Gergő Endre, 1905-ig Greiner, névváltozata: Gergő András (Szeged, 1894. december 17. – Budapest, 1944. július 15.)Bejegyezve a Gödöllői Járásbíróság 1949. április 5-én kelt Pk. 12086/1948/5. sz. jogerős holttányílvánító végzése alapján. pszichológus, Gergő Zoltán (1893–1975) közgazdász, egyetemi tanár testvére.
Élete Gergő (Greiner) Emil (1855–1918) államvasúti hivatalnok és Ausländer Gizella (1868–1927) gyermekeként született zsidó családban. Középiskolai tanulmányait 1905 és 1911 között a Kegyes-tanítórendek Vezetése Alatt Álló Szegedi Városi Főgimnáziumban végezte, majd a Budapesti Tudományegyetem joghallgatója lett. Három év után abbahagyta jogi tanulmányait és kereskedelmi levelező lett. Húsz éves korától tudományos irányba terelődött az érdeklődése és esztétikát tanulmányozott, majd a pszichológia felé fordult. A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosságon működött.
1924. február 26-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Schwartz Máriával (1904–1944).
Első művében, az 1925-ben megjelent Materialista lélektanban Edmund Husserl idealista filozófiai nézeteit vitatta. Ezután sorra jelentek meg tanulmányai, elsősorban a Magyar Pszichológiai Szemlében, melynek munkatársa volt. 1931-ben tagja lett a Magyar Pszichológiai Társaságnak. Az 1930-as években kapcsolatba került az illegális kommunista mozgalommal.
1944-ben feleségével és tizennyolc éves lányával együtt a nyilasok kivégezték.
Főbb művei
Materialista lélektan. (Budapest, 1925) A hétköznapok erőfecsérlése (utópia). (Nyugat, 1927, 10.) A csevegés esztétikája. (Nyugat, 1929, 19.) A reklám dicsérete. (Századunk, 1930) Az élet az én művem. (Budapest, 1931) Az érzéklet fejlődése struktúra és fázis szerint. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1931, 3–4.) A lélektani struktúravizsgálatok módszeréhez. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1933, 1–2.) Az érzékletek fázisrendszere. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1934, 1–2.) A halhatatlan ember. (Budapest, 1934) A tudat fiziológiai alapjairól. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1935, 1–2.) Az akarat fiziológiai elemzése. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1936, 1–4.) Physiologie des Bewusstseins (Zürich-Leipzig, 1939) A tehetség elméletéhez (Magyar Pszichológiai Szemle, 1940, 1–4.) Az utolsó három német pszichológiai kongresszus (1934–1936–1938) (Magyar Pszichológiai Szemle, 1940, 1–4.) A dialektikus lélektan és nevelés. (Budapest, 1942) Bevezetés a dialektikába. (Budapest, 1944) Válogatott pszichológiai munkái (bevezetőt írta Gönyei Antal, sajtó alá rendezte és a bibliográfiát készítette Solymosi Zsuzsanna, Budapest, 1973)
Fordítása
Kretschmer, Ernst: Orvosi lélektan. Fordította: Gergő Endre (Novák kiadás, Budapest, 1943)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar pszichológusok Kategória:1894-ben született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Szegediek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A holokauszt magyar áldozatai