A McCune–Reischauer-átírás (IPA: /mɪˈkjuːn ˈraɪʃaʊ.ər/) a koreai nyelv egyik átírási rendszere, melyet George M. McCune és Edwin O. Reischauer publikált 1939-ben. Kevés kivételtől eltekintve a rendszer a kiejtés követésére tesz kísérletet. Dél-Koreában 2000-ig volt használatban, Észak-Koreában ma is egy változatát alkalmazzák. A rendszer diakritikus jelekkel és aposztróffal operál, ami megnehezíti a mindennapi számítógépes használatot, például az internetes keresést. Emiatt nagyon sokszor a diakritikus jeleket és az aposztrófot egyszerűen elhagyták, ami lehetetlenné tette az egyes hangok közötti különbségtételt. Többek között ezért döntött úgy Dél-Korea, hogy lecseréli.

A másik két alkalmazott átírás a koreai nyelvre az átdolgozott átírás (ezt használják Dél-Koreában) és a Yale-átírás (főleg a nyelvészeti cikkekben használatos).

Átírási táblázatok Magánhangzók HangulㅣÁtírásaaeyayaeŏe*yŏyeowawaeoeyouwŏwewiyuŭŭii * Az átírása ë, amennyiben vagy betűt követ. Erre azért van szükség, hogy megkülönböztessék az (ae) betűt az (aë) betűkapcsolattól, valamint az (oe) betűt az (oë) betűkapcsolattól. Ezek a kombinációk ritkán fordulnak elő, leginkább mondatokban, toldalékolt főnevek esetében, például: 회사에서 hoesaësŏ („a cégnél”) vagy 차고에 ch'agoë („garázsban”).

* Az és koreai vezetéknevek átírása Yi és nem I page 13 (például: átírása Yi Sunsin).

Mássalhangzók {|class=wikitable width=700 style="text-align:center;" !colspan=2|Hangul

!rowspan=2|Átírás!!Szótag elején | rowspan="2" |k||kk|| rowspan="2" |n|| rowspan="2" |t||tt||r|| rowspan="2" |m|| rowspan="2" |p||pp||s||ss||–||ch||tch||ch||k||t||p||h |- !Szótag végén |k||–||l||–||t||t||ng||t||–||t||k||t||p||– |} A digráfok csak szótag végén helyezkedhetnek el és kiejtésük szerint írandók át.

{| class="wikitable" |- ! colspan="2" rowspan="2"| || colspan="14" align="center" | Következő kezdőgyök |- ! 1 !! k !! n !! t !! (r) !! m !! p !! 2s !! ch !! ch !! k !! t !! p !! h |- ! rowspan="7" | Előző véggyök || k | g || kk || ngn || kt || ngn(D)/ngr(É) || ngm || kp || ks || kch || kch || kk || kt || kp || kh |- ! n | n || n'g || nn || nd || ll/nn || nm || nb || ns || nj || nch || nk || nt || np || nh |- ! t | d || tk || nn || tt || nn(D)/ll(É) || nm || tp || ss || tch || tch || tk''' || tt || tp || th|- ! l | r || lg || ll/nn || ld3 || ll || lm || lb || ls || lj3 || lch || lk || lt || lp || rh|- ! m| m || mg || mn || md || mn(D)/mr(É) || mm || mb || ms || mj || mch || mk || mt || mp || mh|- ! p| b || pk || mn || pt || mn(D)/mr(É) || mm || pp || ps || pch || pch || pk || pt || pp || ph|- ! ng | ng || ngg || ngn || ngd || ngn(D)/ngr(É) || ngm || ngb || ngs || ngj || ngch || ngk || ngt || ngp || ngh

1. A ㅇ magánhangzóknál a szókezdő mássalhangzó hiányát jelöli. 2. A 쉬 átírása shwi. 3. Sino-koreai szavakban, lt illetve lch. D: Dél-Koreában, É: Észak-Koreában

A ㄱ, ㄷ, ㅂ, és ㅈ betűk átírása zöngés ejtéskor g, d, b és j; egyéb pozícióban k, t, p és ch, ez a kiejtési szabály felülírja a fenti táblázatot.

Példák Zöngétlen vagy zöngés mássalhangzók 가구 kagu 등대 tŭngdae 반복 주장 chujang A ㅇ betűt nem veszik figyelembe átíráskor, mivel csak a mássalhangzó hiányát jelöli. 국어 (ejtése: 구거) kugŏ (nem kukŏ) 믿음 (ejtése: 미듬) midŭm (nem mitŭm) 법인 (ejtése: 버빈) pŏbin (nem pŏpin) 필요 (ejtése: 피료) p'iryo (nem p'ilyo) r vs. l r Magánhangzók között: 가로 karo, 필요 p'iryo Szótagkezdő ㅎ h előtt: 발해 Parhae, 실험 sirhŏm l Mássalhangzó előtt (kivéve szótagkezdő ㅎ h előtt), szavak végén: 날개 nalgae, 구별 kubyŏl', 결말 kyŏlmal Az ㄹㄹ átírása ll: 빨리 , 저절로 chŏjŏllo Hasonulások 연락 (ejtése: 열락) yŏllak 독립 (ejtése: 동닙) tongnip 법률 (ejtése: 범뉼) pŏmnyul 않다 (ejtése: 안타) ant’a 맞히다 (ejtése: 마치다) mach’ida Palatalizáció 미닫이 (ejtése: 미다지) 같이 (ejtése: 가치) kach’i 굳히다 (ejtése: 구치다) kuch’idaKivételek

Az egymás után következő -ㄱㅎ-, -ㄷㅎ- (amennyiben nincs palatalizáció)/-ㅅㅎ-, -ㅂㅎ- betűk átírása kh, th, ph, bár a kiejtésük ㅋ (k’), ㅌ (t’), ㅍ (p’). 속히 sokhi (ejtése: 소키) 못하다 mothada (ejtése: 모타다) 곱하기 kophagi (ejtése: 고파기) Amikor egy egyszerű mássalhangzó (ㄱ, ㄷ, ㅂ, ㅅ, ㅈ) szó közepén megkettőződik (ㄲ, ㄸ, ㅃ, ㅆ, or ㅉ), akkor az átírása k, t, p, s, ch lesz, bár a kiejtésük megegyezik a ㄲ (kk), ㄸ (tt), ㅃ (pp), ㅆ (ss), ㅉ (tch) mássalhangzókéval. 태권도 (ejtése: 태꿘도) t'aekwŏndo 손등 (ejtése: 손뜽) sontŭng 문법 (ejtése: 문뻡) munpŏp 국수 (ejtése: 국쑤) kuksu 한자 (漢字, ejtése: 한짜) hancha Észak-koreai változat Észak-Koreában a rendszer módosított változatát használják. A hehezetes mássalhangzók jelölésére nem aposztrófot használnak, hanem egy h betűt. Például a észak-koreai átírása Phyŏngsŏng, az eredeti pedig P'yŏngsŏng.

Ugyanakkor a betűt ch-val írják át, nem chh-val, a átírására pedig a j betűt alkalmazzák. Például a átírása juche és nem chuch’e.

A átírása jj (például: jjokpari). Az átírása lr (például: ppalri). Az átírása lh és nem rh (például: palhae). Amikor az ejtése ㄴ (például: 목란), az eredeti rendszer n-nel írja át (Mongnan). Az észak-koreai változat megtartja az r-t (Mongran). Az ㅇㅇ és ㄴㄱ találkozásakor kötőjelet használnak. Például a 강인 átírása kang-in, az 인기 átírása pedig in-gi. Ha az ng-t y vagy w követi, nem használatos a kötőjel (평양 Phyŏngyang; 강원 Kangwŏn'').

Az észak-koreai átírásban a személyneveket nem kötőjellel írják, hanem minden szótagot külön, nagybetűvel, például: Kim Il Sung.

Jegyzetek

Források

Fordítás

Kategória:Koreai nyelv Kategória:Átírás