Hargitai Tihamér, Hargitai Tihamér Károly József, 1898-ig Holub (Budapest, 1887. január 15. – Budapest, Erzsébetváros, 1964. március 5.)Halálesete bejegyezve a Budapest VII. ker. állami halotti akv. 508/1964. folyószáma alatt. magyar királyi postatanácsos, postaigazgató, költő, író.

Életútja Hargitai Károly posta- és távírda főtiszt és Obetko Zsuzsanna fiaként született. Holub családi nevét 1898-ban Hargitaira változtatta.Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 35766/1898. Forrás: MNL-OL 30795. mikrofilm 370. kép 3. karton Névváltoztatási kimutatások 1898. év 35. oldal 32. sor A középiskola elvégzése után államtudományi doktori oklevelet szerzett. De hajlamai és igazi érdeklődése az irodalom felé vonzották. Már 15 éves korában megjelent első verse a Budapesti Naplóban és ettől az időtől kezdve állandóan közölték verseit, novelláit az Ország-Világ, Egyetértés, Budapesti Hírlap, Pesti Hírlap és Képes Családi Lapok. Később az Új Nemzedék, Magyarság stb. állandó munkatársa lett.

Mély vallásos érzésről tanúskodó versei a katolikus folyóiratokban, elmés, humoros versei pedig az Urambátyám c. lapban láttak napvilágot. Gyermekverseit felhasználták az elemi iskolák olvasókönyveit összeállító személyiségek és műdalainak nagy részét megzenésítették. Színházi vonatkozású költeményeit a Színházi Élet és a Délibáb közölte. Hét önálló könyve jelent meg. Első könyvei verseskötetek, melyeknek alaphangja általában szomorú, de azért felcsendül belőlük a legnagyobb vigasztalás, a hit. Első verseskönyve Ingovány címmel 1913-ban jelent meg. További költeménykötetek: Halálkaraván, Őszi vihar és Hétágú síp. A Halálkaraván kötetről Rákosi Jenő a Budapesti Hírlapban Tóth Árpád pedig a Nyugatban írt elismerő tanulmányt. Ezután egy anekdotás könyve jelent meg Bolondság az élet címmel. További két műve novelláskötet Férfi sorsa a nő és Dáriusok és Lázárok. A novellák hősei összetört szívű emberek. Egyik novelláját, A csizma címűt az első világháború végén színdarabbá dolgozta fel s ezt nagy sikerrel adták elő a budapesti Városligeti Színházban és Magyarország legtöbb vidéki színházában.

Szépirodalmi munkásságán kívül értékes értékes szakírói tevékenységet is kifejtett. Több mint harminc évig munkatársa volt a Postás Évkönyvnek. Németül is beszélt. Halálát szívkoszorúér-elzáródás okozta. Felesége Ihász Gizella Anna volt, akivel 1915. október 12-én Budapesten, az Erzsébetvárosban kötött házasságot.A házasságkötés bejegyezve a Budapest VII. ker. állami házassági akv. 1212/1915. folyószáma alatt.

Jegyzetek

Források

További információk

Magyarország, 1913. április 12. / 87. szám

Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar költők Kategória:1887-ben született személyek Kategória:1964-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Budapesten született személyek