bélyegkép|260px|Az általa építtetett Új-Hatvani templom
Sztehlo Gábor,Neve több dokumentumban, az új-hatvani emléktáblán is ebben a formában jelenik meg: Sztehló Gábor született Sztehlo Gábor Győző Jenő Béla (Budapest, 1909. szeptember 25.Születése bejegyezve a Budapest I-II. kerületi polgári születési anyakönyv 1978/1909. folyószáma alatt. – Interlaken, Svájc, 1974. május 28.) magyar evangélikus lelkész. Kétezer ember megmentője, a Gaudiopolis – Örömváros megálmodója, létrehozója.
Élete Dr. vitéz Szenczy (Sztehlo) Aladár (1875–1948), jogász, táblabíró, evangélikus vallású és Haggenmacher Márta Mária Jozefa (1886–1969) református vallású fiaként született Budapesten, a gellérthegyi Orlay utca 10. szám alatt, megegyezésük szerint édesapja vallását követte. Az apai nagyszülei Sztehlo Kornél (1847–1940), köz- és váltó ügyvéd, királyi tanácsos, és felsőkubini Meskó Berta (1855–1921).
A soproni evangélikus gimnáziumban érettségizett, majd miután 1931-ben ugyanott elvégezte az evangélikus teológiát, Finnországban volt ösztöndíjas. 1932-ben szentelték lelkésszé, 1933–1935 között az új-hatvani gyülekezetben szolgált, egy év alatt templomot épített, presbiterével, Legány Ödönnel karöltve. (A templom terveit a korszak neves templomépítésze, Sándy Gyula készítette.)https://www.evangelikus.hu/hireink/beszamolo/kilencveneves-a-hatvani-evangelikus-templom 1935–1942 között Nagytarcsán volt lelkész. A finn minta alapján 1937-ben megkezdte a népfőiskola szervezését, amelyet aztán 1938-ban alapítottak meg. 1938 tavaszán szülei Szenczyre magyarosították a család nevét, az ő neve is erre változott.5436/1938. III. BM 12 (1938. május 2.) Ez azonban nem tartott sokáig, mert nagybátyja Sztehlo Dezső Ottó (szintén ügyvéd) örökbe fogadta, és neve 1941 elején ismét Sztehlo lett.Születési anyakönyvi bejegyzés – Utólagos bejegyzések / Kiigazítások
1944 márciusától kezdve Raffay Sándor püspök megbízásából elkezdte a zsidó gyermekek szervezett mentését. 1944. október 5-én nyitották meg az első otthont Sztehlo Gábor nagybátyja, Haggenmacher OttóÉlet Menete Alapítvány által felajánlott I. kerület, Bérc utca 16. alatti villájában. 1944 karácsonyáig 32 otthonban szervezte meg a gyermekek elhelyezését és ellátását a svájci Vöröskereszt támogatásával Neÿ Ákos vasútigazgató családi villájában. Ezért a tevékenységéért kapta meg 1972-ben a Világ Igaza címet.Adatlapja a Jad Vasem nyilvántartásában Az ezerhatszáz megmentett gyerek egyike Oláh György későbbi Nobel-díjas tudós volt. A gyerekek mellett az otthonok 400 dolgozója is menedéket, oltalmat talált.
A gyermekek mentésében a Fébé Anyaház diakonisszái is segítettek. Zulauf Henrik, az anyaház vezető lelkésze, valamint dr. Farkas Mária főnök asszony a Nemzetközi Vöröskereszttől menedéket, védelmet kért maga és az anyaház, illetve intézményei számára. A védelmet megkapták, és „cserébe” a gyermekmentő vöröskeresztes otthonok vezetésére – amint ez az Isten kezében c. könyvéből is ismert – Sztehlo Gábor segítséget kapott a diakonissza testvérek személyében. Taschner Erzsébet diakonisszától tudjuk, hogy az 1944/1945-ös időben a Csaba utcában, a Magdolna utcában és a Fasori Gimnázium épületében dolgoztak a testvérek. E három otthonban dolgozó diakonisszák tehát közvetlenül részt vettek a gyermekek mentésében, gondozásában. A Magdolna utcában Nagy Matild, Tóth Adél, Bátky Júlia, Taschner Ilona és Sikuta Margit testvérek szolgáltak, a Fasori Gimnázium épületében pedig Simon Mária főtestvér, Kovács Erzsébet, Csapó Margit és Taschner Erzsébet testvérek.
1945 tavaszán a Weiss Manfréd által felajánlott területen megszervezte a Pax gyermekotthont. A gyermekotthon 1950-es államosítása után segédlelkész volt a budavári, kelenföldi, majd a kőbányai gyülekezetben. 1956-ban családja Svájcba költözött, de ő nem ment velük, mert folytatni kívánta munkáját. Az evangélikus egyház keretén belül szeretetotthonokat szervezett.
1961-ben svájci látogatása közben infarktust kapott, így orvosi javaslatra Svájcban maradt, és ott folytatta lelkészi tevékenységét. Útlevele lejárt, még látogatóként sem térhetett vissza Magyarországra. A szigorú korlátozást a svájci állampolgárság elnyerése oldhatta volna fel. Áhította a tízéves várakozás leteltét, hogy hazatérhessen végre szeretett hazájába. Két hónap választotta el álma megvalósulásától.
Hazatért hamvai a Farkasréti temetőben nyugszanak.
Szabadkőműves pályafutása 1946-ban újjáalakult a Régi Hívek páholy, ennek lett a tagja Sztehlo Gábor. Hamarosan, 1949-ben megválasztották a második felügyelő helyettesévé. 1949. június 9-én előadást tartott a páholyban „Az evangélium és a szociális haladás eszméi” címmel. A Pax gyermekotthon vezetésével kapcsolatos elfoglaltságai miatt gyakran hiányzott a páholymunkákról, de ezeket az eseteket előre bejelentette és eljuttatta adományait az özvegyperselybe. Páholya 1950-ben megválasztotta a második felügyelői tisztségre, de még abban az évben betiltották a szabadkőművességet, így a páholy munkája abbamaradt.
1962 után Svájcban újra bekapcsolódott a szabadkőművességbe, az interlakeni szabadkőműves kört látogatta. Esetenként Luzernban, Thunban és St. Gallenban vett részt szabadkőműves páholymunkán.
Gaudiopolis – Örömváros 1945 szeptemberében – öt hónappal a Magyar Köztársaság kikiáltása előtt – a közel nyolcszáz menekült gyermek megalapította a „Gyermekköztársaságot”, Gaudiopolist. A gyerekek ünnepségeket szerveztek, könyvtárt, énekkart alapítottak. Az „örömpolgárok” szakmát tanulhattak, nem volt kötelező a munka, de szívesen dolgoztak a közösségért. A gyerekköztársaságnak alkotmánya volt, és önálló törvénykönyvet is alkottak. A fizetőeszköz a „Gapo dollár”, az állami vicclap neve a „Gapo-Matyi” volt. Gaudiopolist sem a magyar állam, sem az egyház nem támogatta. Segítséget csak a Nemzetközi Vöröskereszttől kaptak, azóta is rejtély, hogyan sikerült 1950-ig életben tartani az intézményt, amikor is a Rákosi-rendszer bezáratta.
Ezután sem maradt tétlen: oldalkocsis motorkerékpárjával a kitelepítetteket segítette.
Emlékek róla bélyegkép|jobbra|250px|A centenárium évébenkiállítást rendeztek az Evangélikus Országos Múzeumban
Emlékezete
bélyegkép|jobbra|250px|A Deák téren felállított szobraVígh Tamás alkotása
Ő ihlette a Valahol Európában című film történetét és a főszereplő alakját.Ő ihlette a Vaalhol Európában történetét - Sztehlo Gábor, a gyermekmentő A Sztehlo Gábor által mentettek és neveltek 1990-ben nevét viselő alapítványt hoztak létre. Emlékét tábla örökíti meg a hatvani és a budavári evangélikus templom falán valamint Nagytarcsán két helyszínen is. Nagytarcsán és Budán a XII. kerületbenAz Árnyas és a Budakeszi út közötti egykori Árnyas köz utcát neveztek el róla. Salgótarjánban vendégház viseli a nevét. 2009-et a Magyarországi Evangélikus Egyház Sztehlo Gábor évnek nyilvánította. A Budakeszi út 48. alatt működő Vasvári Pál Gyermekotthon – a centenárium alkalmából – felvette Sztehlo Gábor nevét. Ugyanezen időponttól a Nyugat-magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógia Karának E/2-es előadóterme lett nevére átkeresztelve. Az esemény napján emlékülést is tartottak. Hatvanban emlékülést tartottak és kiállítást rendeztek. Sztehlo Gáborra emlékeztek a hatvani evangélikusok 2009. szeptember 25-én, születésének 100. évfordulóján avatták fel szobrát a budapesti Deák Ferenc téren.Jövő héten lesz a Sztehlo szobor avatása - Háttérinformációk a szoborról A prédikációt Keveházi László, a Gaudiopolis miniszterelnöke tartotta . A Batthyány tér és a Lánchíd között a budai oldalon ez a szakasz 2010. június 3-án a Sztehlo Gábor rakpart nevet kapta. 2011. május 4-én alapította meg a Magyarországi Evangélikus Egyház a Sztehlo Gábor Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumot Pestszentlőrincen 2019-ben a Magyarországi Evangélikus Egyház fenntartásában működő több fővárosi és Pest-megyei szociális intézet összevonásával jött létre egy új, komplex diakóniai intézmény, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetszolgálat. Tudósítások a szoboravatásról Evangélikus Hírszolgálat Ev angélikus Egyház weblapja MNO Online Népszabadság Szobrot – Vörös Ákos alkotását – avattak Nagytarcsán. Nagytarcsán is szobrot avattak Sztehlo Gábor tiszteletére A szoborállítás képei 2023-ban Újbudán, Orlay utcai szülőházán kapott emléktáblát.Sztehlo Gábor lelkésznek avattak emléktáblát Újbudán (Újbuda Online, 2023. június 7.)
Művei Sztehlo Gábor–Urbán Ernő: Krisztus a királyunk!; Széchenyi Nyomda, Győr, 1937, (Harangszó könyvtár) Sztehlo Gábor–Urbán Ernő: Istené vagyok! Az egyház tanítása kérdésekben és feleletekben, Széchenyi Ny., Győr, 1937, (Harangszó könyvtár) Isten kezében; sajtó alá rend. Bozóky Éva; Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya, Budapest, 1984 Isten kezében; szerző naplója nyomán sajtó alá rend. Bozóky Éva, képanyag összeáll. Koren Emil; Sztehlo Gábor Gyermek- és Ifjúságsegítő Alapítvány, Budapest, 1994 Velünk az Isten! Sztehlo Gábor evangélikus lelkész (1909–1974) Svájcban mondott, rajzaival illusztrált igehírdetései, 1972–1974; átdolg., sajtó alá rend. Madocsai Miklós, előszó Gáncs Péter; Sztehlo Gábor Gyermek- és Ifjúságsegítő Alapítvány, Budapest, 2005 Háromszázhatvanöt nap – Emlékek a magyarországi zsidómentésről 1944-ben, Magvető, Budapest, 2022, (Tények és tanúk, online részlet: 52–56. o. )
Jegyzetek
Források Bartosné Stiasny Éva:A szerző, Sztehlo Gábor munkatársainak egyike Háborúban békességben. A Bogár utcai gyermekotthon lakóinak csodás megmenekülése. Luther Kiadó, 2005, Miklya Luzsányi Mónika: Frontvonal. Sztehlo Gábor élete, Harmat Kiadó, 2003 Miklya Luzsányi Mónika: Hogy véget érjen a sötétség. Dokumentumok Sztehlo Gábor gyermekmentő munkájáról a II. világháború idején, Harmat Kiadó, Budapest, 2003 Merényi Zsuzsanna: Sztehlo Gábor, a gyermeknevelő. PSZM–Országos Evangélikus Múzeum–Athya Bt. (1993, 2009) Koren Emil: Sztehlo Gábor élete és szolgálata. Országos Evangélikus Múzeum, 1994
További információk Életrajza a Sztehlo Gábor Alapítvány honlapján Az alapítvány angol nyelvű lapja Magyar életrajzi lexikon Sztehlo Gábor, a szabadkőműves Az első miniszterelnök emlékezése Hegyvidék, a XII. Kerületi Önkormányzat lapja. 2008. október 7 Öt kenyér és két hal csodája „Sztehlo Gábor kisugárzásának fertőzöttjei vagyunk!” – Horváth Ádám visszaemlékezése, evangelikus.hu (a Magyar Evangélikus Egyház weblapjának archívuma) 2009. május 28. Összefoglalót adtak ki a Sztehlo-centenárium eseményeiről, evangelikus.hu, 2010. június 23. Hatvani Kalendárium MR1 Kossuth Rádió: Magánhangzó (2009. szeptember 21., szerkesztő: Szikra Zsuzsa, riporter: Várkonyi Benedek) Az MTV 2009. október 4-én sugárzott emlékműsora, szerkesztő: Nagy László, operatőrök: Bánhegyi István, Szirmai Béla; rendező: Nemes Takách Ágnes Az NYME weblapja
Füzéki Bálint: Sztehlo Gábor, a gyermekmentő, Népszava, 2014. április 12. <----> Keveházi László: 100 éve született Sztehlo Gábor, Luther, Budapest, 2009 Sztehlo Gábor emlékezete; szerk. Füzéki Bálint; Sztehlo Gábor Gyermek- és Ifjúságsegítő Alapítvány, Budapest, 2009 Sztehlo-gyerekek voltunk; szerk. Andrási Andor, Laborczi Dóra, interjúk sajtó alá rend. Laborczi Dóra; Luther, Budapest, 2018 Tolnainé Kassai Margit: Óvoda az óvóhelyen. Feljegyzések a Sztehlo-gyermekmentésről, sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta és az utószót írta: Kunt Gergely, Magvető–FSZEK, Budapest, 2020, (Tények és tanúk) Csiszár Ágnes: Hősnek nem születik senki – Soproni emléktábla Sztehlo Gábornak (evangelikus.hu, 2019. május 20.)
Kategória:Magyar evangélikus lelkészek Kategória:Világ Igaza Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:Hatvaniak Kategória:1909-ben született személyek Kategória:1974-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek