A tálibok és a velük együtt dolgozó militáns csapatok egy katonai offenzívája Afganisztán kormánya ellen 2021. május 1-én kezdődött, az Amerikai Egyesült Államok hadseregének kivonulásával.

A támadások első három hónapjában a tálibok a vidéki területeken tudtak előrehaladni, 73-ről 223-ra emelve az irányított körzetek számát. Augusztus 6-tól a tálibok elfoglaltak 33-at a 34 afgán tartományszékhelyből. Augusztus 10-re a tálibok irányították az ország 65%-át.

A tálibok meglepően gyorsan tudtak területet szerezni. Augusztus 10-én amerikai hivatalnokok számításai szerint Kabul, az ország fővárosa, mindössze 30-90 napon belül tálib kézre kerülhetett volna. Ennek ellenére, szinte ellenállás nélkül, augusztus 15-én a tálibok elérték Kabult és elfoglalták azt, ezzel elesett az Afganisztáni Iszlám Köztársaság kormánya. Ugyanezen a napon a tálibok elfoglalták az elnöki kastélyt, miután Asraf Gáni, az ország elnöke elmenekült Afganisztánból.

Háttér 2020 szeptemberében több mint 5000 tálib rabot (amelyből 400-an gyilkosság vádjával voltak bebörtönözve) elengedett az afgán kormány a Doha egyezmény részeként az Egyesült Államok és a tálibok között. Az Afgán Nemzetbiztonsági Tanács szerint ezen szabadon engedett rabok nagy része "szakértő" volt, akik azonnal visszatértek a tálibok oldalán harcolni.

2021 elején a Pentagon és afgán vezetők megegyeztek a folytatott támogatásban a kabuli vezetőknek. Viszont nem várt fordulat volt, hogy Donald Trump hagyatékát folytatva, Joe Biden is el akarta távolítani az országot a végeláthatatlan háborúktól, amelyek közé tartozott a hadsereg kivonása Afganisztánból.

Idővonal

Első tálib offenzíva

Május Májusban a tálibok elfoglaltak 15 körzetet az afgán kormánytól, ezek közé tartoztak Nirh és Jalrez körzetek a Maidan Vardak tartományból. Az elfoglalt helyszínek között volt a Dahla-gát, amely Afganisztán második legnagyobb gátja. A hónap közben megöltek 405 ANSF katonát és 260 civilt megöltek a tálibokkal történt ütközetek során. Az Afgán Védelmi Minisztérium adatai szerint 2146 tálib katonát öltek meg.

Május végére Portugália, Szlovénia, Spanyolország és Svédország mind kivonták haderejüket Afganisztánból.

Június Júniusban a tálibok elfoglaltak 69 körzetet és Kunduz, Puli Kumri, illetve Mazár-e Sarif városát. Ezek mellett átvették az irányítást a fő határátkelőhelyen Tádzsikisztán felől és a Szajdabad körzet felett, amely a főváros, Kabul kapujaként ismert. Több száz kamiont, fegyverzett járművet, drónokat és hadi eszközöket szereztek az afgánoktól.

A tálibok lelőttek egy afgán Air Force Mil Mi-17-t, amely megölte a három pilótát. Június 16-án a tálib harcosok kivégeztek 22 afgán katonát, miután azok feladták magukat Davlat Abadban. Az áldozatok között volt Szorab Azimi, a visszavonult Zahir Azimi fia. Halála után dandártábornokká nevezték. A szemtanúk szerint a tálib kivégzők külföldi nyelvet beszéltek, ezzel arra utalva, hogy nem a területről származtak. A hónapban 703 afgán katonát és 208 civilt öltek meg, míg az Afgán Védelmi Minisztérium adatai szerint 1,535 tálibot öltek meg. A hónap végére (és a következő hónap elején) az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Törökország kivételével minden más ország kivonta seregeit az országból. balra|bélyegkép|Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere és Asraf Gáni afgán elnök Június 22-én a tálibok elfoglalták Sir Hán Bandart, a fő tádzsik határátkelőt. 24 órán belül 13 körzetet tudtak megszerezni. Ugyanezen a napon intenzív küzdelem folyt Baglan tartományban, miután afgán katonák megtámadták Pol-e Homri külvárosát, megölve 18 tálibot, köztük Kári Hálidot, aki az iszlamista szervezet területi vezetője volt. Ezzel egyidőben a tálib erők elfoglalták Balhot, illetve körbezárták Mazár-e Sarifot. Június 23-án a két fél Pol-e Homriban ütközött.

Június 25-én a tálibok átvették az irányítást a Shinvari és a Gorband körzetben, Parvan tartományban, Kabultól északra. Ugyanezen a napon az NBC News lehozta, hogy a tálibok "meglepődtek, hogy mennyire gyorsan tudnak előretörni és elkerültek bizonyos pontokat, hogy ne érintkezzenek az amerikai hadsereggel." Az afgán kormány elindított egy programot, hogy felfegyverezzenek félkatonai csoportokat. Ezzel egyidőben a tálib helyettes emír, Szirajuddin Hakkáni parancsokat adott ki a Voice of Jihadon keresztül az elfoglalt területek vezetőinek.

Június 27-én a tálibok elfoglalták a Chaki Vardak és a Szajdabad körzeteket, miután 50 afgán katona feladta magát a táliboknak. Ugyanezen a napon elestek Rusztak, Sortepa és Argisztán körzetek is. A ToloNews szerint 108 körzet került tálib kézre két hónap alatt és az afgánok csak 10-et tudtak visszafoglalni. Június 29-én a tálibok megtámadták Gázni városát, amelyet erőszakos ütközetek követtek a belvárosban.

Július bélyegkép|Afgán hadsereg Jovzdzsan tartományban Júliusban a tálibok 64 körzetet foglaltak el, beleértve Afganisztán második és harmadik legnagyobb városát, Kandahárt és Herátot. A hónapban 335 afgán katona és 189 civil halt meg, míg 3159 tálib harcos esett el. Összesen 1500 afgán katona dezertált Tádzsikisztán irányába a CSTO szerint. Az iráni média szerint összesem 300 afgán civil és katona lépett be az országba menekültként.

Július 2-án Németország és Olaszország elhagyta az országot, míg az Egyesült Államok hadereje elhagyta a Bagrám repteret, átadva azt az afgán seregnek.

Július első hetében több száz felfegyverzett nő vonult észak-, és közép-Afganisztánban, tüntetésképpen a tálib offenzíva ellen. Gór tartomány kormányzója, Abdulzahír Faizzáda a The Guardiannek azt nyilatkozta, hogy sok afgán nő, akik nemrég szabadultak a táliboktól, elkezdtek fegyverhasználatot tanulni, hogy megvédjék magukat. Zabiulla Mujáhid tálib szóvivő propagandának nevezte a riportokat és azt nyilatkozta, hogy "nők soha nem fognak fegyvert emelni ellenünk." A hétvége során a tálibok kilenc határátkelőt foglaltak el, a pakisztáni határ közelében, amely idején 39 afgán katona feladta magát, míg 31 Pakisztánba menekült.

Július 5-én Emomali Rahmon tádzsik elnök bejelentette, hogy 20 ezer katonát küld az afgán határhoz, hogy a háború véletlenül se terjedjen ki Tádzsikisztánra. Július 9-én a CSTO bejelentette, hogy Oroszország 7000 katonát küld, hogy segítse a tádzsik határvédelmet. Július 7-én a hadsereg visszaverte a tálib támadásokat Kála-e Nav városában. Másnap a tálibok elfoglalták a stratégiailag fontos Karak körzetet. balra|bélyegkép|Tálib harcosok az offenzíva közben Július 8-án afgán katonák kivégeztek egy afgán falusi embert, miután ráültették egy improvizált robbanóeszközre, mielőtt az felrobbant volna. Az áldozatot, Barakatullát, azzal vádolta az afgán rendőrség, hogy segítette a tálibokat. Barakatulla apja tagadta a vádakat. Az incidens Sarana városától délre történt és felöltötték TikTokra is. Favad Amán, az afgán védelmi minisztérium szóvivője tagadta, hogy ez egyáltalán megtörtént volna. Egy afgán újságíró, Naszeeb Zadrán azt mondta, hogy ez nem egy egyedülálló incidens volt, hanem valami, amit az afgán hadsereg gyakran véghezvisz.

Július 10-én a tálibok bevették Pandzsvaji körzetet, Kanadahár tartományban. Ezek mellett körbevették Gáznit. Egy türkmenisztáni és egy iráni határátkelőt is el tudtak foglalni. Az iráni megszerzése alatt néhány afgán biztonsági őr Iránba menekült. Július 11-én az ausztrál védelmi miniszter, Peter Dutton bejelentette, hogy véget ért az ország katonai jelenléte Afganisztánban, miután az utolsó 80 ember is elhagyta az arab országot az elmúlt hetekben. Július 12-én Austin S. Miller, az amerikai-, és ENSZ-haderő parancsnoka lemondott posztjáról. Július 12-ig a tálibok 148 körzetet foglaltak el. Július 14-én megszerezték a Spin Boldak határőrséget. Itt két nappal később megölték Danish Siddiqui indiai Reuters-újságírót.

Július 12-én a türk elnök, Gurbanguly Berdimuhamedow az afgán határra küldött katonákat és nehézfegyvereket, hogy megelőzzék a konfliktus átterjedését. Július 16-án Üzbegisztán tartott egy konferenciát a régió vezetői között, amelyen Asraf Gáni is részt vett. bélyegkép|Felfegyverzett afgán civilek Jovzdzsan tartományban Július 21-én Mark Milley bejelentette, hogy az afgán körzetek fele tálib irányítás alá került. Egy nappal később a Pentagon elmondta, hogy afgán hivatalnokok kérésére az Egyesült Államok légiereje négy légitámadást hajtott végre Afganisztánban. Damán körzet eddigre lényegében tálib kézen volt és már csak Kandahár város légtere volt teljesen a kormány irányítása alatt. Július 22-én 100 embert megöltek egy lövöldözésben Spin Boldakban. Ennek ellenére voltak sikerei az afgán hadseregnek, Bamjánban, mikor visszaszerezték a Saigan és a Kamard körzeteket.

Július 24-én a kormány bevezetett egy kijárási tilalmat 22 óra és hajnali 4:00 között, 31 tartományban. balra|bélyegkép|A helyzet július 25-én Július 26-án Deborah Lyons, az ENSZ képviselője felszólította mindkét oldalt, hogy védjék a civileket. Ugyanezen a napon nagyjából 46 afgán katona Pakisztánba menekült, miután képtelenek voltak megvédeni posztjaikat.

Július 28-án egy tálib delegáció találkozott Vang Ji kínai külügyminiszterrel Tiencsinben, aki kifejezte támogatását a táliboknak, azzal a feltétellel, hogy elvágják kapcsolataikat a Kelet-Türkesztáni Iszlamista Mozgalommal, illetve felajánlotta a béketárgyalások levezetését.

Július 31-re a tálibok mind Helmand és Herát tartományok székhelyeit bevették, elfoglalva több körzetet is. Elvágták az utakat a Herát Nemzetközi Repülőtér és a város között, bár a reptér még afgán irányítás alatt volt.

Augusztus Augusztus 1-jén és 2-án Laskar Gáh több külvárosi területe is elesett. Ezen körzetekben folytak folyamatos harcok a tálibok és az afgán kormány között. Augusztus 3-án 30 civil vesztette életét, és közel 100-an megsérültek.

Augusztus 3-án 13 ember (köztük az öt támadó) meghalt egy tálib öngyilkos bombázásban és lövöldözésben. A cél Biszmilla Hán Mohammadi védelmi miniszter meggyilkolása volt, de ő ezt túlélte. A Long War Journal szerint Hán a tálibok elleni küzdelem egyik legfontosabb figurája.

Augusztus 5-ig 115 afgán katona és 58 civil halt meg a hónapban, míg 3197 tálib esett el.

A tartományszékhelyek elvesztése Augusztus 5-én a tálibok merényletet vittek véghez Dava Hán Minapal ellen, a kormánymédia vezetője ellen, Kabulban. Ugyanezen a napon intenzív harcok törtek ki Jovzdzsan tartományban, mikor a tálibok beléptek a székhelyébe, Sebergánba. A tálibok felvállalták Minapal meggyilkolást és fenyegetni kezdtek magasabb rangú hivatalnokokat a légitámadásokért. Ugyanezen napon a tálibok bevették Nimróz tartomány székhelyét, Zarandzsot, amely a 2001-es amerikai megszállás óta az első alkalom volt, hogy egy tartomány székhelye tálib kézre került. A lázadók kiszabadították a helyi börtönben lévő rabokat. Zarandzs elfoglalása lényegében ellenállás nélkül történt. Egyes posztok szerint a helyiek üdvözöltek a tálibokat a városban, amely történelmileg is ismert törvényellenességéről. Az ENSZ szerint ekkor kezdődött el a háború halálosabb szakasza. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok kormánya felszólította lakosait, hogy azonnal hagyják el Afganisztánt.

Augusztus 7-én a tálibok bevették Sebergánt, amely a második tartományszékhely volt, amit elfoglaltak. Abdul Rasid Dosztum, a hadvezér, aki korábban a város felett uralkodott, Kvája Du Kóba menekült követőivel, amely az egyetlen kormány által irányított terület volt a tartományban. A lázadók a többi székhelyet is elkezdték támadni. Ugyanezen a napon elkezdte az amerikai haderő bombázni a tálibokat a katari al-Udeid bázisról. Reaper drónokat használva pedig naponta támadták a fontosabb pontokat. A kabuli amerikai nagykövetség felszólította az országban tartózkodó állampolgáraikat, hogy hagyják el Afganisztánt.