Az 1956-os forradalom kitörésének ötvenedik évfordulóján, 2006. október 23-án Budapesten be nem jelentett tüntetések kezdődtek, amelyek a délutáni óráktól összecsapásokba torkollottak a rendőrség és a kormányellenes tüntetők között. A Belvárosban a Fidesz külön tömeggyűlésen tartott ünnepi megemlékezése végeztével az onnan hazafelé igyekvők csoportjába belekeveredtek a tüntetők, és a rendőrség az egyesült tömeget egységesként kezelve kezdett az oszlatásukba.

A kövekkel, fémrudakkal támadó tömeg létszáma és ellenséges magatartása miatt a rendőrség szükségesnek ítélte az erőszakot, de a fellépésük időnként meghaladta a jogszerű szintet, mert már ellenállásra képtelen személyekkel szemben is erőszakot alkalmaztak. A számos esetben aránytalan mértékű, szükségtelenül és törvénysértően alkalmazott erőszak, a több esetben megvert vagy letartóztatott jelenlevők, illetve a fogvatartás során elkövetett további bántalmazások jogi, erkölcsi és politikai vitát robbantottak ki, s tovább polarizálták a közvéleményt.

2010 februárjában Bencze József országos rendőrfőkapitány elnézést kért a rendőri bűncselekményekért. Az Országgyűlés 2010. június 8-i (33/2010.) határozatában „mint a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve, bocsánatot kér az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért.”

Előzmények

2006. szeptember 17-én nyilvánosságra kerültek az áprilisi választáson hatalomra kerülő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök május 26-án az MSZP frakció zárt balatonőszödi ülésén tartott záróbeszéde, mely többek között saját kormánykoalíciója szándékolt és rendszeres hazugságairól, illetve a parlamenti választások előtt a választók elől eltitkolt tényekről szólt.

A beszéd kiszivárgását követően 24 órán belül Budapesten és több vidéki városban is tüntetéssorozat kezdődött, amelyben a tiltakozók a kormányfő lemondását követelték. A tüntetők napokon belül különböző csoportokat, szervezeteket alakítottak, melyeket egységesen Kossuth térieknek neveztek el. Szeptember 18-án a tüntetők egy petíciót készítettek, amit az MTV-ben akartak beolvastatni. Miután a biztonságiak nem engedték be a küldötteket az épületbe, a tömeg átvonult a Szabadság térre, és ott megrohamozta és megrongálta a Magyar Televízió székházát, jelentős anyagi kárt okozva.

A következő napokban folyamatos volt a tüntetés és a kormányellenes tiltakozás. A radikális és kevésbé radikális, a békés és a szélsőséges csoportok (pl. a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Lelkiismeret ’88 csoport, a kuruc.info körüli személyiségek) kapcsolatba kerültek a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a MIÉP vezetőivel, valamint a Magyarok Világszövetsége és a MAGOSZ egyes vezetőivel is. Az önkormányzati választások befejezte után, melyet elsöprő többséggel a Fidesz és szövetségesei nyertek, Sólyom László köztársasági elnök október 1-jei beszédében kétségtelenné tette, hogy Gyurcsány Ferencet tartja a kialakult helyzet fő felelősének és egyúttal felhívta a kormánypártok figyelmét arra, hogy a miniszterelnököt leváltani csak nekik van lehetőségük.

Október 6-án az Országgyűlésben név szerinti bizalmi szavazáson Gyurcsány Ferenc 207 igennel 165 ellenében, tartózkodás nélkül bizalmat kapott. Orbán Viktor rögtön a szavazás után, a Kossuth térre meghirdetett Fidesz nagygyűlésen beszédet mondott. Szerinte „a választók szembekerültek választott vezetőikkel”. A közhangulat ezután is feszült maradt, és a Kossuth tériek tovább tüntettek.

A budapesti tüntetések és zavargások időrendje és helyszínei Kossuth tér

Október 23-án hajnalban a rendőrség kiürítette a budapesti Kossuth teret a napközben zajló, állami ünnepségre érkezők – köztük három király, 18 államfő, 6 kormányfő és több nemzetközi szervezet vezetője – biztonságára hivatkozva. Takács András, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 szervezet politikai ügyvivője bejelentette, hogy „mivel a rendőrség feloszlatottnak tekinti a demonstrációt, oda már nem térhetnek vissza, és az alkotmányozó nemzetgyűlést sem tudják megtartani”. A Magyar Nemzeti Bizottság 2006 bejelentette, hogy panasszal fog élni a rendőrség oszlatásának jogosságával szemben.

2010-ben a Legfelsőbb Bíróság (LB) megállapította, hogy jogellenes volt a tér kiürítése.

A rendőrség a demonstrálók mintegy ötven fős csoportját körbezárta a Széchenyi és a Nádor utca sarkánál fél tíz körül. Demszky Gábor helytelenítette a Kossuth tér kiürítését. Az MTI helyszínen tartózkodó tudósítója szerint a Parlament előtti 56-os ünnepség helyszíne közelében, a hétfő délelőtti zászlófelvonás ideje alatt gumibottal támadtak rendőrök demonstrálókra, köztük nőkre és idősekre.

A rendőrség közleményére alapozva a médiában sorozatosan jelentek meg fényképekKések, vasgolyók, zokniba csomagolt faszén, glicerin , index.hu, 2006. október 23. a tüntetők sátraiban talált „fegyverarzenálról”: kődarabokról, lándzsákról, késekről, zokniba töltött faszénről, kalapácsokról, fűrészekről, csőfogókról, „harci vasgolyókról”, valamint „gyúlékony anyagokról”. Takács András, az MNB 2006 politikai ügyvivője közleményben jelentette ki: az eszközök a sátrak és a fából készült színpadok felállításánál és karbantartásánál eddig is rendszeresen és békés célokra használt eszközök, a „harci golyók” a pétanque szabadtéri játék kellékei, és ezeket a veszélyesnek is minősíthető eszközöket a rendőrség felszólítására halmozták fel a konyhasátornál az előzetes egyeztetések alapján, hogy megkönnyítsék a tér biztonsági átvizsgálását. A „gyúlékony anyagok” közül a benzin a színpadtechnikát árammal ellátó aggregátor üzemanyaga, a gázpalackokat pedig meleg ételek elkészítésére használták. A rendőrség bejelentette, hogy „felfegyverkezve gyülekezés” miatt eljárást fog indítani a tüntetők ellen.

Bazilika Fél tizenegy körül több tucat fiatal gyűlt össze a Szent István-bazilikánál. Ők angol nyelvű transzparensekkel szerettek volna az állami ünnepség helyszínére vonulni, de a rendőrség előbb feltartotta, majd távozásra kérte őket, erre a tömeg nagyobb része átvonult a Roosevelt (ma Széchenyi István) térre, majd onnan vissza a bazilikához, ahol Papp Lajos szívsebész is feltűnt a tüntetők között. Papp Lajos azt javasolta, hogy, ha jönnek a rendőrök, vonuljanak be a templomba, mivel ott nem bánthatják őket. Ezt az ötletet az Origo riportja szerint elvetették, a Hír TV tudósítása szerint viszont felhívták a tömeg figyelmét: nem maradhatnak a helyszínen, mivel az nincs bejelentve, de vonuljanak a Corvin közbe, mivel ott bejelentett megemlékezés zajlik. A rendőrség a Nyugati tér felé szorította a tüntetőket.

Corvin köz A bazilikánál lévő demonstrálók – akiknek száma ekkor már elérte az 1000 főt – fél 12 körül indultak a Corvin köz felé, ahová 12:15 körül meg is érkeztek. Útközben a rendőrség által körözött Budaházy György levelét osztogatták, aki az írásában tagadta, hogy lázadást készítene elő. A kb. 7000-esre nőtt tömeg nem fért be a szűk utcába, így nagy részük a Nagykörúton állt, ezzel megbénítva a közúti járműforgalmat. A Corvin közbe 13 óra körül motorosok érkeztek, akik csatlakoztak a tüntetőkhöz, megjelent Wittner Mária és Pitti Katalin. A tüntetők fél kettő körül döntötték el, hogy a Kossuth tér felé vonulnak tovább, azonban csak egy órával később indultak el.

Deák tér

A Corvin közből elindult demonstrálók fél három körül érkeztek meg az Astoriára, és továbbvonultak a Deák Ferenc tér irányába. A tömeg 15 órakor érkezett a Bajcsy-Zsilinszky út és az Alkotmány utca sarkán felállított kordonhoz. A Gönczöl-jelentés szerint az első erőszakos fellépésére negyed négykor került sor: rendbontók nekitámadtak az Alkotmány utca sarkán felállított kordonnak, majd áttörték és késsel megsebesítettek egy rendőrt. A lezárt területre behatolva kövekkel, üvegekkel, vasrudakkal támadtak a rendőrökre, barikádokat emeltek és gyújtogattak. A rendőrség az Alkotmány utcában könnygázzal, a Bajcsy-Zsilinszky úton vízágyúval oszlatásba kezdett, ahonnan a tömeg egy része a Nyugati Tér felé szorult vissza és így el lett vágva a Bajcsy-Zsilinszky út az Alkotmány utca kereszteződésénél. A tüntetők és a rendőrök között összecsapások alakultak ki, négykor a demonstrálóknak sikerült elfoglalniuk egy BKV buszt is. A demonstrálók a Deák térre szorultak vissza, ahol ekkor már legkevesebb 4000-en voltak.

A rendőrök színes jelölőfestéket szórtak a Deák tér környékén álló tüntetőkre, eközben a tüntetők egy kisebb csoportja házi készítésű röplapok osztogatásával próbálta a Fidesz nagygyűlésén álló tömeget a Deák térre hívni, sikertelenül. A bazilikánál délután négy körül eközben több ezren gyűltek össze. A rendőrök állítása szerint néhányan utcakövekkel dobálták őket. Az Arany János utcánál a tüntetők barikádokat építettek, a Városháza parkban a Liberálisok házaAz SZDSZ pavilonszerű (kampány)sátra, amely hosszú ideig működött a Deák téren. előtt álló, „A szabadság városa” felirat másfél méteres betűiből, a „szabadság” feliratot az út közepén felállítva. A rendőrök könnygázt és gumilövedékeket lőttek rájuk. A Bajcsy-Zsilinszky és az Andrássy út kereszteződésében a különleges egységek könnygázgránátokat vetettek be oszlatás céljából. Ugyanitt géppuskából vaktölténnyel, sörétes puskából riasztólövedékkel adtak le figyelmeztető lövéseket.

Fidesz-nagygyűlés az Astoriánál

Eközben négy órakor megkezdődött a Fidesz megemlékezése az Astoriánál, ahol a Magyar Nemzet online kiadása szerint százezer résztvevő előtt felszólalt Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, aki beszédében mindenért egyedül Gyurcsány Ferencet tette felelőssé, Kárpáti György vízilabdázó, a „melbourne-i vérfürdő” egyik egykori résztvevője és Orbán Viktor, a Fidesz elnöke. Orbán ügydöntő reformnépszavazás kezdeményezéséről számolt be „a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak és a demokratikus garanciák kérdésében”.