Dél-Szudán vagy teljes nevén Dél-szudáni KöztársaságAz ország rövid és hosszú magyar nevét az FNB tájékoztatása alapján közöljük, a bizottság várható döntését megelőlegezve. () kelet-afrikai ország, egyben a kontinens legújabb állama, mely 2011. július 9-én vált függetlennéNépszabadság: Új ország születik a semmiből, 2011. július 9. Szudántól, amelynek 2005 óta autonóm tartománya volt. Északon Szudánnal, keleten Etiópiával, délen Kenyával, Ugandával és a Kongói Demokratikus Köztársasággal, nyugaton a Közép-afrikai Köztársasággal határos.

2011 elején népszavazást tartottak az országrész függetlenedéséről, és a szavazatok túlnyomó részének átszámolása szerinthttp://www.bbc.co.uk/news/world-africa-12070034 a résztvevők 99%-a a déli országrész függetlensége mellett voksolt. Az ENSZ 2011-ben felvette a tagországai közé.Élet és Tudomány, 2013. 9. sz. 281. o. Ez évben tagja lett az Afrikai Uniónak is. 2013 és 2020 között polgárháborúba süllyedt. A 2020-as évek elején kezd kilábalni a háborúból, de továbbra is folyamatos és rendszeres etnikai erőszak jellemző.

A világ egyik legszegényebb és legfejletlenebb országa. 2020 táján a világ utolsó országa az emberi fejlettségi index (HDI) alapján. Az ország tomboló korrupciótól és súlyos gazdasági körülményektől szenved. A tekintélyuralmi kormány rendszeresen követi el az emberi jogok súlyos megsértését.

Az angol a hivatalos nyelv, de a lakosság más, helyi nyelveket beszél.

Földrajz bélyegkép|bal|200px|Dél-Szudán és a környező országok thumb|200px|left|Az ország műholdas képe Dél-Szudán az északi szélesség 3° és 13° , valamint a keleti hosszúság 24° és 36° között fekszik. Szudán sivatagos , félsivatagos és szavannás területével szemben Dél-Szudán területét trópusi erdők, mocsarak és füves puszták tarkítják.

Vízrajz Fő folyója a Fehér-Nílus, mely hosszában szeli át az országot; a főváros, Juba is a folyó mentén fekszik. A Fehér-Nílus középső része igen elmocsarasodott, ez a Szudd. Neve az arab szadd (akadály) szóból származik. A mocsárvidék egyike a világ legnagyobb vizes élőhelyeinek, valamint a legnagyobb a Nílus-medencében.Gaudet, J.J., and A. Falconer, 1983 Kiterjedése változó, átlagosan több mint 30 000 km² a területe, de ez az esős évszakban elérheti a 130 000-et is. Az ország fontosabb folyóihoz tartozik még a Bahr el Ghazal (jelentése: gazellák tengere), és a Sobat is, mely a Fehér-Nílus legdélebbre fekvő mellékfolyója. A Bahr el Ghazal a Szudd-mocsárvidéken folyik keresztül, és szintén a Fehér-Nílusba torkollik 716 km megtétele után. A 354 km hosszú Sobat a fehér színű hordalékáról lehet még nevezetes, melyet áradásokkor nagy mennyiségben rak le. A Fehér-Nílus neve is innen eredeztethető.

Természeti parkok

Védett területe, a Bandingilo Nemzeti Park ad otthont a világ egyik legnagyobb vadon élő állatcsoportja vándorlásának. Otthont ad a kritikusan veszélyeztetett núbiai zsiráfnak (Giraffa camelopardalis), az északkelet-afrikai gepárdnak (Acinonyx jubatus soemmeringii) és az északi oroszlánnak (Panthera leo leo) is. Ezen kívül megtalálható itt még afrikai vadkutya, a karakál, a foltos hiéna és több antilopfaj. Egy nagy madárpopulációja is van.

Más rezervátumok a bongóknak, a hatalmas erdei disznóknak, a bojtosfülű disznóknak, az erdei elefántoknak, a csimpánzoknak és az erdei majmoknak biztosítanak élőhelyet.

Éghajlat Éghajlata trópusi, amelyet magas páratartalmú esős évszak és egy szárazabb évszak változása jellemez. A legtöbb csapadék május és október között esik, de az esős évszak áprilisban kezdődhet és novemberig tarthat. Átlagosan május a legcsapadékosabb hónap.

Történelem

A nilóták (dinkák, nuerek, shillukok stb.) a 10. század előtt érkezett meg Szudán területére. A 15. és 19. század közötti törzsi vándorlás Bahr el Ghazalból hozta ezeket a népeket a mai területükre. A 16. században érkező, jelenleg harmadik legnagyobb népcsoportnak számító zandék hozták létre Dél-Szudánban a legnagyobb kiterjedésű államot. A 18. században az avungarák érkezetek a területre és hamar fennhatóságot szereztek a zandék felett, amelyet a britek 19. századi érkezéséig meg is tudtak tartani.Metz, Helen Chapin, ed. Sudan: A Country Study. The Turkiyah, 1821–85 Washington: GPO for the Library of Congress, 1991. A földrajzi akadályoknak köszönhetően az iszlám nem tudott a területen elterjedni, ami lehetővé tette az itt élő népeknek, hogy megtartsák vallási és kulturális örökségüket, illetve vallási és politikai intézményeiket.

A zandéknak a 18. században problémás kapcsolatuk volt több más törzzsel is, például a morókkal, a mundukkal, a pöjulukkal és több kis csoporttal Bahr el Ghazalban, főleg királyuk, Gbudwe terjeszkedési politikája miatt. A 19. században a franciák, a belgák és a mahdisták ellen küzdöttek szabadságuk megtartása érdekében. Az Iszmáíl pasa irányítása alatt lévő Egyiptom először az 1870-es években kísérelte meg a terület gyarmatosítását, megalapítva az Equatoria tartományt a déli területeken. A tartomány első kormányzója 1869-ben Samuel Baker lett, majd 1874-ben Charles George Gordon váltotta, akit Emin pasa követett 1878-ban. Az 1880-as években kitörő Mahdi-felkelés azonban destabilizálta a születő tartományt, így az 1889-ben megszűnt. A terület 1899 után brit igazgatás alá került, Szudán többi részével együtt.

A gyarmatosítók által nem sokkal korábban egyesített Szudán ötven évnyi brit és egyiptomi uralom után 1956-ban lett független. A meglévő ellentétek azonnal polgárháborúhoz vezettek a kormány és a déli területek között. Dél-Szudánban 1955 és 1972, majd 1983 és 2005 között polgárháború dúlt. Az utóbbi során számos déli felkelő csoport, amelyek közül a legnagyobb a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg (Sudan People's Liberation Army, SPLA) harcolt a szudáni kormány és egymás ellen. A második polgárháború több mint 2 millió halálos áldozatot követelt, valamint több mint 4 milliónyian menekültek el.

2005-ben a kormány és a lázadó csoportok nemzetközi nyomásra békemegállapodást kötöttek. Ezután Dél-Szudán autonóm tartomány lett. Megkezdődött az újjáépítés, és a menekültek elkezdtek visszatérni. A 2005-ös békemegállapodás rendelkezett arról, hogy Dél-Szudán népszavazáson dönthet a függetlenségről vagy az autonóm státus fenntartásáról.

A függetlenség után Dél-Szudán a 2011. januári függetlenségi referendum után, 2011. július 9-én kikiáltotta függetlenségét Szudántól. A referendumon az ország lakosságának 98,83%-a szavazott a függetlenség mellett. A függetlenség nem veszélytelen, hisz a határvidékek kőolajmezői mindkét Szudán számára kecsegtetőek. 2011 nyarától a határvidékeket, mint például Abyeit, 7000 ENSZ békefenntartó ellenőrzi. Velük együtt 900 rendőr és szakértők is érkeztek az országba. Dél-Szudán vezetése legalább hét fegyveres csoporttal áll harcban, amelyet súlyosbítanak a törzsi összecsapások is. Az ENSZ becslései alapján eddig 800-an haltak meg az országban a harcok során, amelyek az ország 10-ből 9 államára kiterjednek. Az SPLA a lázadók elleni harc során többször égetett fel falvakat, becstelenített meg nőket és lányokat, illetve kínzott meg és végzett ki civileket.

2013-ban polgárháború tört ki a kormány és az ellenzéki erők között.

Az ENSZ adatai szerint (2017 közepéig) több tízezer halálos áldozata van az évek óta zajló belső háborúknak, és mintegy két és fél millióan menekültek el az országból; közülük egymillióan a szomszédos Ugandában találtak ideiglenes menedéket.Megérkezett az egymilliomodik menekült Ugandába (Euronews.com, 2017-08-17. Hozzáférés: 2017-08-18)

Államszervezet és közigazgatás thumb|170px|right|Salva Kiir Mayardit, Dél-Szudán első elnöke

Alkotmány, államforma 2011. január 9-én egy hétig tartó népszavazás kezdődött az országrész függetlenedéséről, melyen az érvényesség érdekében a 3,8 millió regisztrált választó legalább 60%-ának részt kellett vennie. Miután a referendum január 15-én véget ért, 3,2 millió szavazatot adtak le. A szavazáson a függetlenségpártiak győztek, így 2011. július 9-én kikiáltották Dél-Szudán függetlenségét. Bár Szudán elsőként ismerte el az új államot, a szétválás békés lebonyolítása egyelőre bizonytalan, mivel számos vitás kérdés még lezáratlan, beleértve az olajbevételek elosztását és a pontos határvonalak kijelölését is.

A helyzetet viszont bonyolítja, hogy Dárfúr és Abyei tartományok is pályáznak a függetlenségre. Ez utóbbiban vannak olyanok, akik Szudánhoz, mások Dél-Szudánhoz kívánnának tartozni. Abyei határos valamennyi szétváló területtel, s Dél-Szudán olajkitermelésének egy jelentős hányada erről a kicsiny területről való. Abyei hovatartozásáról a békemegállapodás szerint külön népszavazás kellett volna döntsön a dél-szudáni népszavazással egyidejűleg, ezt azonban elhalasztották, mivel a felek nem tudtak megállapodni arról, hogy ki rendelkezzen szavazati joggal. Abyeit májusban észak-szudáni csapatok szállták meg, hogy kikényszerítsék a megállapodást az olajjövedelmek megosztásáról. A Dél-Szudánt vezető Salva Kiir Mayardit a többségi nemzetet alkotó dinkák közül származik, viszont a dinkák vezető szerepét a többi nemzetiség sérelmezi.A robbanás szélén áll Afrika óriása (origo.hu)

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás A dél-szudáni kormány elnöke Salva Kiir Mayardit. A 2010. áprilisi szudáni választásokon a déli szavazók 93%-a választotta elnökké, de megfigyelők szerint ebben csalások és kényszerítés is szerepet játszottak.

Külkapcsolatok

bélyegkép|jobb|upright=1.5|A Dél-Szudánt (piros) elismerő államok (sötétkék)

Szudán még a függetlenné válás előtt bejelentette, hogy Dél-Szudán függetlenedése után követséget nyit a fővárosban, Jubában. Egyiptom volt a második olyan ország, amely szándékát fejezte ki az állam elismerését illetően. Norvégia, Izrael és az Amerikai Egyesült Államok szintén a függetlenség kikiáltása előtt jelezték hasonló szándékukat.U.S to recognize South Sudan as a sovereign, independent state in July 2011, 8 February 2011, GOSSMISSION USA. Az olajiparban érdekelt Kína pedig már 2010 végén konzulátust nyitott Jubában.

Az Afrikai Unió 2011. február 8-i nyilatkozatában közzé tette, hogy Dél-Szudánt szívesen veszi fel tagjai közé 54. tagállamként, miután független országgá válik. Az ország 2011. július 28-án csatlakozott a szervezethez, annak 54. tagjaként. Az állam helye az Arab Ligában is biztosított, amennyiben csatlakozni kíván, de választhatja a megfigyelői státust is. Összesen 77 ország küldöttei, köztük XVI. Benedek pápa hivatalos vatikáni küldöttsége és Martonyi János magyar külügyminiszter vettek részt a függetlenségi ünnepségen. Az eseményen megjelent Omar el-Basír szudáni elnök is, aki elismerte az új államot. Szeptember 8-án megállapodás született Szudán és Dél-Szudán között arról, hogy a vitatott Abyei régióból mindkét fél kivonja csapatait, helyükre pedig etióp békefenntartók kerülnek.

Az ország viszonya Szudánnal még nem teljesen tisztázott. Omar el-Besir az Európai Unióhoz hasonló konföderációt ajánlott fel Dél-Szudánnak, valamint bejelentette, hogy az észak- és dél-szudáni kettős állampolgárság engedélyezett lesz, habár utóbbit később visszavonta. Az ország 2011. július 14-én az ENSZ 193. tagja lett.

Közigazgatási beosztás Az országot 2015-ig 10 tagállam alkotta: Nyugat-Bahr el Ghazal (Western Bahr el Ghazal) Észak-Bahr el Ghazal (Northern Bahr el Ghazal) Unity Felső-Nílus (Upper Nile) Warrap Jonglei Tavak (Lakes) Nyugat-Egyenlítő (Western Equatoria) Középső-Egyenlítő (Central Equatoria) Kelet-Egyenlítő (Eastern Equatoria)

2017 után, több változtatás nyomán, már 32 tagállama van az országnak.

thumb|380px| A korábbi 10 tagállam 3 történelmi régióban: 10 tagállam és 3 tört. régió2015-ig 32 tagállam (angol neveiken)2017 óta

Népesség

Népességének változása