Sretvizer Lajos (Érsekújvár, 1845. augusztus 24. – Budapest, Erzsébetváros, 1926. augusztus 7.)Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1183/1926. folyószáma alatt. fővárosi igazgató tanító.
Életútja
Sretvizer Alajos kereskedő és Páczer Katalin fia. A reáliskolát Pozsonyban és Esztergomban, a tanítóképzőt pedig Budapesten végezte és 1864-ben tanítói oklevelet nyert. Lipthay Ágost Bars megyei földbirtokos családjánál mint nevelő három évet töltött és ez idő alatt télen Bécsben tartózkodott a nevezett család körében. 1868-ban Budapesten községi iskolai helyettes tanítónak neveztetett ki. Később mint rendes tanító a Kereszt (Kazinczy) utcai iskolához került, ahonnét öt évvel később a Lipót téri iskolához tették át. 1867-ben elvégezte a tornatanítói tanfolyamot és oklevelével együtt 3 arany pályadíjat is nyert, mert az egylet által kitűzött tételt: «A tornászat mint lélekjelenlét, bátorság, önbizalom és vidámság előmozdítója,» ő fejtette meg leghelyesebben (a Pesti Napló tárcaként közölte.) 1870-ben Zichy Antal fővárosi tanfelügyelő 100 forintos pályadíjának felét Pestalozzi élete és munkája c. pályaművével nyerte el. Eötvös József báró kiküldte Németországba az egyetemes tanítógyűlésre. 1872-ben Pauler Tivadar közoktatási miniszter a külföldi iskolák tanulmányozására küldte ki. Ezen dél-németországi és svájci tanulmányútjáról a Népnevelők Lapjában, melynek akkor társszerkesztője volt, «Úti naplómból» címmel közölte tapasztalatait. Az 1873-ban tartott nemzetközi kiállításra a terézvárosi I. sz. iskolaszék, melynek jegyzője is volt, Bécsbe küldte. A népnevelők budapesti egyesületének alapításától kezdve tagja volt, később alelnöke, majd a pedagógiai szakosztály elnöke; az V. kerületi körnek elnöki tisztét három évig viselte. A budapesti Alkotmány utcai polgári kereskedelmi testület alsófokú szakiskolájában is tanított (1896). Később fő- és székvárosi igazgató-tanító volt. Halálát tüdőlob okozta. A Kerepesi úti temetőben nyugszik (39-1-133). Felesége Rakovszky Ilona volt.
Mint képzőintézeti tanuló a Kis Tükörbe Fidor Ferke név alatt kezdett írni, később a Gyermekbarátba írt; a Népnevelők Lapján kívül évekig a Pesti Napló tanügyi rovatába írt; a Hon több cikket közölt tőle; a Nemzeti Nőnevelésnek is munkatársa volt.
Munkái
A népnevelésügy a bécsi nemzetközi kiállításban 1873-ban, tekintettel hazánk, különösen a főváros tanügyi viszonyaira. Bpest, 1873. (2. jutányos kiadás. Uo. 1876.). Abc és olvasókönyv. Uo. 1876. (Többekkel együtt. 2. kiadás. Uo. 1878.). Magyar olvasókönyv a budapesti elemi népiskolák II–IV. osztályai számára. Uo. 1880. Négy kötet. (Többekkel együtt. 10. kiadás. 1908. Uo.) Az életpálya választásáról. Szülők, tanítók és ügybarátok figyelmébe ajánlva. Uo. 1882. (Ism. Néptanítók Lapja). Magyar olvasókönyv az elemi népiskolák II–IV. oszt. számára. Uo. 1882. (Többekkel együtt. 2. kiadás 1883., 3. jav. k. 1884., 10. képes k. 1896. Uo.). A gyermekek megfigyelése az iskolában. Tekintettel a dr. Gerlóczy Gyula-féle indítványra. Uo. 1883. Magyar nemzeti olvasókönyv, írta és szerk. több tanférfiú. A népiskolák II–VI. oszt. számára. Uo. 1889-től több kiadást ért. Magyar nyelvkönyv, különös tekintettel a helyesírásra és fogalmazásra. Az elemi népiskola II–VI. oszt. számára Uo. 1894–95. és ujabb kiadás. 1906. Négy kötet. (Barna Jónással együtt. Ism. M. Nyelvőr 1894. és 1906.). Ezer esztendő. A millenniumi ünnepség anyaga a népiskolában. Uo. 1896. 180px|bélyegkép|Sírja a Fiumei úti sírkertben (39-1-133) Jegyzetek
Források
További információk Magyar Paedagogiai Szemle 1882. 6. szám, 164. o. Schack Béla, Kereskedelmi iskoláink. Bpest, 1896. 150. l. Nyitra vármegye. 1899. 285. l. (Magyarország Vármegyéi és Városai). Corvina, 1906. 30. sz.
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Érsekújváriak Kategória:1845-ben született személyek Kategória:1926-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek