Lándor Béla (Marosludas, 1899. október 4. – Budapest, 1973. május 8.) újságíró, történész.
Életpályája 1919-ben belépett a KMP-ba; az ifjúsági mozgalom egyik szervezője volt. A Tanácsköztársaság idején (1919) a Vörös Hadseregben harcolt, annak bukása után részt vett a KMP illegális szervező munkájában. 1920-ban Bécsbe emigrált, ahol magyar nyelvű kommunista lapoknak dolgozott, illetve egyetemi tanulmányokat folytatott. 1923-ban a Szovjetunióba ment és tudományos intézményekben tevékenykedett. 1926-ban beválasztották a KMP Központi Bizottságába, rövid bécsi tartózkodás után hazajött Magyarországra. 1928-ban letartóztatták. 1929 őszén börtönbüntetésre ítélték; kiszabadulása után, 1934-ben a Szovjetunióba ment és a Kommunista Internacionálénál dolgozott. 1945 után ismét visszajött Magyarországra, és nyugdíjba vonulásáig a budapesti Szikra Könyvkiadó munkatársa volt.
Történelmi tanulmányokat írt. Sírja a Fiumei úti sírkertben található. bélyegkép|jobbra|200px|Lándor Béla neve jobb oldalt a jobb oldali tömb közepén olvasható. 200px|bélyegkép|Hamvai a Fiumei úti sírkert Munkásmozgalmi Panteonában (Alsó terem, alsó sor-12) Művei Kötelező olvasmányok a „Magyar gazdaságtörténet”-hez (összeállítás, Budapest, 1951) Marx jegyzetei a magyar történelemről (Budapest, 1952)
Jegyzetek
Források
További információk Lándor Béla (Népszabadság, 1973. május 9.) Tamás Aladár: 100% (Budapest, 1977)
Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000.
Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. vezetője Vass Henrik. Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1972.
Kategória:1899-ben született személyek Kategória:1973-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar történészek Kategória:KMP-tagok Kategória:A Munkásmozgalmi Panteonban eltemetett személyek