A 12,7 × 99 mm NATO más néven .50 BMG (Browning Machine Gun) egy lőszer, amelyet a C.I.P. .50 Browningként jelölt és az 1910-es évek végén fejlesztett ki John Browning, a Browning M2 nehéz géppuskához. A hivatalosan 1921-ben szolgálatba állított lőszer alapvetően egy túlméretezett .30-06 Springfield. Számos változatban került gyártásra: FMJ, nyomjelzős, páncéltörő, gyújtószerkezetes és szubkaliberes. A .50 BMG lőszert nagy hatótávolságú mesterlövészpuskákban és rombolópuskákban is használják.
Története Az I. világháborúban az új légvédelmi fegyverek iránti igényre válaszul John Browning kifejlesztette a .50 BMG-t. Azzal a céllal, hogy géppuskákban használják és hogy a géppuska az M1917 Browning méretarányos változatán alapuljon.
A .50 BMG lőszert néha összekeverik a német 13,2 mm-es TuF lőszerrel, amelyet Németországban fejlesztettek ki páncéltörő és légvédelmi fegyverekhez az első világháborúban a brit harckocsik és a repülőgépek ellen. Az American Rifleman szerint: "Valójában a Browning .50-es az Első világháborúból származik. Az amerikai érdeklődést egy páncéltörő lőszer iránt a marginális francia 11 mm-es tervezés befolyásolta, ami arra késztette az amerikai hadsereg tüzérségi tisztjeit, hogy konzultáljanak a Browning céggel. Egy nehéz, ~820 m/másodperc sebességű lövedéket akartak, de ilyen lőszer még nem létezett. Browning elgondolkodott a helyzeten, és fia, John szerint azt válaszolta: "Nos, a lőszer elég jól hangzik a kezdéshez. Készíts néhányat, és lövöldözni fogunk.".Barrett Tillman, American Rifleman,February 23, 2017, https://www.americanrifleman.org/articles/2017/2/23/the-50-cal-browning-machine-gun-the-gun-that-won-the-war/
A The American Rifleman kifejti továbbá, hogy a fejlesztést a német 13,2x92 mm SR (.53 kaliberű) páncéltörő puska is befolyásolta, és hogy akkor az Ordnance szerződést kötött a Winchesterrel egy .50-es kaliberű lőszer megtervezésére. Ezt követően a Frankford Arsenal vette át a Winchestertől, és gyártotta a 12,7x99 mm-es lőszert. A hadsereg ezután visszatért John Browninghoz a tényleges fegyver elkészítéséért. A Colt-tal együttműködve tesztelésre kész prototípusokat készített, és ironikus módon 1918. november 11.-re - az Első világháború végére - el is készült velük."
A lőszert az M1921 Browning géppuskában alkalmazták. Ezt a fegyvert később továbbfejlesztették az M2HB Browning géppuskává, amelyet .50 kaliberű páncéltörő lőszereivel légvédelmi és jármű elleni gépágyúként használtak tovább, amely 200 méterről 23 mm homogén páncéllemezt, szintén ugyanerről a távolságról 25 mm hengerelt homogén páncéllemezt, 500 m-ről pedig 19 mm-t képes átütni.Barnes, Frank C., Cartridges of the World, U.S. Army .50 BMG Cartridge Specifications, DBI Books (1989), , p. 432.
A második világháború alatt a .50 BMG-t elsősorban az M2 Browning géppuskában használták, mind a repülőgépekre szerelt "könnyűcsöves", mind a szárazföldi járművekre szerelt "nehézcsöves" (HB) változatban, légvédelmi célokra. A második világháborúban használt M2 Browning HB géppuska továbbfejlesztett változata ma is használatban van. Az 1950-es évek közepe óta egyes páncélozott személyszállító és haszonjárművek úgy készültek, hogy képesek legyenek ellenállni a 12,7 mm-es lövedék roncsolásának, korlátozva ezzel a pusztító képességét. De még így is nagyobb az átütő ereje, mint a könnyebb fegyvereknek, például az általános célú géppuskáknak, bár jelentősen nehezebb és a szállítása is nehézkesebb. Hatótávolsága és pontossága azonban jobb, mint a könnyű géppuskáké, ha állványra rögzítik.
Évtizedekkel később a .50 BMG a nagy teljesítményű puskákba is belekerült. Az 1980-as években fejlesztették ki a Barrett M82 .50-es kaliberű puskát és későbbi változatait, amelyek felértékelték a katonai mesterlövészek haditechnikai erejét. Egy képzett mesterlövész több célpont (katona vagy felszerelés) kiiktatásával hatékonyan semlegesíthet egy gyalogsági egységet anélkül, hogy felfedné pontos tartózkodási helyét. A lőállás és a célpont közötti nagy távolság (több mint 1800 m) időt ad a mesterlövésznek a pozícióváltásra, vagy biztonságos visszavonulásra, hogy elkerülje az ellenség reakcióját.
Teljesítmény A lőszerek tényleges teljesítményének megértésére szolgáló gyakori módszer a torkolati energiák összehasonlítása. A .30-06 Springfield, amely mindkét világháborúban az amerikai katonák általános kalibere volt, és az amerikai vadászok körében is népszerű kaliber, 3000 és 4000 J közötti csőtorkolati energiát produkál. A .50 BMG lőszer viszont 14000 és 20000 J közötti energiát képes kifejteni, a lőpor és a lövedék típusától, valamint a fegyvertől függően, amelyből kilövik. A lövedék magas ballisztikus együtthatója miatt a 12,7×99 mm-es lövedék röppályáját kevésbé befolyásolja az oldalszél, mint a könnyebb és kisebb kaliberű lövedékekét, így a .50 BMG jó választás a nagy teljesítményű mesterlövész, és rombolópuskákhoz.
A lőszer méretei
A 12,7×99 mm NATO lőszer belső térfogata 18,97 cm3. Ez a .30-06 Springfield méretarányos változata, de a különböző fegyverekbe történő betöltés és a tőltényűrből való kihúzás megkönnyítése érdekében hosszú, kúpos hüvelyfallal rendelkezik.
A lőszer általános huzagolás aránya 380 mm, nyolc sávval és hornyokkal. Az ehhez a lőszerhez előírt gyutacs típusa Boxer gyutacs, amelyen egyetlen központi gyújtópont található (USA és NATO-országok),NATO Infantry Weapons Standardization, Per G. Arvidsson, ChairmanWeapons & Sensors Working GroupLand Capability Group 1 - Dismounted Soldier NATO Army Armaments Group azonban néhány más országban a lőszert Berdan gyutaccsal gyártják, amely két gyújtólyukkal rendelkezik.
A TM43-0001-27, a U.S. Army Ammunition Data Sheets - Small Caliber Ammunition (Amerikai hadsereg lőszer adatlapjai - kis kaliberű lőszerek) című dokumentumban felsorolt átlagos nyomás ebben a lőszerben - a műanyag gyakorló, rövid hüvelyű, jelölő és próbatöltetek kivételével - 378,680 kPa. A próbalőszerek nyomása 450 000 kPa.
Katonai lőszertípusok
Nyomjelző, M1 Ezt a nyomjelző lőszert tűzmegfigyelésre, jelzésre, célmegjelölésre és gyújtó célokra használják. A lövedék piros hegyű. Gyújtólövedék, M1 Ezt a lőszert páncélozatlan, gyúlékony célpontok ellen használják. A gyújtólövedéknek világoskék hegye van. FMJ, M2 Ezt a lőszert személyi és páncélozatlan célpontok ellen használják. Ennek a lövedéknek festetlen a hegye. Páncéltörő (AP), M2 Ezt a lőszert enyhén páncélozott járművek, védőbunkerek és személyek ellen használják, és fekete hegyéről azonosítható. Páncéltörő gyújtólövedék (API), M8 Ezt a lőszert a páncéltörő lövedék helyett használják, páncélozott, gyúlékony célpontok ellen. A lövedéknek ezüst hegye van. Nyomjelző, M10 Nyomjelző lövedék, tűzmegfigyelési, jelző, célmegjelölési és gyújtó célokra. Úgy tervezték, hogy kevésbé intenzív legyen, mint az M1-es nyomjelző. Narancssárga hegye van. Nyomjelző, M17 A lövedék tűzmegfigyelésre, jelzésre, célmegjelölésre és gyújtó célokra használható. A Barrett M82/M107 puskákból lőhető ki. Páncéltörő gyújtó nyomjelző (API-T), M20 Ezt a lőszert a páncéltörő lövedék helyett használják páncélozott, gyúlékony célpontok ellen, megfigyelési célokra. Ez a lőszer gyakorlatilag az M8 páncéltörő gyújtólövedék változata, hozzáadott nyomjelző elemmel. A Barrett M82/M107 puskákból lőhető ki. Ennek a lövedéknek piros hegye van, alumínium festékgyűrűvel. Nyomjelző, fényes, M21 A levegő-levegő harc során a tüzelés megfigyelésére szolgáló nyomjelző lövedék. Úgy tervezték, hogy jobban látható legyen. Az M21 háromszor fényesebb, mint az M1-es nyomjelző. Gyújtólövedék, M23 Ezt a lőszert páncélozatlan, gyúlékony célpontok ellen használják. A lövedék hegye kékre van festve, világoskék gyűrűvel. FMJ, M33 Ezt a lőszert személyi és páncélozatlan célok ellen használják a Barrett M82/M107 puskákhoz. Szubkaliberes könnyű páncéltörő (SLAP), M903 Ez a lőszer 23,00-23,33 g nehézfém (volfrám-karbid) penetrátorral rendelkezik, amelyet egy betéttel együtt lő ki 1219 m/s torkolati sebességgel. A 12,7 mm átmérőjű lövedék úgy van kialakítva, hogy a csőtorkolatot elhagyva szétváljon, és felszabadítsa a 7,62 mm átmérőjű penetrátort. A betét különleges, nagy szilárdságú műanyagból, fröccsöntéssel készül, és az alaprészben alumínium betéttel van megerősítve. A lőszert a borostyánsárga betét (Ultem 1000) azonosítja. Kizárólag az M2 gépkarabélyokban való használatra. Ez a lövedék 1400 m-ről képes átütni a 19 mm-es acél páncélzatot. Szubkaliberes könnyű páncéltörő nyomjelző (SLAP-T), M962. Az M903-hoz hasonlóan ez is egy SLAP lövedék, azzal a különbséggel, hogy van a lövedékben egy nyomjelző elem tűzmegfigyelés, célmegjelölés és gyújtás céljából. Az azonosításhoz piros színű műanyag betéttel rendelkezik, és csak az M2 géppuskákban használják. FMJ, XM1022 Kifejezetten a Barrett M107-es puska nagy lőtávolságú használatára tervezett sportlőszer. M1022, nagy hatótávolságú mesterlövész lőszer. Az M1022 olajzöld lövedékbevonattal rendelkezik, a hegy azonosító színezése nélkül. A lövedék szabványos FMJ kialakítású. Nagy hatótávolságú mesterlövész kiképzésre és taktikai célpontok elleni felhasználásra tervezték, amelyek nem igényelnek páncéltörő vagy gyújtó hatást. A lövedék kiváló pontosságot mutat nagy távolságban, és a röppályája megfelel az MK211 "A" osztályú lövedéknek. Az M1022 ideális minden .50 kaliberű forgó tolózáras és félautomata mesterlövészpuskában való használatra. A lövedék 1500 métertől 1600 méterig szuperszonikus.Cartridges for Long-Range Sniping Rifles by Anthony G Williams
Nagy robbanóerejű, gyújtó, páncéltörő (HEIAP), Mk 211 Mod 0 A Raufoss Mk 211 Mod 0 HEIAP lőszer "kombinált hatású" amely .30-as kaliberű volfrám-karbid penetrátort, cirkóniumport és "A" összetételű robbanóanyagot tartalmaz. Az M85 géppuska kivételével az USA fegyverállományában lévő bármely .50 kaliberű fegyverben használható. A lőszert a szürke gyűrűvel ellátott zöld hegyéről lehet azonosítani. Páncéltörő gyújtólövedék (API-DT), Mk 257. Az Mk 257 API-DT lövedék lila színű lőszercsúccsal rendelkezik. A lövedéknek edzett acélmagja és gyújtóhegye van. Az M2, az M3 és az M85 géppuskákban használják. A halvány nyom csökkenti a fegyver lokalizálásának lehetőségét az éjszakai tüzelés során, és csak éjjellátó készülékekkel látható. Páncéltörő (AP), Mk 263 Mod 2. Az Mk 263-as lövedék fekete hegyű. A lövedéknek edzett acélmagja van, és az oldalán kettős hornyokkal rendelkezik, hogy csökkentse a csővel történő érintkezést, ezáltal csökkentve a súrlódást és növelve a stabilitást. Az M2, M3 és M85 géppuskákban használják. Páncéltörő gyújtólövedékes nyomjelző (API-T), Mk 300 Mod 0 Az Mk 211 Mod 0, de nyomjelző komponenssel. Ez a lőszer az Mk 211 Mod 0-hoz hasonlóan az M85 géppuska kivételével az USA készletében lévő bármely .50 kaliberű fegyverben használható. Páncéltörő robbanó gyújtólőszer (APEI), Mk 169 Mod 2. Ezt a lőszert megerősített célpontok, például bunkerek könnyű páncélozott járművek elleni támogató tüzelésre, valamint földi és légi fenyegetések ellen használják. Általában pilóta által célzott, repülőgépre szerelt géppuskákból vagy légvédelmi platformokról való használatra szánták, mindkettőt az FN Herstal gyártja.Janes listing of the FN Herstal .50 cal M3P coaxial weapon system (Belgium). Azonosítható a szürke/sárga hegyéről.Igman Ammunition Cal. 12.7 x 99 mm, APEI, M 02 Létezik nyomjelzős változata is. FMJ, Mk 323 Mod 0 A Naval Surface Warfare Center Crane Division által létrehozott lőszer ami M33 FMJ lövedékkel rendelkezik, átlátszó polimer hüvelyben sárgaréz helyett, az alján egy szabványos sárgaréz talppal. Az Mk 323-as lövedék M2HB/M2A1 géppuskákból és GAU-21/A repülőgépágyúkból azonos teljesítménnyel lőhető ki. A sárgaréz hüvelyű lőszerhez képest 25 százalékos súlymegtakarítást eredményez, és 40 százalékkal több lőszer szállítását teszi lehetővé azonos súly mellett. Az Mk 323 polimerhüvelyét nyomjelző, AP, API és SLAP lövedékekhez is alkalmazzák.Crane Using Lightweight .50 Cal Ammo - Kitup. Military.com, September 11, 2011.