Simonyi és varsányi Simonyi Iván (Simony, 1838. december 15. – Pozsony, 1904. július 2.) magyar jogász, ügyvéd, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, az Országos Antiszemita Párt egyik alapítója.
Élete Simonyi Iván 1838-ban született a Bars vármegyei Simonyban, a simonyi és varsányi Simonyi család leszármazottjaként. Apja Simonyi Ferenc 1847-1848-ban a vármegye első alispánja volt. Simonyi Iván középiskolai tanulmányait a pesti Piarista Gimnáziumban és Pozsonyban végezte, majd Bécsben jogot hallgatott. Mivel a Bach-korszakban nem akart hivatalt vállalni, a Radetzky nevét viselő 5. huszárezrednél szolgált, ahol nemsokára hadnagy, majd főhadnagy lett. 1861-ben kilépett a hadseregből, majd Pesten befejezte jogi tanulmányait. Ügyvédi vizsgát tett és Pozsonyban nyitott ügyvédi irodát, élénken részt vett a város közéletében is. 1872-ben Horn Edével és Jókai Mórral közösen megalapította a Westungarischer Grenzbote című német nyelvű ellenzéki lapot, melynek később tulajdonosa és haláláig szerkesztője volt. Tagja volt a Magyar Újságírók Szövetségének.
1878-ban a galántai kerületben országgyűlési képviselővé választották a Függetlenségi Párt színeiben, majd 1881-től 1887-ig a magyaróvári kerület képviselője volt. Az országgyűlésben antiszemita nézeteket képviselt: 1882-ben a drezdai nemzetközi antiszemita kongresszuson elnökölt, majd 1883 októberében Istóczy Győzővel, Ónody Gézával, Széll Györggyel és Anderánszky Gáborral együtt megalapította az Országos Antiszemita Pártot, mely az 1884-es választásokon 17 képviselőt delegálhatott a parlamentbe. A párt rövidesen kettészakadt, 1887-ben pedig Simonyi kiesett a parlamentből. Számos politikai röpiratot írt és szerkesztett, leginkább a zsidók ellen hallatta hangját. Élete végén a közoktatás és szociálpolitika felé fordult, több írása ebben a témában jelent meg. Simonyi 1904 nyarán hunyt el, mikor kerékpározás közben szívrohamot kapott.
Művei 1870 Egy pár szó a katholikus autonomiához 1870 Állam és Egyház 1880 Nemzeti tragikomédia. Budapest A modern alkotmánytan tévedései (magyarul és németül) 1882 Mentsük meg a magyar földbirtokost. Budapest 1883 Der Judaismus und die parlamentarische Komődie. Pozsony és Lipcse Der Antisemitismus. Válaszfelirati javaslat az 1884. évi trónbeszédre „Metempychose” fantasztikus regény. Zeit-, Streit- und Zukunfstfragen. 2 köt.
Jegyzetek
Források
Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában Pozsony vármegye, 461-462 (István néven, hibás születési évszámmal)
Kategória:1838-ban született személyek Kategória:1904-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar jogászok Kategória:Magyar újságírók Kategória:Országgyűlési képviselők (1878–1881) Kategória:Országgyűlési képviselők (1881–1884) Kategória:Országgyűlési képviselők (1884–1887) Kategória:Simonyiak Kategória:Pozsonyiak Kategória:A Függetlenségi Párt korábbi tagjai Kategória:Antiszemita Párt-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (Antiszemita Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (Függetlenségi Párt)