Pálos Rozita (Bakonyszombathely, 1926. november 11. - Tatabánya, 1985. szeptember 11.) magyar költő.
Élete Eredeti neve Pawelcze Rozália, családja a 18. században költözött Lengyelországból Magyarországra. Tanítói oklevelet szerzett, élete végéig szülőhelyén, Bakonyszombathelyen tanított.
Pályája Verse először a Veszprémi Naplóban jelent meg, később antológiákban szerepeltek művei. Életében két kötete jelent meg.
Művei
Úton (Budapest, 1975) Irgalmas szelek (Budapest, 1984) Hazatérés (Tatabánya, 1987)
Irodalom
Alföldy Jenő: Kesztyűs kézzel (Élet és Irodalom, 1975. 32. sz.) Arató Mihályfi Zsuzsa: P. R. (Új Forrás, 1976. 2. sz.) Kádár Péter: Etűdök kékben. P. R. Bakonyszombathelyen (interjú, Új Forrás, 1980. 1. sz.) Erdei János: Tragikum nélkül (Élet és Irodalom, 1984. 38. sz.) Fabó Kinga: „Mert a halált te legyőzöd” (Új Írás, 1984. 12. sz.) Monostori Imre: P. R. halálára (Új Forrás, 1985. 6. sz.) Böröndi Lajos: P. R. lírája (Új Forrás, 1987. 2. sz.).
Források "Pálos Rozita, Pawelcze Rozália. Magyar Életrajzi Lexikon.
Kategória:1926-ban született személyek Kategória:1985-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar költők