A közkeletűen csak Zsanett-ügynek nevezett esemény 2007-ben került a magyar társadalom figyelmének középpontjába. Egy fiatal nő azzal a váddal illetett több rendőrt, hogy azok igazoltatás közben nemi erőszakot követtek el ellene. A vádat hosszadalmas, ismert szakembereket is felvonultató pereskedés követte. A történések minősítése kétséges, a bírósági eljárások során nem sikerült megállapítani, hogy történt-e bűncselekmény. Az ügyben érintett rendőröket hivatali visszaélés és szolgálatban elkövetett kötelességszegés vétsége miatt megbüntették, ugyanakkor a nemi erőszak tényét a nagyszabású pótmagánvádas perben nem tudták bizonyítani. A Zsanett-ügy korábban példátlan bukási hullámot váltott ki a magas rangú állami vezetők körében, mélypontra juttatta a rendőrség iránti közbizalmat, és hosszú időre közbeszéd tárgyává tette a nők elleni erőszak kérdését.
Zsanett Az ügyet kirobbantó Zsanettről a keresztnevén kívül csak nagyon kevés tény tudható. Az eset idején 21 éves nőről személyi jogainak védelme miatt a sajtó következetesen nem közölt adatokat, arcát a tudósításokban rendre kitakarták, előéletéről csak a bulvársajtó írt egy keveset. Zsanett a történések idején a Hooligans együttes környezetéhez csapódó nő volt, aki az események idején már nem ápolt szoros személyes viszonyt az együttes tagjaival. A fiatal nő saját vallomása szerint az eset előtt nem sokkal abortuszon esett át. Zsanett már az eset előtt többször is említette, hogy meg akarták őt erőszakolni. Szintén kiderült, hogy Zsanett nagyszülei ugyanabban a faluban, Jászkiséren laktak, ahol az egyik megvádolt rendőr lakott, és korábban a két fiatal találkozhatott is. A perek idején tudódott ki, hogy a fiatal nő egy bevásárlóközpontban dolgozott eladóként, ám elbocsájtották, mert az üzlet tulajdonosa rájött, hogy a nő a bolt bevételeinek jó részét a saját zsebébe teszi. A lopással Zsanett félmillió forint kárt okozott, ami akkoriban három havi átlagjövedelemnek felelt meg, emiatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.
A történések A Zsanett-változat Zsanett állítása szerint 2007. május 4-én hajnalban Budapesten, a Múzeum körúton haladt személyautójával az Astoria irányába. 4:56 perckor a Nemzeti Múzeum sarkánál egy öt fős rendőrjárőr állította meg. A rendőrök előbb igazoltatták őt, majd kenőpénzt követeltek tőle annak ellenére, hogy az iratai rendben voltak. Zsanett megtagadta a pénz kifizetését. Ekkor a rendőrök közölték vele, hogy vérvételre viszik. Zsanettnek a saját autóját a buszmegállóban kellett hagynia. A rendőrautó hátsó ülésére szállították, ahol akkor a lányon kívül már három rendőr ült. A rendőrök 10-12 percig autóztak vele a városban, majd egy szűk utcában megálltak, ahol két rendőr eltávozott figyelni. Zsanett állítása szerint az egyik rendőr nemi erőszakot követett el ellene, a másik pedig ezzel egyidejűleg sikertelenül akarta őt orális szexre kényszeríteni. Az erőszaknál állítása szerint még egy inaktív rendőr volt jelen. Ezek után a rendőrök visszavitték a Múzeum körútra, majd hazakísérték őt a XIII. kerületi lakásába, ahol a lakásából levitettek vele 20 000 forintot, azt elvették tőle, megfenyegették, majd magára hagyták. Zsanett ezután az esetet elmondta az édesanyjának, majd a nőgyógyászához ment sérüléseiről látleletet készíttetni.
A rendőrök változata A rendőrök változata alapjaiban tér el a Zsanett által elmondottaktól. Ezek szerint a nő biztonsági öv használata nélkül vezetett. Az igazoltatásnál kiderült, hogy Zsanett iratai nincsenek rendben. (Három rendőr, köztük az igazoltatást végző szerint a nőnél semmiféle irat nem volt. Az igazoltatást nem végző két rendőr szerint voltak vele papírok, de azok hiányosan.) Amikor a rendőr hátrament az igazoltatást elvégezni, akkor Zsanett a kocsiban ült és sírt. Zsanett a rendőrnek elmondta, hogy a barátja elhagyta őt, az édesanyja pedig beteg. A rendőröknek meg kellett volna büntetniük a nőt, ehelyett azonban úgy határoztak, hogy hazakísérik. A pénz kizsarolását és átvételét, illetve a nemi erőszakot mindannyian következetesen tagadták.
Az ügy története Lassan induló nyomozás Az események napján (2007. május 4-én, pénteken) Zsanett elment a XIII. kerületi rendőrségre, és ott megkísérelt feljelentést tenni. Itt tájékoztatták, hogy a Rendőrség nem nyomozhat olyan ügyben, ahol az elkövetők rendőrök, ezért Zsanett ügyét továbbküldték a Nyomozó Ügyészségre. A Nyomozó Ügyészség azonban csak a hétvége után látott hozzá az ügy tényleges feltárásához. Május 4-én az ügyészség bekérte az aznap szolgálatot teljesítő rendőrök névsorát, ám elmulasztotta a VIII. kerületi rendőrkapitányságtól a közterületi kamerafelvételek bekérését. A kamerafelvételek bekérésére csak május 9-én került sor, ám a filmeket csak 5 napig tárolták, így azokat az ügyészség már nem tudta megszerezni. A Kálvin téri üzletház kameráinak képeit május 8-án próbálták meg először megszerezni, majd a felvétel kinyerésének kudarca után csak május 21-én próbálkoztak újra, ám a felvételeket addigra a rendszer felülírta. Szintén csak május 21-én keresték meg a Kálvin téren működő bankfiókot, ahol szerencsére még megvoltak a kameraképek. Az érintett rendőrautó lefoglalására csak május 18-án, a rendőrök ruhájának lefoglalására csak május 23-án került sor.
A bizonyítékok begyűjtése mellett késedelmet szenvedett a gyanúsítottak beazonosítása is. Az ügyészség május 8-án kérte be a esemény idején szolgálatban lévő REBISZ-munkatársak névsorát, ám a REBISZ a listát csak három nap múlva adta át, majd 14-én a listát kiegészítette. (A gyanúsítottak neve ezzel a második listával jutott el az Ügyészséghez.) A gyanúsítottakat május 17-én, a szembesítés után nevezték meg. A későbbi per során a vád képviselői többször is utaltak arra, hogy a munka lassúsága a bizonyítékok megsemmisüléséhez vezetett, illetve lehetőséget teremtett a gyanúsítottaknak az összebeszélésre és a nyomok eltüntetésére. Szintén erre a lehetőségre hívta fel a figyelmet a TASZ által összeállított szakértői csoport is.
A Zsanett-ügy kirobbanása A szélesebb közvélemény 2007. május 14-én értesült az ügyről, amikor Zsanett interjút adott a juj.hu bulvárportálnak. Az interjúban Zsanett azt állította, hogy a Múzeum körúti igazoltatás során a rendőrök nemi erőszakot követtek el ellene, majd kifosztották. A vezető hírportálok által is átvett anyag érezhető felháborodást váltott ki a társadalomban.
Az ügyészségi nyomozás az interjú nyilvánosságra kerülése után felgyorsult. Az ügyészség megszervezte, hogy Zsanett azonosíthassa a rendőröket. Az azonosítást a sajtó figyelmének kereszttüzében bonyolították le, a folyamat látványos eredménnyel járt. A nő a rendőrjárőr két tagját tudta azonosítani. Az azonosított rendőröket kollégáik a helyszínen őrizetbe vették, és megbilincselve vezették ki őket a rendőrség épületéből.
Vezetők bukási hulláma A sajtó az ügy kirobbanása után egyre nagyobb nyomás alá helyezte a kormányzatot. Több véleménycikk is kész tényként kezelte a rendőrök által elkövetett nemi erőszakot, fűtve ezzel a 2006-os zavargások után egyébként is rendőrellenes közhangulatot. Az eset kirobbanását követően Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2007. május 19-én bejelentette, hogy meneszti Gergényi Péter budapesti rendőrkapitányt és Bene László országos rendőrfőkapitányt. Ezzel azonban a miniszterelnök nem tudta elcsitítani a felháborodás egyre magasabbra csapó hullámait. A közvetlen politizálástól mindig távolságot tartó piacvezető Blikk május 20-i számában Petrétei József eltávolítását követelte a miniszterelnöktől. Szintén Petrétei elbocsájtását követelte a Fidesz és az MDF. A kormányon belül megingott helyzetű Petrétei József másnap felmentését kérte a miniszterelnöktől, aki a lemondást május 31-i határidővel elfogadta. Gyurcsány ugyanekkor elmozdította helyéről a REBISZ vezetőjét, Dobozi Józsefet is. Május 21-én a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, Galambos Lajos vezérőrnagy https://24.hu/belfold/2022/09/13/borton-nbh-galambos-lajos-titkosszolgalat nyújtotta be lemondását a miniszterelnöknek, miután a Blikk bulvárújság arról írt, hogy az NBH érintetté vált a Zsanett-ügyben. A lemondást Gyurcsány Ferenc a hónap végi dátummal fogadta el.
Megmozduló civilszféra Az ügyet felkaroló Társaság a Szabadságjogokért kezdettől fogva tényként kezelte, hogy Zsanettet a rendőrök megerőszakolták. 2007. június 2-án a TASZ nyilatkozatot adott ki, amelyben Zsanett-tel való szolidaritásra buzdították a közvéleményt, és elítélték a Zsanett szavahihetőségét megkérdőjelező hangokat. A TASZ nyilatkozatát számos ismert közéleti szereplő támogatta aláírásával, pl. Tamás Gáspár Miklós, Ángyán József, Schiffer András, Elek István.
Felgyorsuló nyomozás Az ügy kitudódása után a nyomozás felgyorsult. A sajtó és a közvélemény is fokozott érdeklődést mutatott a téma iránt, a felek jogi képviselői pedig a sajtó kiszolgálásával próbálták meg a közvélemény rokonszenvét megnyerni. A jogi képviselők a hozzájuk eljutott és ügyfeleik számára kedvező nyomozati eredményeket szinte azonnal továbbadták az újságíróknak, a kedvezőtlen eredményeket pedig megpróbálták hitelteleníteni. A rendőröktől lefoglalt szolgálati ruhákon nem találtak Zsanett-től származó biológiai anyagmaradványokat. Azt nem tudták megállapítani, hogy a rendőrök kimosták-e a ruhákat. A Zsanett által beadott blúzon a szakértő két személy DNS-ét találta meg, ám azok egyike sem volt azonos a rendőrök mintáival. A Zsanett által viselt farmernadrágon egy személy DNS-ét találták meg, az azonban nem volt azonos a rendőrök mintáival. A szintén Zsanett által szolgáltatott fehérneműn csak Zsanett saját DNS-ét találták meg, a rendőrökét nem. A fehérnemű laboratóriumi vizsgálata során nem találtak spermiumokat. A rendőrautó átvizsgálásával azt próbálták bizonyítani, hogy Zsanett vallomásának megfelelően ült a rendőrök autójában. A lefoglalt járműben 30-at meghaladó számú hajszálat találtak, ezek közül egyik sem volt Zsanetté. Szintén nem találták meg a Zsanett által az igazoltatáskor viselt póthaj mintáit. A későbbi per során elhangzott, hogy az autót az igazoltatás után, de még a lefoglalása előtt valamikor kitakaríthatták, illetve az ügyészség által megrendelt DNS-vizsgálat és a hajhagymával nem bíró hajszálak szemrevételezéses vizsgálata elégtelen volt. A hajszálak elemzésével nem sikerült bizonyítani, hogy Zsanett ült volna a rendőrautóban. A rádiótelefonok cellainformációi első pillantásra Zsanett állításait igazolták. A rendőrök telefonjai közül három a Múzeum körút érintett szakaszát kiszolgáló Bródy Sándor utcai adótorony helyett a távolabb fekvő ferencvárosi tornyokra váltott, majd később visszatért a Múzeum körúthoz. A rendőrök azt állították, hogy néhányan egy szabálytalankodó autóst követtek. Zsanett jogi képviselője a cellainformációkat Zsanett igazának bizonyítékaként kommentálta.
Perek Vádhatósági büntetőeljárás a rendőrök ellen A rendőrjárőr tagjai ellen a katonai ügyészség kezdett eljárást. Az ügyészség az ügy részletes vizsgálata után arra jutott, hogy a Zsanett elleni erőszak nem történhetett meg a Zsanett által elmondott módon, ezért nemi erőszak ügyében nem emelt vádat a rendőrök ellen. Az ügyészség azonban nagyon is bizonyítottnak látta, hogy az intézkedés során a rendőrök mulasztásokat követtek el, ezért kötelességszegés és hivatali visszaélés miatt vádat emelt a rendőrjárőr tagjai ellen.