A személyi jövedelemadó a magánszemélyek jövedelmére kivetett adó. Bevallása évente esedékes, az év közben a munkáltató által levont adóelőleg beszámításával. Az adó alapja a magánszemély összes jövedelme, többek között a munkáltatótól kapott fizetés, kamat, osztalék, ingó- és ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel ill. egyéb önálló jövedelem (pl. egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, ingatlan bérbeadó esetében). Az adó mértéke a legtöbb országban progresszívan emelkedik, vagyis a magasabb jövedelemhez magasabb adókulcs tartozik.
Magyarországon azonban egykulcsos, 15%-os jövedelemadó van érvényben, amely a szociális hozzájárulási adóval megemelt teljes bérköltségnek (azaz a bruttó bér 113%-ának) a 13,27%-át teszi ki. Ennek oka, hogy Magyarországon a társadalombiztosítási járulék gyakorlatilag ketté van választva: a munkavállaló bruttó béréből 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot vonnak le, míg a munkaadó a bruttó béren felül 13%-os szociális hozzájárulási adót köteles fizetni. A két teher mértéke együttesen a bérköltségnek (azaz a bruttó bér 113%-ának) a 27,88%-át teszi ki. Időről időre felmerülnek olyan kezdeményezések, hogy a teljes járulékköltséget a bruttó bérből vonják le, az új egységes tb-járulék mértéke pedig 27% lehetne. Mivel a 15%-os személyi jövedelemadó (szja) mértéke a teljes bérköltség arányában 13,27%, ezért az szja mértéke a járulékok egységesítése esetén 13% lehetne. Ez nem csak egyszerűsítené az adózást, hanem javítaná a családi adókedvezmény igénybevehetőségét a három- vagy többgyermekes családok esetében. A járulékok egységesítése esetén természetesen a bruttó bért automatikusan meg kellene emelni 13%-kal, a mai teljes bérköltség szintjére.A románok meglépték: minden járulékot a munkavállaló fizet (2.) – portfolio.hu, 2017. november 8.
A legfontosabb szja-kedvezmény a családi adókedvezmény, melynek összege a gyermekek számától függ; ráadásul progresszíven emelkedik, azaz több gyermek esetén a gyermekenkénti adókedvezmény összege is magasabb. A családi adókedvezmény progresszivitását azért érik kritikák, mert Magyarországon az alacsony átlagos gyermekszámnak az oka elsősorban nem az, hogy a családokban a harmadik gyermekek nem születnek meg, hanem hogy az egy- és kétgyermekes nők aránya az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, míg a gyermekteleneké jelentősen nőtt.A születések és a termékenység irányzatai és demográfiai jellemzői – ksh.hu Vagyis ha az a kormányzati cél, hogy növekedjen a gyerekszám, akkor elsősorban nem a két- vagy többgyermekeseket kellene arra ösztönözni, hogy vállaljanak még egy gyermeket, hanem leginkább a gyermekteleneket kellene arra ösztönözni, hogy vállaljanak egy, majd esetleg még egy második gyermeket is. Ezért az lenne célravezető, ha minden családban azonos lenne a gyermekenkénti családi adókedvezmény összege, melyet pl. a 3 vagy több gyermekes családoknál alkalmazott gyermekenkénti forinton lehetne egységesíteni.„Több mint bűn!” – nem fogja növelni a születésszámot a háromgyerekes nők adómentességének Orbán-féle terve – valaszonline.hu, 2020. január 23.A gyermekvállalást nem ösztönzi, de a jól szituált nagycsaládoknál egy csomó pénzt hagy a családi adókedvezmény – 2017. november 10.
Családi adókedvezmény azon gyermekek után jár, akik családi pótlékra is jogosultak. Azonban míg a legtöbb európai országban 24-25 éves korig jár a családi pótlék, addig Magyarországon mindössze 20 éves korig folyósítják a családi pótlékot, emellett a legtöbb európai országgal ellentétben az egyetemi és főiskolai hallgatók nem jogosultak az ellátásra,Családi támogatások az Európai Unióban – noefon.huJár-e családi pótlék az egyetemisták és főiskolások után? Itt a válasz – eduline.hu, 2017. szeptember 23. ezért a 20. életévüket betöltöttek, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatók nem jogosultak a családi adókedvezményre sem.NAV családi adókedvezmény 2022: mennyi a családi adókedvezmény, ki igényelheti? – penzcentrum.hu, 2022. június 4.
Fogalmak Adóalap Az adóalapot képezik a magánszemélyek által szerzett éves összes jövedelem, így többek között a munkáltatótól kapott fizetés, kamat, osztalék, ingó- és ingatlanvagyon értékesítéséből származó bevétel ill. egyéb önálló jövedelem (pl. egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, ingatlan bérbeadó esetében).
Adómérték Magyarországon a személyi jövedelemadó 1996 és 2010 között a legtöbb országhoz hasonlóan többkulcsos volt, így minél magasabb volt valakinek a jövedelme, a bevétel annál nagyobb százalékát kellett adóként befizetni. 2011. január 1-je óta egykulcsos szja-rendszer van érvényben, amit előbb 16, majd 2016-tól 15 százalékban határoztak meg.
Adókedvezmények Magyarország ösztönző rendszere tartalmaz egy plusz 50%-os adólevonást a tényleges kiadásokon felüli kutatás-fejlesztési költségekre. A magyarországi vállalatok további 50%-os levonást igényelhetnek az egyetemekkel vagy közös kutatóintézetekkel alvállalkozásban végzett kutatás-fejlesztési tevékenységekért. +A személyi jövedelemadó mértéke (1988-1995)időszakadókulcsok1988. évi adótábla Adókulcs Adósáv (forint) 60% –
56% –
52% –
48% –
44% –
39% –
35% –
30% –
25% –
20% –
0% 0– 1989. évi adótáblaAdókulcs Adósáv (forint) 56% -
49% –
43% –
35% –
29% –
23% –
17% –
0% 0– 1990. évi adótáblaAdókulcs Adósáv (forint) 50% –
40% –
30% –
15% –
0% 0–1991. évi adótáblaAdókulcs Adósáv (forint) 50% –
40% –
32% –
30% –
18% –
12% –
0% 0–1992. évi adótáblaAdókulcs Adósáv (forint) 40% –
35% –
25% –
0% 0–1993. évi adótáblaAdókulcs Adósáv (forint) 40% –
25% –
25% –
0% 0–1994. és 1995. évi adótáblaAdókulcs Adósáv (forint) 44% –
40% –
35% –
25% –
20% –
0% 0– + A személyi jövedelemadó mértéke Időszak Az adóalaphoz viszonyítva 1996. január 1-jétől felső kulcs: 48% ( Ft felett)5. kulcs: 44% ( és Ft között)4. kulcs: 40% ( és Ft között)3. kulcs: 35% ( és Ft között)2. kulcs: 25% ( és Ft között)alsó kulcs: 20% ( Ft-ig) 2001. január 1. – 2001. december 31. felső kulcs: 40% ( Ft felett)középső kulcs: 30% ( és Ft között)alsó kulcs: 20% ( Ft-ig) 2002. január 1. – 2002. december 31. felső kulcs: 40% ( Ft felett)középső kulcs: 30% ( és Ft között)alsó kulcs: 20% ( Ft-ig) 2003. január 1. – 2003. december 31. felső kulcs: 40% ( Ft felett)középső kulcs: 30% ( és Ft között)alsó kulcs: 20% ( Ft-ig) 2004. január 1. – 2004. december 31. felső kulcs: 38% ( Ft felett)középső kulcs: 26% ( és Ft között)alsó kulcs: 18% ( Ft-ig) 2005. január 1. – 2005. december 31. felső kulcs: 38% ( Ft felett)alsó kulcs: 18% ( Ft-ig) 2006. január 1. – 2006. december 31. felső kulcs: 36% ( Ft felett)alsó kulcs: 18% ( Ft-ig) 2007. január 1. – 2009. június 30. felső kulcs: 36% ( Ft felettalsó kulcs: 18% ( Ft-ig) 2009. július 1. (visszamenőleges hatállyal 2009. január 1-jétől) – 2009. december 31. felső kulcs: 36% ( Ft és Ft között)alsó kulcs: 18% ( Ft-ig)2009. évi XXXV. törvény 15. §. 2010. január 1. – 2010. december 31. felső kulcs: 32% ( Ft felett)alsó kulcs: 17% ( Ft-ig) 2011. január 1. – 2015. december 31. 16% 2016. január 1-jétől 15%
Adókedvezmények és -mentességek A személyi jövedelemadóból igénybe vehető kedvezmények többek között:
négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK) első házasok kedvezménye (EHK) családi kedvezmény (CSK) és családi járulékkedvezmény (CSJK) személyi kedvezmény (SZK) 25 éven aluli fiatalok szja-mentessége 30 év alatti anyák kedvezménye
A családi adókedvezmény
A személyi jövedelemadó-rendszer legfontosabb adókedvezménye a családi adókedvezmény, melyet 2014 óta a járulékokból is érvényesíteni lehet. A családi adókedvezmény összege a gyermekek számától függ; ráadásul progresszíven emelkedik, azaz több gyermek esetén a gyermekenkénti adókedvezmény összege is magasabb. A családi adókedvezmény progresszivitását azért érik kritikák, mert Magyarországon az alacsony gyermekszámnak az oka elsősorban nem az, hogy a családokban a harmadik gyermekek nem születnek meg, hanem hogy az egy- és kétgyermekes nők aránya az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, míg a gyermekteleneké jelentősen nőtt. Vagyis ha az a kormányzati cél, hogy növekedjen a gyerekszám, akkor nem a két- vagy többgyermekeseket kellene arra ösztönözni, hogy vállaljanak még egy gyermeket, hanem a gyermekteleneket kellene arra ösztönözni, hogy vállaljanak egy, majd esetleg még egy második gyermeket is. Ezért az lenne célravezető, ha minden családban azonos lenne a gyermekenkénti családi adókedvezmény összege.
Családi adókedvezmény azon gyermekek után jár, akik családi pótlékra is jogosultak. A családi pótlék magyarországi rendszerét komoly kritikák érik amiatt, hogy míg a legtöbb európai országban 24-25 éves korig jár a családi pótlék, addig Magyarországon mindössze 20 éves korig folyósítják a családi pótlékot, emellett a legtöbb európai országgal ellentétben az egyetemi és főiskolai hallgatók nem jogosultak az ellátásra. Emiatt a 20. életévüket betöltöttek, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatók nem jogosultak a családi adókedvezményre sem. + A családi adókedvezmény mértéke Gyermekek száma Az adókedvezmény mértéke havonta 1 gyermek gyermekenként forint 2 gyermek gyermekenként forint 3 vagy több gyermek gyermekenként forint
Hatályos jogszabály 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.)
Jegyzetek
Források Szja – Nemzeti Adó- és Vámhivatal Jogtár
Kategória:Adózás Kategória:Magyarországi adónemek