Markó Árpád (Rozsnyó, 1885. október 12. – Budapest, 1966. szeptember 17.) magyar katonatiszt, levéltáros, történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, mindmáig az utolsó katona a tagok közül.
Élete Középiskolai tanulmányait a rozsnyói evangélikus főgimnáziumban végezte. Ezt követően a bécsújhelyi katonai akadémiára került, majd a hároméves tanfolyamot követően hadnaggyá avatták. 1906-tól a 34. kassai közös gyalogezrednél szolgált. Az első világháború harcaiban csapattisztként vett részt. A háború során magaviseletéért, bátorságáért több kitüntetést is kapott. 1920–21-ben a „nemzeti hadsereg” tisztjeként szolgált, majd 1921-ben a fővárosi Hadtörténeti Levéltárban kapott munkát. 1930 és 1940 között a régi levéltári osztály vezetőjeként működött. 1940-ben ezredesi rendfokozatban helyezték nyugállományba. 1950-ben honvédségi nyugdíját is elvették. 1946-tól Rábapatonán, 1948-tól Budapesten, 1951-től az evangélikus szeretetotthonban élt.
A Magyar Történelmi Társulat 1932-ben igazgatóválasztmányi tagjává választotta. 1934-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A szocializmus idején tudományos címeit elkobozták, de Markó szívós munkával ismét tudományos fokozatokat szerzett. A Magyar Tudományos Akadémián 1949-ben ismét tanácskozó taggá minősítették. (Levelező tagságát csak halála után, 1989. május 9-én állították vissza.) 1953-ban a történelemtudományok kandidátusa, egy évvel halála előtt, 1965-ben a történelemtudományok doktora címet kapta. Egy évvel később, 1966-ban hunyt el Budapesten 81 éves korában. Bár a fővárosi Farkasréti temetőben tervezte temetését, de hamvait nem itt, hanem Rábapatonán helyezték végső nyugalomra. Síremléke nem maradt fenn.
Művei bélyegkép|A Hadtörténeti Intézet akadémikusainak emléktáblája
Cikkek Két mozgalmas év a magyar nemestestőrség életéből. Kisfaludy Sándor eltávolítása a gárdából, 1796. Századok, 1929 A romhányi csata. 1710. január 22. Hadtörténelmi Közlemények, 1930. → Hasonmás kiad. Romhányi turul kiadványok. Romhány, 1992 A szomolányi kuruc győzelem. Századok, 1931 A trencséni csata. 1708. augusztus 3. Hadtörténelmi Közlemények, 1931 Gróf Bercsényi Miklós felvidéki hadjárata. 1703. november–december. Hadtörténelmi Közlemények, 1932 A nagyszombati csata. 1704. december 26. 1–2. Századok, 1933 Az 1704. évi erdélyi kuruc hadjárat. Hadtörténelmi Közlemények, 1933 II. Rákóczi Ferenc haditervei és azok kapcsolata a spanyol örökösödési háború eseményeivel. Századok, 1936 Hadilevéltárak. Levéltári Közlemények, 1937 A francia forradalom és a napóleoni idők magyar katonája. Hadtörténelmi Közlemények, 1939 A magyar véderő eszméje gr. Zrínyi Miklós munkáiban. Hadtörténelmi Közlemények, 1940 A Rákóczi-szabadságharc legfontosabb katonai szabályzatai. Tóth Gyulával. Hadtörténelmi Közlemények, 1954 Le Maire francia–kuruc hadmérnök brigadéros szemlejelentése Szatmár és Ecsed várainak állapotáról, 1705 februárjában. Hadtörténelmi Közlemények, 1955 Helyzetjelentések II. Rákóczi Ferenc szabadságharcából. Hadtörténelmi Közlemények, 1956 A Bercsényi család legutolsó tagja, gr. Bercsényi László huszár alezredes. 1781–1835 – Károlyi Sándor tábornok beszámoló jelentése az erdélyi hadihelyzetről, 1706 tavaszán. Hadtörténelmi Közlemények, 1957 Adalékok a Rákóczi-szabadságharc hadihelyzetéhez Erdélyben, 1705 novemberétől 1706 nyár elejéig. Századok, 1957 Adalékok a magyar katonai nyelv fejlődéstörténetéhez. 1–7. Hadtörténelmi Közlemények, 1958–1961 A csornai ütközet. 1849. június 13.. Balázs Józseffel. Hadtörténelmi Közlemények, 1960 Le Maire francia–kuruc hadmérnök, brigadéros emlékirata XIV. Lajoshoz, Rákóczi szabadságharcának utolsó idejéről. Hadtörténelmi Közlemények, 1962 Adalékok Lőcse kapitulációjának történetéhez. Századok, 1964
Könyvfejezetek A magyar katona vitézségének ezer éve. I–II. kötet. Írta Berkó Istvánnal, Gyalókay Jenővel. Szerk. Pilch Jenő. A bevezetőket Horthy Miklós, József főherceg és Gömbös Gyula írták. Budapest, 1933 A magyar huszár. A magyar lovas katona ezer évének története. Írta Szakonyi Lajossal. Szerk. Ajtay Endre, Péczely László, Reé László. Kiadói aranyozott egészvászonkötésben. Budapest, 1936 A cs. és kir. 34. Magyar Gyalogezred története. 1734–1918. Összeáll. és szerk. Lányi-Lindner Sándorral, Bialoskórski Ödönnel. Ill. Schubert Frigyes és Szmolik Ede. Budapest, 1937 Insurrectio és állandó hadsereg. In: Magyar művelődéstörténet. III. Budapest, 1942. → reprint kiad.: Szekszárd, 1993 Sorsdöntő csaták Marathontól a második világháborúig. I–II. kötet. Szerk. Lukinich Imrével. Budapest, 1942
Szövegkiadások Gróf Zrínyi Miklós prózai munkái. Sajtó alá rendezte, a kísérő tanulmányt írta. Budapest, 1939. (A Magyar Szemle klasszikusai) → új kiadás: Budapest, 2007 Zrínyi Miklós levelei. Bevezette, jegyzetekkel ellátta. Budapest, 1950
Könyvek Kossuth fogsága: Kossuth eddig ismeretlen levelei a Magyar Királyi Hadtörténelmi Levéltárban őrzött eredeti okmányok alapján. Budapest, 1928 A tavarnoki kuruc zsákmányolás és az egerszegi harc: 1710. februárius 11–13. Pécs, 1929 Balassagyarmat, 1932. → reprint kiadás: Romhány, 1992 II. Rákóczi Ferenc, a hadvezér. Budapest, 1934 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata) A liptói kuruc hadjárat 1709 augusztusában. (Akadémiai székfoglaló is.) Budapest, 1935 (Értekezések a történeti tudományok köréből) → kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1935 II. Rákóczi Ferenc. Budapest, 1935 (A Magyar Szemle Kincsestára) A felszabadulás eszméjének magyar apostola: gr. Zrínyi Miklós. Budapest, 1936 (Tanulmányok Budapest múltjából) Gróf Zrínyi Miklós. Budapest, 1936, 2. kiadás: 1942 (A Magyar Szemle Kincsestára) Magyar csapatok Mária Terézia királynő háborúiban (1740–1780). Budapest, 1939 Magyar hadművészet. Budapest, 1940 (Nemzeti Könyvtár) II. Rákóczi Ferenc felkelésének svéd vonatkozásai. Budapest, 1942 (A Magyar–Svéd Társaság Könyvei) Magyarország hadtörténete. 3 táblával. Budapest, 1943 (Nemzetnevelők Könyvtára) → hasonmás kiadás: Az utószót írta Tóth Gyula és Vargyai Gyula. Budapest, 1994 Elfelejtett magyar hadvezérek. Regényes életrajzok. Illusztrációk és borító Jeges Ernő. Budapest, 1944 (Nemzeti Könyvtár) Futaki gróf Hadik András tábornagy. Monográfia. 8 táblával, 1 térképpel. Budapest, 1944 Egy elfelejtett magyar írókatona. Jakkó László huszárkapitány. 1781–1833. Budapest, 1960 (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat) Kossuth Lajos hadtudományi munkái. Doktori értekezés. Budapest, 1965 XII. Károly svéd király és Magyarország. Szerkesztette, az utószót írta Mezey István. Budapest, 1970 (Acta Sueco–Hungarica)
Halála után megjelent könyvek II. Rákóczi Ferenc csatái. Válogatott tanulmányok. Válogatta, sajtó alá rendezte Mészáros Kálmán. Felsőoktatási segédkönyv. Budapest, 2003 Hadik András altábornagy berlini vállalkozása. 1757. október 10–23. Szerk. Bognár József. Budapest, 2010 (Magyar Ház Könyvek) Tudós és katona. Markó Árpád visszaemlékezései I–II. kötet. Sajtó alá rendezte Kincses Katalin Mária és Mészáros Kálmán. Budapest, 2014 (A Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiadványa) Kossuth Lajos hadtudományi munkálatai törökországi emigrációja alatt, 1850–1851; sajtó alá rend., jegyz., előszó Süli Attila; Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2022 (Pro militum artibus)
Idegen nyelvű könyvek Les soldats francais dans la guerre d'independance du Prince Francois Rákóczi (1703–1711). Párizs, 1934 Ungarisches Soldatentum 895–1914. Budapest–Lipcse–Milánó, 1942
Rábapatonai naplója „Markó Árpád rábapatonai kötődését feleségének Markó Árpádné Sárkány Ilonának köszönheti. Felesége öröksége által a család tulajdonában volt a község határában található Dénesháza-pusztai kastély a hozzá tartozó 113 kh birtokkal együtt. Ennek köszönhetően aktív éveiben is többször időzött Rábapatonán, 1940-ben történő nyugdíjba vonulását követően pedig 1945 januárjáig a téli három hónap kivételével minden idejét a dénesházi családi kastélyban töltötte. A háborús események miatt 1944 tavaszán budapesti lakásukat véglegesen hátrahagyták, és vidéki birtokukra költöztek feleségével. Végül a front közeledése miatt 1945. január 5-én hagyták el a patonai kastélyt, és Beledre menekülnek. A háború Patonán töltött utolsó hónapjairól és az azt követő viszontagságaikról 1948-ban egy családi használatra készített visszaemlékezést írt, amely felbecsülhetetlen értékű, eddig ismeretlen adatokat tartalmaz falunk háborús történetéről. Markó Árpád kézirata elsőként a Hadtörténelmi Közlemények 2013. decemberi számában jelent meg.”https://www.rabapatona.hu/rabapatonarol/hires-emberek/marko-arpad
Kéziratok Megmaradt kéziratos hagyatékát az MTA Könyvtár Kézirattára és a Hadtörténelmi Levéltár őrzi.
Jegyzetek
Források
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=25914&print=1 https://m.militaria.hu/uploads/files/88367900_1586942773.pdf https://www.rabapatona.hu/rabapatonarol/hires-emberek/marko-arpad https://www.nevpont.hu/palyakep/marko-arpad-b2070
Egyéb irodalom R. Várkonyi Ágnes: Markó Árpád. Századok, 1968 Tóth Gyula – Vargyai Gyula: Markó Árpád (1885–1966), a magyar hadtörténetírás klasszikusa. Markó Árpád: Magyarország hadtörténete. Budapest, 1994 Tóth Gyula: Markó Árpád, a magyar hadtörténetírók nesztora. Magyar Tudomány, 1996 Tóth Gyula: Markó Árpád. Századok, 2000 Ablonczy Balázs 2019: Menni vagy maradni?
Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Magyar történészek Kategória:Magyar levéltárosok Kategória:MTA-tagok Kategória:Rozsnyóiak Kategória:1885-ben született személyek Kategória:1966-ban elhunyt személyek