A Csepel Vas- és Fémművek (közkeletű nevén: Csepel Művek) a Magyar Népköztársaság egyik jelentős nehéz- és gépipari állami vállalata volt, amely a budapesti Csepel-szigeten működött a korábbi Weiss Manfréd Acél- és Fémművek telephelyén az 1950-es évektől az 1980-as évekig. A több tízezer főt foglalkoztató ipari komplexumban sokféle terméket gyártottak – többek között járműveket, szerszámgépeket, kerékpárokat és varrógépeket –, és fénykorában Magyarország egyik legnagyobb ipari központjának számított. A gyártelepet egy mintegy 60 km hosszú, kiterjedt belső iparvágány- és vasúthálózat szolgálta ki a Soroksári út–Csepel vasútvonal felé. (Az üzem nem azonos a Szigetszentmiklóson üzemelt Csepel Autógyárral.)
Fekvése
A Csepel-sziget északi részén, Budapest XXI. kerületének Csepel-Gyártelep nevű városrészén, a jogelőd Weiss Manfréd Acél- és Fémművek telephelyén terült el, a Csepeli Szabadkikötőtől és a Petróleum utcai ipartelepektől délre.
Története
Előzményei
1944-ben, a német megszálláskor a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek tulajdonosait a németek letartóztatták és a gyár vezetését 25 évre az SS vette át. A második világháborúban a gyártelep és berendezései óriási károkat szenvedtek, jórészt megsemmisültek a géptípusok rajzai, a szabványok is, szakértelemmel rendelkező munkaereje szétszéledt, sokan közülük meghaltak. A gépek pótlása nagy nehézségeket okozott, de nagy erőfeszítéseket tettek érte, nem csak a hazai szükséglet miatt, hanem mert a gyárnak háborús jóvátételre is gépeket kellett termelnie és el kellett látnia a megszálló szovjet hadsereget is járműalkatrészekkel. 1947-ben a gyár termelésének 90 százaléka háborús jóvátétel volt.
Az államosítás után
Az üzemet 1946-ban állami felügyelet alá helyezték, de már azelőtt felszámolták a WM Repülőgép- és Motorgyár RT-t.Budapest lexikon 1. kötet 309. old. Ekkor a Weiss-Chorin-család tulajdonjoga még nem szűnt meg, de 1948-ban ténylegesen államosították, a neve WM Acél- és Fémművek Nemzeti Vállalat lett. 1948-1950 között a gyár vezérigazgatójának Rákosi Mátyás sógornőjét nevezték ki (Bíró Ferenc feleségét).
Az 1950-es években A vállalat neve 1950 és 1956 között Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek, majd 1956-tól Csepel Vas- és Fémművek volt.https://hvg.hu/360/20050325weissmanfred
A vállalat ebben az időszakban a szocialista nagyipar fellegvárának számított. Az egyik gyáregységében készültek például a hazai árufuvarozásban és a hadseregben egyaránt hosszú időn át használatos Csepel teherautók. Egy másik gyáregységben 1950-ben adták át az első P-20-as motorkerékpárt, amely nevezetessé vált. Az erőltetett iparosítás éveiben a gyárban a szerszámgépek termelése egyre növekedett. Amikor azonban 1954-ben változott az iparpolitika, a termelés visszaesett.
A Rákosi-korszakban az üzem neve már nem utalt Weiss Manfrédra.
1948 és 1950 között a gyár vezérigazgatójának Rákosi Mátyás öccsének a feleségét nevezték ki. 1950 és 1956 között a neve Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek volt, majd 1956-tól Csepel Vas- és Fémművek. Az erőltetett iparosítás éveiben a gyárban a szerszámgépek termelése egyre növekedett, amikor azonban 1954-ben változott az iparpolitika, a termelés visszaesett.
A Tröszt
A Csepel Művek Trösztöt 1963-ban szervezték meg. Magyarország legnagyobb vertikálisan szervezett ipari trösztje volt. A következő két évtizedben újra növekedett és diverzifikálódott a KGST-együttműködés és a jelentős nyugati export következtében. Az 1970-es évektől a termelés csaknem felét a nyugati export tette ki.
Tagvállalatai a következők voltak: Csepeli Fémmű, Csepeli Acélmű, Csepeli Csőgyár, Csepeli Vas- és Acélöntödék, Csepeli Szerszámgépgyár, Csepeli Kerékpár- és Varrógépgyár, Csepeli Egyedi Gépgyár, Csepeli Motorkerékpárgyár, Csepeli Erőmű és Szolgáltató Üzemek, Csepeli Transzformátorgyár, Pannonia (Pannónia?) Külkereskedelmi Vállalat, Csepeli Vas- és Fémművek Hiradástechnikai Gépgyára, Rézhengerművek, Székesfehérvári Vas- és Fémöntöde, Metallochemia, Qualital Könnyűfémipari Feldolgozó Vállalat. egy tervező intézet.
A Tröszt megszüntetését megelőzően jelentős átszervezést hajtottak végre, amelynek során új intézményeket és intézeteket is létrehoztak. Ezek közé tartoztak: a Csepel Művek Védelemszervezési Intézménye, a Csepel Művek Irányítás- és Számítástechnikai Intézet,a Csepel Művek Oktatási és Társadalomtudományi Intézet, a Csepel Művek Szociális és Munkásellátási Intézet és a Csepel Művek Tervező és Kutató Intézet. Ezek a Tröszttel együtt szűntek meg.Budapest lexikon 1. kötet 310. old. A fénykorában, 1965 körül több mint 37 ezer embert foglalkoztató komplexum 1983-as szétdarabolását követően az ipari tevékenység fokozatosan leépült.Bolla Dezső, ifj. Petz Nándor - A lakótelepek kialakulása Csepelen (Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület / XXI. kerületi Hírhatár, 2017.04.13.)
A Csepel Művek Ipari Központ Az üzemeket koordináló szervként 1983-ban megalakították a Csepel Művek Ipari Központot, amelyet a Csepel Művek ekkor újonnan életre hívott Igazgató Tanácsa irányított. A Tröszt megszüntetése után az egyre inkább veszteségesen működő vállalatok önállóvá váltak, közülük az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején számos átalakult, illetve megszűnt.https://hvg.hu/360/20050325weissmanfred>
A rendszerváltás óta bélyegkép|jobbra|250px|A Csepel Művek és a Csepeli Erőmű Budafokról nézve bélyegkép|jobbra|250px|A 2008-2009 között átépült Újpesti vasúti híd új elemei a Ganz acélszerkezet-gyártó telepén A rendszerváltás idején lezajlott gazdasági átalakulás óta főleg csepeli és környékbeli zenekarok próbatermeiként van használatban és rengeteg apró cég bérli a gigantikus méretű romos üzemcsarnokokat, irodákat és telephelyeket.
Komolyabb üzemnek a Csepel bicikligyár utódja, a csőgyár, a vasöntöde és Budafokkal szemben, a Duna bal partján álló Csepeli Erőmű, az Oiltanking tartálytelepe, továbbá tőle délre a hajdani kohósalak lerakó helyén 2015-2017 között épült, nagy forgalmat bonyolító Metrans konténerterminál számít.Molnár Zoltán - Vonatmonstrumok zárhatják el Csepelt a külvilágtól (24.hu, 2017.07.16.) (A csepeli az 1995-2000 között épült két darab, összesen 403 MW-os blokkjával a főváros legnagyobb teljesítményű erőműve.Ipari és háztartási fogyasztók áramellátása - Alpiq Magyarország)
A 2019-es adatok szerint húsz cég milliárdos árbevétellel rendelkezett, további húsz 500 millió forint feletti nettó árbevételt produkált, 71 vállalkozás 250 millió, 117 pedig 100 millió forintot ért el. Az alkalmazotti létszám széles skálán mozog: öt cég több mint száz főt foglalkoztatott, 71 több mint tízet, akad ahol csupán egy dolgozó volt. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az egykori iparterület még ma is jelentős szereplő, és aktívan hozzájárul a helyi gazdasághoz. A terület 223 helyrajzi számra van bontva.
Termékek
Varrógépek
Csepel 31
Csepel 103
Csepel 30
Pannonia 50
Pannonia 56-1
Pannonia 56-2
Pannonia 156
Csepel 60
Csepel 111
CS 600
CS 1600
Csepel játék varrógép
Gépjárművek
Biciklik
Szerszámgépek
Vasúti kapcsolat
A 2012 óta Csepel-Gyártelep nevet viselő iparvidéken közel 60 km hosszban kiépült – de napjainkban már csupán részben használt – nagyvasúti iparvágányhálózattal rendelkezik, amely a Teller Ede út és a Corvin út találkozásánál, az úgynevezett csepeli elosztónál kapcsolódik össze az északabbi Szabadkikötő iparvágányaival. A vontatóvágány ezután a Corvin úttal, majd a Védgát úttal párhuzamosan keletre tart és a Gubacsi hídon halad át a Ráckevei-Dunaág felett. Ezután északra fordul, és a Soroksári út rendező vasútállomást követően Soroksári út vasútállomásnál kapcsolódik a Budapest–Kunszentmiklós-Tass–Kelebia-vasútvonalba.Budapest vasúti hálózata – vázlat (1987 márciusa, szerkesztette Wenzel György) INː Érdekesség, hogy ebbe a vonalba kapcsolódott a Gubacsi híd csepeli hídfőjénél, a Ráckevei-Duna partján kanyarodó Csepeli Papírgyár iparvágánya is, amelyet azonban a 2000-es években felszedtek.
Képtár
Jegyzetek
Források Longa Péterné cikke
További információk Belicza Bea - A gombostűtől a harckocsiig / 125 éves a Csepel Művek (24.hu, 2017.06.18.) Kálmán Attila - Rohad és virágzik a Csepel Művek (24.hu, 2019.06.28.) Dobszay János - Egyszer volt: A múlt árnyai között két világ egy helyen / Életjeleket mutat az egykori Csepel Művek (HVG, 2022.01.08.)
További irodalom Varga László: A csepeli gyáróriás kialakulásának története, Budapesti Műszaki Egyetem Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1981, (kézirat gyanánt) Kis Pál István: Rekviem. Szembesítő képek és emlékképzetek a Csepel Vas- és Fémművekről; fotó Tamási Gábor; Vitolla Marketing és Tanácsadó Bt., Szekszárd, 2012 Varga László: A csepeli csoda. Weiss Manfréd és vállalata a Monarchiában, 1-2.; BFL, Bp., 2016 (Várostörténeti tanulmányok) 90 éves a Csepel Vas- és Fémművek 1892–1982 – Gazdaságtörténeti monográfia, Csepel Vas- és Fémművek, Budapest, 1982 Rabi Béla – Dr. Adamovits Jenő – Dr. Dobay Jenő: Csepel Vas- és Fémművek 75. éve, Budapest, é. n. (szerk.) Baczoni Gábor: Iratok a Csepel Vas- és Fémművek történetéhez 1892–1977, Csepel Vas- és Fémművek Oktatási és Társadalomtudományi Intézet Társadalomtudományi Osztály, Budapest, 1977, Csepel története, Csepel Vas- és Fémművek Pártbizottsága, Budapest, 1965 Mikus Károlyné: Képek a Csepel Vas-és Fémművek múltjából és jelenéből, Budapest, 2002 (Öntödei múzeumi füzetek 10.) Adamovics Jenő: Csepel Vas- és Fémművek 40 éve 1945–1985 / Gazdaságtörténeti monográfia, Udvarhelyi és Udvarhelyi Bt., Budapest, 2005,
Kapcsolódó szócikkek Nehézipari Központ Budapesti gyárak listája
Kategória:Budapest megszűnt vállalatai, üzemei Kategória:Magyarországi kohászati cégek Kategória:Gépipar Kategória:Budapest XXI. kerülete Kategória:Magyarországi technikatörténet