A MEFS 1907-ben Európában elsőként, a világon másodikként megalapított egyetemi – főiskolai sportszövetség, kizárólagos szervezője a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) és az Európai Egyetemi Sportszövetség (EUSA) nemzetközi versenyein való magyar egyetemisták részvételének és a nemzetközi egyetemi sportesemények hazai rendezésének, valamint a Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokságoknak (MEFOB). Ezen felül támogatja a felsőoktatásba bekerülő élsportolókat a kettős életpályarendszer és az egyetemi élsportolói státusz országos szintű bevezetésével, továbbá kiemelten kezeli az egyetemi szabadidősportot, annak érdekében, hogy az egyetemi-főiskolai hallgatókból (jellemzően 18-28 éves kor közötti fiatalok) heti rendszeres sporttevékenység által egészséges magyar értelmiségi váljon.
Alapítás, kezdetek
Több mint 150 évvel ezelőtt, 1860-ban alakult meg Európa egyik első egyetemi és társadalmi sportegyesülete, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia Sportegyesület, melynek jogutódja a trianoni békeszerződés után a Soproni Műegyetemi Atlétikai és Futball Club (a SMAFC) lett. Jelentősége azonban a helyi jelleget nem lépte túl. Az 1870-es évektől erősödött fel az a törekvés, hogy az egyes egyetemek, főiskolák, akadémiák sportklubokat hozzanak létre, így a következő fél évszázadban a többi egyetem is felzárkózott, sorra jöttek létre az atlétikát, tornát, vívást és labdarúgást űző egyetemi vezetők és hallgatók által irányított sportklubok. 1907. március 25-én a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC), a Műegyetemi Atlétikai és Football Club (MAFC), valamint a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club (KEAC) kezdeményezésére, tíz egyetemi és főiskolai egyesület (a nagyok közül a MAFC, a BEAC és a Kolozsvári Egyetemi Atlétikai Club, a Kassai Jogász Egyesület, a Debreceni Jogász Vívó Egylet, a Debreceni Akadémiai Atlétikai Club, a Keszthelyi Gazdasági Akadémiai Atlétikai Club, és a Selmecbányai Futball és Atlétikai Club. Írásban csatlakozott az Egri Jogász és Torna és Vívó Egyesület, valamint a Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia Sportegyesülete) a kontinensen elsőként, a világon másodikként hozott létre országos egyetemi/főiskolai sportszövetséget, Magyar Főiskolai Sportszövetség (MFSSz) néven.
A Magyar Főiskolai Sportszövetség elsőrendű feladatai közé tartozott az új sportágak népszerűsítése, az érdekvédelem, és a felsőoktatási intézmények sporttal kapcsolatos szemléletének formálása. Folyamatosan rendeztek egyetemi-főiskolai bajnokságokat. Az I. világháború után a hallgatók az MFSSz-en keresztül rendszeresen részt vettek a főiskolai világbajnokságokon. Az osztrák-magyar monarchia szétesésével az egész magyar társadalomnak így a testnevelés és sport szempontból is teljesen új helyzettel kellett szembenéznie. Az évtizedek során számos szervezeti formában működött; Magyar Egyetemi – Főiskolai Sportszövetség (MEFS) névvel 1991. szeptembere óta tevékenykedik. Tagjai nemcsak civil sportszervezetek (egyesületek, klubok), hanem felsőoktatási állami intézmények (egyetemek, főiskolák) lettek. A MEFS történelme során először 2017. január 1-én került be a sportról szóló 2004. évi I. törvénybe, mint kizárólagos szervezője a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) és az Európai Egyetemi Sportszövetség (EUSA) nemzetközi versenyein való magyar részvételnek és a nemzetközi egyetemi sportesemények magyarországi rendezésének, valamint a Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokságoknak (MEFOB).
A MEFS feladata
az egyetemi-főiskolai sport területén működő sportszervezetek szakmai tevékenységének összehangolása, a sportolás megkedveltetése, elterjesztése, a sportoló egyetemi polgárok számának növelése, szakmai szervezetekkel együttműködve részt vesz a felsőoktatási egészségfejlesztés feladatainak ellátásában, szervezésében és koordinálásában, ezen belül kiemelten a rendszeres fizikai aktivitás, az egészségvédő testmozgás ösztönzésében, az egészséges életmód és szabadidősport feladatkörében az egyetemi polgárok bevonásában kiemelt együttműködő partnere az MRK és a HÖOK, a sportszakmai feladatok ellátásában pedig a felsőoktatási intézmények sportszakmai feladatkörben foglalkoztatott munkatársai (kiemelten a testnevelők, edzők és sportszervezők), Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokságokat (MEFOB) rendez évi 40-45 sportágban. Tagszervezetek javaslatai alapján – a szakszövetségekkel egyeztetve – összeállítja a Magyar Egyetemi-Főiskolai Országos Bajnokságok (MEFOB) összesített versenynaptárát, Európai Egyetemek Bajnokságára indít sportoló hallgatókat közel 20 sportágban (minden páratlan évben), Egyetemi Világbajnokságokra indít sportoló hallgatókat közel 20 sportágban (minden páros évben), Európai Egyetemi Játékokra indít egyetemi csapatokat (minden páros évben), Nyári és téli Egyetemi Világjátékokra (korábban: Universiade) indít a szakszövetségek ajánlása alapján magyar egyetemi csapatot (minden páratlan évben), felsőoktatási felvételi eljárás során Egyetemi Világjátékokon és Egyetemi Világbajnokságokon elért legalább 3. helyért 20 többletpont adható. Hazai és nemzetközi egyetemi sporteredményeket a legtöbb felsőoktatási intézmény figyelembe veszi kollégiumi elhelyezés, sportösztöndíj, stb. elbírálásánál. Az eredményekről a MEFS kérésre igazolást állít ki, képviseli Magyarországot a nemzetközi egyetemi-főiskolai sportszervezetekben, azok rendezvényein.
MEFS-nek összesen 35 felsőoktatási intézmény és 34 egyetemi sportegyesület, országos szinten 25 sportirodai hálózat segíti munkáját, összesen 205 ezer hallgató és 40 ezer oktató, kutató és dolgozó érintettségével, melyből 98,9%-uk tanul MEFS-tag intézményben.
Versenyrendszer
Hazai versenyrendszer (MEFOB)
A MEFS felsőoktatási intézményekkel, sportegyesületekkel és az adott sportági szakszövetségek közreműködésével évente 40-45 sportágban rendez Magyar Egyetemi – Főiskolai Országos Bajnokságokat (MEFOB). Az egyetemi országos bajnokságok egyben népszerűsítik a sportokat a hallgatók körében, erősítik az intézményi identitást, illetve elősegítik a FISU és az EUSA versenyekre a sportolók kiválasztását. A következő sportágakban rendez a MEFS MEFOB-okat: 3x3 kosárlabda, aerobic (verseny és FTL), asztalitenisz, atlétika, birkózás, cheerleading, csörgőlabda, duatlon, ergométer, erőemelés, evezés, fallabda, falmászás, félmaraton, maraton, floorball, futsal, jégkorong, judo, kajak-kenu, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, mountain bike, országúti kerékpár, rögbi, röplabda, sakk, sárkányhajó, sportlövészet, strandkézilabda, strandröplabda, súlyemelés, tájfutás, tenisz, terepakadályfutás, testépítés, fitness, tízevezés, tollaslabda, torna, triatlon, ultimate frisbee, úszás, vívás, vízilabda, váltófutás (Szarvasűzők, Rókaűzők). A versenyeken a nemzetközi egyetemi sportban elfogadott szabályokhoz igazodva azok a sportolók vehetnek részt, akik a verseny időpontjában valamely felsőoktatási intézmény hallgatói vagy legkorábban a versenyt megelőző évben szerezték diplomájukat.
Nemzetközi egyetemi versenyrendszerek
Napjainkban a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (FISU) 175 ország képviseletével irányítja a nemzetközi egyetemi sportéletet és szervezi kétévente (páratlan években) az Egyetemi Világjátékokat (korábban: Universiade). A Nyári Egyetemi Világjátékokon (EVJ) 15-20 sportágban 150-160 ország 10-12 ezer felsőoktatási intézményben tanuló hallgatója vesz részt. A FISU szervezi páros években az Egyetemi Világbajnokságokat (EVB), melyek egy helyszínen egy időpontban csak egy sportágban kerülnek megrendezésre. Magyar egyetemisták eredményessége az Egyetemi Világbajnokságokon (EVB)ÉvsportágaksportolókI.II.III.IV.V.VI.VII.VIII.19861600100000198811355100000199042921003000199476320323010 1996657243001311998970163305002000138363413112200212+199610825061200412+110133758920200613131344041002008131481811333002010111427111188671201210783973212320141296138811933420161310053966475201813124181011793532022*1143437510473Össz.(17 év)13838188985673414423 *2022-ben az uszonyosúszás, birkózás, muaythai és ökölvívás Egyetemi Világkupa néven került megrendezésre.
Az Európai Egyetemi Sportszövetség (EUSA) által rendezett kontinensbajnokságokon – Európai Egyetemi Játékok (EEJ) és Európai Egyetemek Bajnoksága (EEB) – minden résztvevő saját felsőoktatási intézményét képviseli. Az EEJ-ket minden páros évben rendezik 2012 óta 10-21 sportágban, az EEB-ket pedig a páratlan években 2001 óta 17 sportágban.
Magyar egyetemisták eredményessége az Európai Egyetemi Játékokon (EEJ) és az Európai Egyetemek Bajnokságain (EEB): ÉvEEB/EEJSportágakSportolókHazai intézményI.II.III.IV.V.VI.VII.VIII.Össz. országÖssz. intézményÖssz. sportoló2004EEB1421211 0702005EEB1421261 5302006EEB162272 2002008EEB15111292 2382009EEB1841111323 0752012EEJ1221321542 5742013EEB3411312403933 2692014EEJ238422341742 8282015EEB35061111403533 1522016EEJ119411652141403864 4272017EEB121191222427112434053 3652018EEJ67882172333302913 2932019EEB13169139101048432405505 2422022EEJ18313171512223123148374224 4592022EEB1103521116715342023EEB17331231517183245335 5532024EEJ175412216182421631210374283 6582024EEB123552411111768400Össz.110183615075769713782241452 867 A magyar egyetemi csapatok rendszeres résztvevői a FISU és az EUSA eseményeinek. A MEFS vezetésének a feladata a hazai egyetemi sport nemzetközi kapcsolatainak kialakítása, fejlesztése és gondozása. A MEFS az egyetemek és az illetékes szakszövetségek közreműködésével végzi a nyári és téli Egyetemi Világjátékokra a csapatok összeállítását, illetve a versenyek helyszínére való kijutás megszervezését. A MEFS által összeállított és menedzselt csapatok az eddigi Egyetemi Világjátékok jelentős többségén részt vettek. A nyári és téli EVJ-ken egyetemista sportolóink mindeddig 127 arany, 103 ezüst és 115 bronzérmet szereztek. A siker jelentőségét emeli, hogy a statisztikák szerint az Egyetemi Világjátékokon érmet szerzett sportolók közel fele később olimpián is szerez érmet.
Egyetemi Világjátékok (korábban: Universiade) és Magyarország
Napjainkra az Egyetemi Világjátékok (EVJ) az Olimpia után a világ legnagyobb multisport-eseménye, amelyet 15-20 sportágban 150-160 ország 10-12 ezer résztvevőjével rendeznek. Jelentőségét növeli, hogy egyre több sportágban része az olimpia, illetve sportági világbajnoki kvalifikációnak. A korábbi években a sportágak számának és a rendezvény helyszínének függvényében, Magyarország 150-200 fő versenyzővel tudott részt venni az EVJ-ken.
Az egyetemi világbajnokságok (EVB) és Egyetemi Világjátékok történetét végigtekintve a magyar bajnokok között számos olyan sportolót találunk, akik később világbajnoki és olimpiai bajnoki címeket hoztak hazánknak, valamint vezetőként is sokat tettek és tesznek a magyar sportéletért. A teljesség igénye nélkül EVJ aranyérmeseink Gyulai István atléta (1963), Magyar Zoltán tornász (1977), Szekeres Pál vívó (1985), Borkai Zsolt tornász (1987), Szabó Bence vívó (1987, 1989), Kiss Balázs atléta (1995, 1997), Nagy Tímea vívó (1989, 1993, 1995, 1997), Steinmetz Ádám és Székely Bulcsú vízilabdázók (2003).
A magyar egyetemi sport részeként fontos állomások voltak a Magyarországon megrendezésre került világversenyek. Az 1935-ös Egyetemi Világjátékok (az Universiade elődje) rendezését, a Budapesti Tudományegyetem 300 éves évfordulójára való hivatkozással kapta meg Magyarország, és a házigazda így természetesen sportegyesülete, a BEAC volt. Az esemény fővédnökségét Horthy Miklós kormányzó jegyezte. Az augusztus 20-29 közötti versenysorozaton a magyar versenyzők 24 arany, 13 ezüst és 20 bronzérmet nyertek, köztük olyan aranyérmet szerző sportolókkal, mint Csík Ferenc úszó, Bozsi Mihály, Brandi Jenő, Hazai Kálmán, Kutassy György és Tarics Sándor vízilabdázók, akik egy év múlva a ’36-os berlini olimpiáról is aranyéremmel térhettek haza.