bélyegkép|jobbra|220px|Apró csetkáka (Eleocharis acicularis) bélyegkép|jobbra|220px|Borsos keserűfű (Polygonum hydropiper)
A keserűfüves csetkákás (Polygono-Eleocharitetum ovatae Eggler 1933) Borhidi Attila szerint az atlanti-boreális tóparti gyepek (Isoëto-Litorelletea Br.-Bl. & Vlieger, 1937) társulástani osztályába sorolt törpekákagyepek (Nanocyperion) társulástani csoportjában a látonyás csetkáka-társulások (Elatini-Eleocharitenion ovatae (Pietsch & Müller-Stoll 1968) Borhidi 2003 comb. nova hoc loco) alcsoportjának (más szerzők szerint csoportjának) egyik társulása.
Uralkodó fajai a csetkáka-, törpekáka- és szittyófélék.
Elterjedése, kialakulása Természetes pionír társulás, amely valószínűleg a szubatlanti Eleocharito-Caricetum bohemicae (Eleocharito ovatae – Caricetum bohemicae Klika 1935 em. Pietsch 1961)INPN: a társulás francia nyelvű ismertetője (1)e-Veg: a társulás francia nyelvű ismertetője (2) kontinentálisabb klímában kialakuló, gyomok által befolyásolt vikariáns változata. Talajában bőséggel lehet nitrogén, de karbonát- és egyéb sóásványok nélkül. Kezdeti stádiumaiban gazdag mohaflóra alakul ki. Magyarországon a nagyobb folyók felső szakaszainak hullámterein, árterein visszamaradt kubikgödrökben, árkokban, ritkán magában a mederben alakul ki a víz visszahúzódása után, de tartósan nedves körülmények között. A Tisza felső szakaszán elég gyakori, lejjebb ritka. A Dráva mentén és a Szigetközben, illetve mellette szórványos.
Szerkezete, fajösszetétele A társulás fajgazdag, és legtöbbször összborítása is nagy.
Uralkodó fajai: a csetkáka fajok (Eleocharis spp.): tojásdad csetkáka (Eleocharis ovata), sűrű csetkáka (Eleocharis carniolica), apró csetkáka (Eleocharis acicularis), a törpekákák: barna palka (Cyperus fuscus), iszapkáka (Dichostylis micheliana), valamint a kis termetű szittyók fülemüleszittyó (Juncus articulatus), varangyszittyó (Juncus bufonius), iszapszittyó (Juncus tenageia), fejecses szittyó (Juncus capitatus).
A társulás képét a keserűfüvek (Polygonum spp.) határozzák meg: vidrakeserűfű (Polygonum amphibium) terresztris alakja, borsos keserűfű (Polygonum hydropiper), lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium), szelíd keserűfű (Polygonum mite) , baracklevelű keserűfű (Polygonum persicaria).
A Kárpát-medencétől nyugatra domináns cseh sás (Carex bohemica) hazánkban ezekben az állományokban csak ritkán fordul elő.
Egyéb jellegzetes fajai: torzsika boglárka (Ranunculus sceleratus),
henye pimpó (Potentilla supina),
iszapsás (Carex viridula), különösen annak f. pulchella alakja. Jegyzetek
Források
Borhidi Attila, 2003: Magyarország növénytársulásai
Kategória:Magyarország növénytársulásai