank alapítványát, az Európai Tanulmányok Központját (Centre for European Studies-CES).