Az oenin vagy malvidin-3-O-glükozid az antociánok közé tartozó vegyület, növényi színanyag. A malvidin aglikonnak szőlőcukorral képzett glikozidja. Neve a görög oinosz ’bor’ szóra utal. A vörös szőlő, illetve a vörösbor színért felelős pigmentek közül az egyik legjelentősebb, mert a szőlő fajtájától függően az összes antocián-tartalom 50-90%-át is kiteheti.

Az oenin tulajdonságai Az oenin kloridionnal alkotott sója kristályos, ibolyás sötétbarna, illattalan anyag. Oldhatósága etanolban kb. 2 mg/ml. Vízben is oldódik, színe a közeg kémhatásától is függ (sav-bázis indikátor). Hőre és oxigénre érzékeny anyag: 90°C-on anthocyanon A, sziringinsav és 2,4,6-trihidroxi-benzaldehid keletkezésével bomlik. (Ez arra mutathat, hogy oenintartalmú gyümölcs, gyümölcslé oenintartalma főzésnél csökken.) Hidroxilgyökkel szembeni reaktivitásáról közvetett megfigyelés van. Vörös szőlő mintákon végzett vizsgálat szerint a szőlők kivonatának hidroxilgyökkel szembeni befogó (antioxidáns) képessége és oenintartalma között szoros, szignifikáns összefüggést találtak (R2 = 0.698, P <0.001). A minták többi antocián összetevőjére nézve ez a korreláció kevésbé volt erős.

A szőlő polifenol-oxidáz enzimje az oenint nem oxidálja, de közvetett szerepet játszik színtelen oenin-kaftársav adduktumokká való átalakulásában, ami a szín szempontjából hátrányos. Vörösborok érése során az oenin gyakran reagál flavan-3-olokkal (mint a katechin) illetve oligomereikkel. Az ekkor keletkező reakciótermékek egy része maga is színezőanyag, ilyen a vörös katechin-4,8-oenin, illetve a procianidin B2 és az oenin között is valószínűsíthető volt egy színes kondenzációs termék létrejötte, mert oenin oldatának kromatogramjában a procianidin B2 jelenlétében új, a vörös színtartományban elnyelő vegyület csúcsát azonosították.

Előfordulás a növényvilágban Az oenin a bortermő szőlő (Vitis vinifera L) vörös fajtái mellett különböző áfonyafajokban (Vaccinium spp.) jellemző összetevő. Előbbiekben acilezett malvidin-3-O-glükozidok, utóbbiakban a delfinidin származékai kísérik leginkább.  Elsősorban a héjban koncentrálódik, más antociánokkal együtt; szőlőbogyóban – legtöbb esetben – az epidermisz alatti 3-4 sejtsorban. Az oenin mennyisége mind szőlőben, mind áfonyákban 500 mg/100 g nyers termés alatti tartományban, széles határok között mozog, fajtától, illetve klimatikus adottságoktól egyszerre függően. A szárazságnak való kitettség megnöveli az antociánok termelését szőlőfajták bogyóinak héjában . Ezen belül az oeninnek és acilezett származékainak koncentrációnövekedése a Syrah fajtánál volt leginkább megfigyelhető, a többi fajtánál a növekmény jobban megoszlott a malvidin, cianidin, delfinidin, petunidin 3-O-glikozidjai és az oenin, illetve ennek acilezett származékai között.

Oenintartalom vörös szőlőben FajtaOenin mg/100 g nyers bogyó, átlagEredetForrásCabernet Sauvignon106.88 (n = 9)Görögország, több termőhely4Cabernet Sauvignon23.2 (n =6)*Horvátország, Tikves11Cabernet Sauvignon66.5 (n =3)*Andalúzia, Jerez de la Frontera12Merlot79.91 (n = 7)Görögország, több termőhely4Merlot25.5 (n=6)Horvátország, Tikves11Tempranillo29.2 (n=3)*Andalúzia, Jerez de la Frontera12Syrah103.45 (n =9)Görögország, több termőhely4Agiorgitiko97.64 (n =7)Görögország, több termőhely4Xinomavro23.86 (n= 8)Görögország, több termőhely4Mandilaria77.88 ( n= 7)Görögország, több termőhely4Vranec54.8 (n =6)Horvátország, Tikves11Jaen Tinto42.5 (n=3)*Andalúzia, Jerez de la Frontera12Palomino negro50.8 (n =3)*Andalúzia, Jerez de la Frontera12Tintilla de Rota120.7 (n =3)*Andalúzia, Jerez de la Frontera12 *mg/kg-ból mg/100 g-ra átszámított érték

A táblázat adataiból látható – az oenintartalom széles tartományán kívül – hogy adott fajta is nagyon eltérő koncentrációt produkálhat eltérő évben és termőhelyen; a görögországi és a tikvesi Cabernet Sauvignon minták között kb hatszoros a különbség az oenintartalomban. Másfelől, feltűnő a fajtától való függés: ugyanazon körülmények között a Tempranillo fajta oenintartalma 29,2 mg/100 g, a Tintilla de Rota ennek kb. a négyszeresét produkálta.

Oenintartalom egyes áfonyafajokban Keskenylevelű áfonya (Vaccinium angustifolium Ait) 9 termesztett fajtájának ill. egy vadontermő állományának 1-1 mintáját vizsgálva, 11,48- 40,42 mg oenin/100 g nyers gyümölcs közötti mennyiségeket találtak. A széles körben termesztett fürtös áfonya (Vaccinium corymbosum) tíz különböző kultivárjának egy észak-karolinai felmérésében 3,6-81,0 mg oenin /100 g nyers gyümölcs oenintartalom volt kimutatható, a legnagyobb értéket az O’Neal fajta adta. Az oenin jelenléte vörösborokban Szabad oenin Elsősorban az erjedő mustban és a fiatal vörösborokban található. Mennyisége a mustban egy átmeneti maximumot ér el, utána az erjedés kb. fél évében, majd a bor érésének folyamán fokozatosan csökken, bomlás, kicsapódás, kondenzációs reakciók miatt.

Tikves régióbeli Merlot szőlőből nyert must erjedésének folyamán az oenin mennyisége a következő módon alakult: 1. nap 37,9 mg/l, 2. nap 224,4 mg/l, 3. nap 291 mg/l, 4. nap 237 mg/l, 5. nap 179,2 mg/l, 10. nap 169 mg/l, 180. nap (újbor) 98,6 mg/l. A szabad oenin a fiatal vörösborban vörös-lilás színt ad; ennek erősségét a pH határozza meg (savas irányba tolódva élénkebb a vörös szín), valamint a bor kéndioxid-tartalma, mert a biszulfition az antociánokkal színtelen vegyületet képez.

Kopigmentáció Ez a folyamat erősíti, stabilizálja az oenin színező hatását. Az oenin – mint az antociánok általában – oldott állapotában többféle egyensúlyi formában van jelen. A borban uralkodó 3,2-4,0 pH értékeknél megtalálható a vörös színt adó flavíliumion forma (10-25%) az ibolyaszínű kinoidális, illetve a sárga színt adó Z-és E-kalkon forma is, de a víz addíciójával keletkező, színtelen karbinol pszeudobázis forma mennyisége jelentősebb, 35-45% körüli.

A kopigmentáció során az oenin flavíliumion formája van der Waals-erők által egybentartott komplexeket képez más molekulákkal. Ez a folyamat verseng a flavíliumion vízaddíciójával, így a színtelen forma képződését gátolja. A keletkezett komplexet tartalmazó oldat színe a szabad oenint tartalmazóhoz képest erősödik (hiperkrómia), illetve kismértékű vöröseltolódás lesz benne megfigyelhető. Az oeninnel a pH 3,5 körüli tartományban hatékonyan kopigmentálódik a sziringinsav, a katechin, az epigallokatechin és az epigallokatechin-gallát. Kiemelkedően hatékonynak figyelték meg továbbá a kopigmentációt az oenin és ennek egy színtelen reakcióterméke, az oenin-(O)-katechin között. Az oeninnel jól kopigmentálódó flavan-3-ol származékok molekulái az oenin C gyűrűjével egy síkba tudnak rendeződni, az aromás rendszerek közötti π-stacking kölcsönhatást téve lehetővé, „szendvics” szerkezeteket hozva létre.

A kopigmentációnak speciális esete, amikor az oenin flavíliumion formája valamely másik egyensúlyi formával képez komplexet és ez stabilizálja színét: az oeninnél a flavíliumion és a Z-kalkon forma között figyeltek meg ilyen folyamatot.

Az oenin felszívódása az ember szervezetében Klinikai kutatások alapján vörösbor, alkoholmentesített vörösbor, illetve vörös szőlőlé fogyasztását követően az oenin – a vörösborok más polifenoljaival, pl. a katechinnel ellentétben – változatlan formában mutatható ki a vérplazmából és a vizeletből, nincs jele cukorra és aglikonra bomlásának, vagy szulfát-, glükuronát konjugátumai megjelenésének; felszívódása nem hatékony. Jegyzetek

Kategória:Flavonoidok