Gondos Miksa, 1888-ig Grünbaum MiksaAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 1975/1888. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1888. év 3. oldal 44. sor (Kapolcs, 1840. február 8. – Budapest, 1920. január 22.) tanár, gyorsírási szakíró, Gondos Emmy (1882–1962) festő, iparművész apja.
Élete Grünbaum Mayer fiaként született szegény zsidó családban. Középiskolai tanulmányai végeztével a mérnöki pályára készült. Tanulmányait azonban előbb a párizsi Alliance Israélite Universelle tanárképzőjében, majd az École nationale des langues orientales vivantes-ben végezte, s utóbbiban keleti nyelveket hallgatott. Párizsi tartózkodása alatt Adolphe Crémieux gyermekeinek nevelője volt.Egyenlőség, 1920. február 14. (39. évfolyam, 7. szám) Ezt követően Marokkóban vállalt segédtanári állást, illetve az ottani zsidó iskolák szervezőjeként dolgozott. 1869-ben Pestre költözött és középiskolai tanári oklevelet szerzett. Több alkalommal is kérvényt nyújtott be, hogy tanári állást vállalhasson, azonban újra és újra visszautasították. Végül 1877-ben a Budapesti III. kerületi Nyilvános Községi Polgári Fiúiskolában taníthatott francia nyelvet, de díjazásban nem részesült.
Már 1858-tól kezdve foglalkozott gyorsírással. A Magyar Királyi József Műegyetemen előadásokat tartott a Stolze-féle gyorsírási rendszerről, illetve átültette a Gabelsberger-féle rendszert franciára, héberre és a török kormány megbízásából török nyelvre is. 1879. február 7-én a Budapesti Magyar Gyorsíró-Egyesület közgyűlésén felvették a tiszteletbeli tagok sorába. 1880-tól a Budapesti Kereskedelmi Akadémián kereskedelmi levelezést tanított, s emellett a Ganz és társa-féle gyár levelezőjeként dolgozott, ahol 1897 augusztusában ünnepelte szolgálati idejének huszonöt éves jubileumát.Iskolai értesítők - Budapesti Kereskedelmi Akadémia, Budapest, 1880 1904. október 15–18. között részt vett a Münchenben megrendezett III. nemzetközi Gabelsberger-gyorsíró kongresszuson.
A gyorsírás elmélete című művét a kultuszminisztérium támogatásával adta ki. Számos gyorsírással foglalkozó szaklap munkatársa volt. 1908. április 5-én a Gyorsírástudományi Társulat díszülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia üléstermében, hogy megünnepelje Gondos Miksa gyorsírói működésének 50. évfordulóját. Tagja volt az Óbudai Zsidó Hitközség elöljáróságának, majd a Budai Zsidó Hitközség választmányának, illetve az Izraelita Magyar Irodalmi Társulatnak.
Temetése 1920. január 25-én ment végbe. Életét és érdemeit Edelstein Bertalan méltatta, a gyorsírók nevében Kozma Bernát búcsúztatta.
Családja Felesége Sternberg Terézia (1847–1929) volt, Sternberg Joákim és Oppenheimer Matild lánya, akit 1871. május 29-én Pesten vett nőül.
Gyermekei:
Gondos Jenő (1872–1907) magánhivatalnok. Felesége Stern Judit. Gondos Fáni (1873–?). Első férje Unger Adolf kereskedelmi ügynök (1906-ig), második Gross Lipót fényképész. Gondos Izidor Simon (1875–?) Grünbaum Ilona (1877–1878) Gondos Róza (1880–1953). Férje Kilényi Richárd bankhivatalnok (1922-ig). Gondos Emmy, Emília (1882–1964) festő, iparművész, férjezett Elszász Béláné. Gondos Sándor (1884–1955) levelező. Felesége Bartos Irén. Gondos Géza (1888–1945) magántisztviselő. Felesége Schiffer Kamilla.
Főbb művei
Sténographie perfectionnée du système universel de F. X. Gabelsberger (Pest–Paris, 1873 és 1878) A franczia-német kereskedelmi levelezés kézikönyve. Kereskedelmi akadémiák és kereskedelmi középiskolák számára, valamint magánhasználatra (Budapest, 1888., 2. bővített kiadás: Budapest, 1891) Sténographie turque d'après le systèm universel de Gabelsberger appliqué à la langue turque (Muraszombat, 1896) A Gyorsírás elmélete, a gyorsírás-tanítói vizsgákra való tekintettel (Budapest, 1908) Die neuere Geschichte der Stenographie in Ungarn (Berlin, 1909)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar gyorsírók Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:1840-ben született személyek Kategória:1920-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Zsidó származású magyarok