bélyegkép|300px|A fülek vöröses-lilás elszíneződése a betegség egyik jellemző tünete Az afrikai sertéspestis a házi sertések és különféle vad disznófajok fertőző megbetegedése. Tünetei és lefolyása nagyon hasonlít a klasszikus sertéspestiséhez. Kórokozója az Asfarviridae családba tartozó, kettős szálú DNS-genommal rendelkező afrikai sertéspestisvírus. A betegség eredetileg Afrikából származik, az 1950-es években került Európába. 2007-től Grúziából kiindulva általánosan elterjedt Kelet- és Közép-Európában, majd a Távol-Keleten, jelentős gazdasági károkat okozva, mert terjedését csak az érintett sertésállományok leölésével lehet hatékonyan meggátolni. Emberre nem ragályos.

Az afrikai sertéspestis bejelentési kötelezettség alá eső betegség.Rövid ismertető az afrikai sertéspestisről és közép-európai megjelenésének veszélyéről NÉBIH

Tünetek bélyeg|Duzzadt vese és izombevérzések válnak láthatóvá egy elhullott állat boncolásakor A lappangási idő 3-15 nap között változhat, de a súlyos akut megbetegedés esetén csak 3-4 nap.

Az erősen virulens vírustörzsek által okozott perakut (túlheveny) betegségváltozat igen gyors lefolyású. A magas láz, bágyadtság jelentkezése után 48 órával 100%-ban beáll a halál. A valamivel enyhébb akut fertőzés szintén magas, 42 °C-os láz formájában jelentkezik, de az első pár napban más jelentős tünet nem figyelhető meg. Az állatok ezt követően fokozatosan elvesztik az étvágyukat, bágyadttá válnak. A fehér bőrű fajtáknál látható lesz, hogy az orrvég, fül, farok kékeslilássá válik, a fülön és a hason bevérzések keletkeznek. Az állat remeg, abnormálisan veszi a levegőt, orra vérezhet, véres hasmenése lehet, néha köhög; a többedmagukkal tartott sertések összebújnak. Ha felállítják, bizonytalanul áll a lábain. Néhány napon belül kómás állapotba kerülnek majd elpusztulnak. A vemhes kocák elvetélhetnek. A mortalitás ebben az esetben is 90%-os.

A fertőzés enyhébb változatában a sertések lefogynak, tüdőgyulladás léphet fel, a bőrön fekélyek keletkezhetnek, ]ízületeik megduzzadnak.

Az afrikai sertéspestis tünetei nagyon hasonlítanak a klasszikus sertéspestiséire, bár kórokozóik nem rokonai egymásnak. Biztos diagnózis csak laboratóriumi vizsgálattal (ELISA, PCR, vírusizoláció) lehetséges.

Terjedése bélyeg|A kirándulókat figyelmeztető tábla Németországban, hogy ne dobjanak el élelmiszert vaddisznóknak is hozzáférhető formában

A vírus kullancsok által vagy a fertőzött sertéssel, annak ürülékével, testfolyadékaival (vérrel, vizelettel, nyállal, orrváladékkal, ondóval, hüvely- és méhváladékkal) való közvetlen vagy közvetett érintkezés révén terjed, de az állatok a fertőzött hús/hústermék fogyasztásával is elkaphatják a betegséget. A kórokozó az ürülékben kb. 11 napig, hústermékekben hónapokig, fagyasztott húsban akár évekig is életképes maradhat. A fertőzés gyanúja esetén az állat legalább három napos karanténba zárása szükséges.

Az afrikai sertéspestis kevésbé fertőző, mint a klasszikus sertéspestis, cseppfertőzéssel nem terjed. A vaddisznók közül többnyire egy-egy állat betegszik meg, és társai csak akkor kapják el a fertőzést, ha az már elpusztult, és közelről szagolgatják a tetemét vagy beleesznek.Klaus Depner et al.: Die Afrikanische Schweinepest – eine Habitatseuche mit häufig niedriger Kontagiosität. In: Prakt. Tierarzt 97 (2016), S. 536–544.

2021-ig még nem fejlesztettek ki kereskedelemben is hozzáférhető, hatékony oltóanyagot az afrikai sertéspestis ellen. Az eddigi tapasztalatok szerint a betegségen átesett sertések immunitása vírustörzs-specifikus. 2020-ban jelentették, hogy sikeres kísérletek folynak a kórokozó egyik igen virulens, Georgiában izolált törzse elleni vakcinával.

A vírus igen ellenálló a környezeti hatásokkal szemben. Hőinaktiválásához legalább 70 percig kell 56 °C-on, vagy legalább 20 percig 60 °C-on tartani. Az enyhébb fertőtlenítőszerek nem pusztítják el; a hatékonyak közé tartozik a nátrium-hidroxid 0,8%-os oldata (legalább 30 perc), 2,3%-os nátrium-hipoklorit (hipó; 30 perc), a 0,3%-os formalin (30 min), a 3%-os ortofenilfenol (30 min), illetve a jódos fertőtlenítők. A vírus 3,0-13,4 Ph között életképes.Thüringer Ministerium für Arbeit, Soziales, Gesundheit, Frauen und Familie: Merkblatt zur Afrikanischen Schweinepest (ASP) und zur Klassischen Schweinepest (KSP) Hinweise zur Desinfektion

Kórokozó bélyeg|Az afrikai sertéspestis-vírus szerkezete A betegséget az Asfarviridae családba tartozó afrikai sertéspestisvírus (angolul African swine fever virus, ASFV) okozza, melynek virionja viszonylag nagy, ikozaéder alakú, kívülről lipidburok borítja. Genomja lineáris, kettős szálú DNS-ből áll és több mint 180 gént tartalmaz; a gének száma kissé eltér a különböző izolátumok között. Az ASFV hasonlít más nagy DNS-vírusokra, mint pl. a himlővírusok, az iridovírus, vagy a mimivírus. A többi, vérzéses lázat okozó vírushoz hasonlóan főleg a monocitákban és makrofágokban szaporodik. A gazdasejtbe egy sejtfelszíni receptorhoz kapcsolódva kerül be, de az endocitózis pontos mechanizmusa egyelőre nem ismert.

A vírus génjei által kódolt fehérjék közé tartoznak azok az enzimek, amelyekkel lemásolja, illetve proteinné írja át a genomját, egy DNS-javító enzim, struktúrproteinek, valamint számos egyéb fehérje, ami nem alapvetően fontos a replikációhoz, hanem a fertőzőképesség és az immunrendszer elleni védekezés céljait szolgálja. A replikáció a sejtmag közelében zajlik és egy pontosan szabályozott, legalább négy fázisból (transzkripciós-azonnali, korai, középső, kései fázisok) álló folyamat. A kései fázisban összeszerelődnek a virionok (még mindig a sejtmagközeli régió endoplazmatikus retikulumán), majd a mikrotubuláris hálózat mentén a sejtmembránhoz szállítódnak, ahol bimbózással hagyják el a sejtet; ezáltal a virion egy külső lipidburokra tesz szert. A replikációs ciklus előrehaladtával a sejt saját szervecskéi módosulnak vagy egyes esetekben elpusztulnak. Egyes vírusfehérjék gátolják a fertőzött makrofág belső jeladási mechanizmusait, akadályozva ezzel a megfelelő immunválaszt. Más proteinek a sejt "öngyilkosságát" az apoptózist gátolják meg.

bélyeg|bal|ASFV által megfertőzött makrofág

A p72 nagy kapszidproteint kódoló B646L szekvenciaváltozatai alapján 22 ASFV genotípusz különböztetnek meg I–től XXIII-ig. Valamennyi geotípus megtalálható Kelet- és Dél-Afrikában, míg Európában, Dél-Amerikában, a karibi térségben és Nyugat-Afrikában az I. genotípus terjedt el. A VIII. genotípus négy kelet-afrikai országra korlátozódik.

Evolúció A vírusnak nem ismertek közeli rokonai, az Asfivirus nemzetség, az Asfarviridae család, sőt az Asfuvirales rend egyetlen tagja.

A kórokozó feltehetően az Ornithodoros kullancsoktól szrámazik, amely az afrikai vaddisznók (erdei disznó, varacskos disznó, bojtosfülű disznó) parazitája. Ezekben a fajokban a fertőzés többnyire tünetmentesen zajlik. Genetikai bizonyítékok alapján a vírusfaj 1700 körül jött létre, a házi sertésekben pedig először 1907-ben észlelték a betegséget; ekkoriban az afrikai gyarmatokon (pl. Kenyában) jelentős sertéstenyésztés folyt.

Az afrikai sertéspestisvírus emberre vagy a sertéseken kívül más emlősállatra teljesen veszélytelen.Österreichische Agentur für Gesundheit und Ernährungssicherheit, 17. September 2018, abgerufen am 10. Januar 2019.

Járványok bélyeg|300px|Az afrikai sertéspestis terjedése 2018-ban Az afrikai sertéspestist először 1921-ben írták le Kenyában, de a tünetek alapján felismerték, hogy 1907-ben már pusztított egy hasonló járvány. A betegség 1957-ig nem került ki Afrikából, de ekkor megjelent Lisszabonban. Három évvel később újabb portugál esetekre került sor. A betegség sokáig az Ibériai-félszigeten maradt, csak néhány elszórt esetet jelentettek az 1980-as években Franciaországban, Belgiumban és néhány más európai országban. A kényszervágások szigorú végrehajtásával az 1990-es évek közepére Spanyolországban és Portugáliában sikerült kiirtani a fertőzéseket.

A vírus 1971-ben megjelent Kubában, de félmillió sertés leölésével sikerült megakadályozni az általános járványt.

2007-ben Grúziában kezdődött egy járvány, amely hamarosan átterjedt Örményország, Azerbajdzsán, Irán és Oroszország területére. Oroszországban az Észak-Kaukázusban átterjedt a vaddisznókra és ezt követően enedmikussá vált.African swine fever in the Russian Federation: risk factors for Europe and beyond, Food and Agriculture Organization, Rome, May 2013. Retrieved: 12 August 2015.

2012-ben a járvány átterjedt Ukrajnára, 2013-ban Belaruszra. 2014-ben megjelent Litvániában és Lengyelországba, majd Lettországban, 2015-ben pedig Észtországban is. Az ezt követő években a határozott ellenlépesek ellenére újból felütötte fejét a betegség a balti országokban.

Csehországban 2017 júniusában jelentették az első afrikai sertéspestises esetet;ASF first time recorded in Czech republic. ASF first time recorded in Czech republic. The most recent information about the ASF in Czech republic Romániában és Bulgáriában 2018-ban,Romania battles African swine fever outbreak, DW, 29 August 2018. Retrieved: 03 September 2018Bulgaria reports its first outbreak of African swine fever, Reuters, 31 August 2018

Magyarországon először 2018 áprilisában mutatták ki a kórokozót egy, a Mátrában talált elhullott vaddisznó teteméből.Magyarországon először a Mátra térségét érte el az afrikai sertéspestis Országos Erdészeti Egyesület Szlovákiában 2019 júliusában jelent meg a járvány.[African swine fever diagnosed in Slovakia, The Slovak Spectator, 7 August 2019]

2018 szeptemberében a belgiumi vaddisznók között találtak sertéspestisest;Daily newspaper "L'Avenir du Luxembourg", 15 September 2018. Europe's farmers on red alert as deadly African swine fever spreads to Belgium. feltételezések szerint a vadászok által Kelet-Európából importált vaddisznókkal hurcolták be a vírust. 2020 szeptemberében Németországban, a lengyel határ közelében egy elpusztult vaddisznó teteméből is kimutatták a kórokozót.

Kínában 2018 augusztusában mutatták ki először az afrikai sertéspestist.China culls 900 pigs after reports of first African swine fever outbreak in country. A szigorú intézkedések ellenére a járvány hamarosan elterjedt az országban, sőt átterjedt Kambodzsára Laoszra, Vietnamra és Thaiföldre is. A kínai sertésállomány százmillió egyeddel lecsökkent és ennek következtében Európában is sokéves csúcsra ugrott a sertéshús ára.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Állatbetegségek Kategória:Fertőző betegségek