A denormalizálás egy olyan stratégia, amelyet egy korábban normalizált adatbázison alkalmaznak a teljesítmény növelése érdekében. A számítástechnikában a denormalizálás az a folyamat, amelynek során az adatok redundáns másolatainak hozzáadásával vagy az adatok csoportosításával megpróbáljuk javítani az adatbázis olvasási teljesítményét, némi írási teljesítményveszteség árán.G. L. Sanders and S. K. Shin. Denormalization effects on performance of RDBMS . In Proceedings of the HICSS Conference, January 2001.S. K. Shin and G. L. Sanders. Denormalization strategies for data retrieval from data warehouses. Decision Support Systems, 42(1):267-282, October 2006.

Ezt gyakran a teljesítmény vagy a skálázhatóság motiválja a relációs adatbázis-szoftverekben, amelyeknek nagyon nagyszámú olvasási műveletet kell végrehajtaniuk. A denormalizálás abban különbözik a nem normalizált formától, hogy a denormalizálás előnyei csak egy egyébként normalizált adatmodellen realizálhatók teljes mértékben.

Végrehajtás A normalizált tervezés gyakran "tárolja" a különböző, de egymással összefüggő információkat külön logikai táblákban (úgynevezett relációkban). Ha ezeket a relációkat fizikailag különálló lemezfájlokban tárolják, akkor egy olyan adatbázis-lekérdezés eredménye, amely több relációból merít információt (egyesítési művelet), lassú lehet. Ha sok relációt kell létrehozni, akkor ez a művelet rendkívül lassú lehet. Két stratégia létezik ennek kezelésére.

DBMS támogatás Az egyik módszer az, hogy a logikai felépítést normalizálják, de az adatbázis-kezelő rendszer (DBMS) a lekérdezésekre adott válasz optimalizálása érdekében további redundáns információkat tárol a lemezen. Ebben az esetben a DBMS-szoftver felelőssége, hogy a redundáns másolatok konzisztensek (következetesek) maradjanak. Ezt a módszert gyakran az SQL-ben indexelt nézetek (Microsoft SQL Server) vagy materializált nézetek (Oracle, PostgreSQL) formájában valósítják meg. A nézet többek között a lekérdezéshez kényelmes formátumban reprezentálhat információt, és az index biztosítja, hogy a nézethez kapcsolt lekérdezések fizikailag optimalizáltak legyenek.

DBA megvalósítás Egy másik megközelítés a logikai adattervezés denormalizálása. Óvatossággal ez is hasonló javulást eredményezhet a lekérdezésekre adott válaszban, de ennek ára van - most már az adatbázis tervezőjének a felelőssége, hogy a denormalizált adatbázis ne váljon inkonzisztenssé. Ez úgy történik, hogy az adatbázisban olyan szabályokat, úgynevezett kényszereket hozunk létre, amelyek meghatározzák, hogy a redundáns információmásolatokat hogyan kell szinkronban tartani, ami könnyen értelmetlenné teheti a de-normalizációs eljárást. Az adatbázis-tervezés logikai bonyolultságának növekedése és a további kényszerek által okozott további bonyolultság teszi ezt a megközelítést veszélyessé. Ráadásul a korlátozások kompromisszumokat hoznak létre, mivel felgyorsítják az olvasást (SELECT az SQL-ben), ugyanakkor lassítják az írást (INSERT, UPDATE és DELETE). Ez azt jelenti, hogy egy denormalizált adatbázis nagy írási terhelés alatt rosszabb teljesítményt nyújthat, mint a funkcionálisan egyenértékű normalizált megfelelője.

Denormalizáció kontra nem normalizált adat A denormalizált adatmodell nem azonos a normalizálatlan adatmodellel, és a denormalizálásra csak azután kerülhet sor, hogy a normalizálás kielégítő szintje megtörtént, és hogy a tervezésben rejlő anomáliák kezeléséhez szükséges megkötések és/vagy szabályok elkészültek. Például az összes reláció harmadik normál formában van, és az összekapcsolódó és többértékű függőségeket tartalmazó relációkat megfelelően kezelik.

A denormalizációs technikák példái a következők:

A "sok" elem számának "tárolása" egy egy-a-sokhoz kapcsolatban az "egy" kapcsolat attribútumaként. Attribútumok hozzáadása egy olyan relációhoz, amely egy másik relációból származik, amellyel az összekapcsolódik Csillag sémák, amelyeket tény-dimenzió modelleknek is neveznek, és amelyeket hópehely sémákra bővítettek ki. Előre elkészített összegzés vagy OLAP-kockák

A tárolás, a feldolgozási teljesítmény és a sávszélesség folyamatos drámai növekedésével minden szinten a denormalizáció az adatbázisokban a szokatlan vagy kiterjesztett technikából a hétköznapok, sőt a normák közé került. A denormalizáció egyik konkrét hátránya például egyszerűen az volt, hogy "több tárhelyet használ" (vagyis szó szerint több oszlopot tartalmaz egy adatbázisban). Az elképzelhető leghatalmasabb rendszerek kivételével minden más rendszerben ez a konkrét szempont lényegtelenné vált; a több tárolóhely használatának veszélye nem kérdéses.

Lásd még Gyorsítótár (számítástechnika) Normalizálás Méretezhetőség

Jegyzetek

Kategória:Adatbázis-normalizálás