Németh Imre (újságíró)

Németh Imre József GyörgyKőszegi r.k. egyházközség keresztelési anyakönyve, 58/1893. folyószám. Familysearch.org (Kőszeg, 1893. június 12. – Budapest, 1970. június 13.Gyászjelentése) magyar újságíró, író, politikus, országgyűlési képviselő.

Életpályája 1912–1914 között a József Műegyetemen jogot tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1914-ben katonának állt az első világháborúban. 1918-ban tartalékos főhadnagyként szerelt le. 1921–1922 között a Magyar Kurír és a Budapesti Hírlap szerkesztője volt. 1922–1926 között a Szózat, 1928–1932 között az Előőrs, 1932–1939 között a Szabadság napilapok munkatársa volt. 1926–1927 között a Magyar Országos Tudósító munkatársa és rovatvezetője, 1927–1938 között felelős szerkesztője volt. 1934–1935 között a Válasz című folyóirat felelős szerkesztője, 1934–1938 között kiadója volt. 1936–1938 között az Írók Gazdasági Egyesületének (IGE) tisztségviselője és a Bartha Miklós Társaság elnöke volt. 1939–1941 között a Vállalkozók Lapja munkatársa, 1941–1944 között szerkesztője volt. 1945 után is folytatta újságírói munkásságát. 1945–1950 között a Szabad Szó, a Magyar Vasárnap, a Magyar Nemzet valamint az Élet és Tudomány munkatársa volt. 1951–1955 között a Tankönyvkiadó külső munkatársa, szerkesztője és segédlektora volt.

Politikai pályafutása 1935–1938 között a Nemzeti Egység Pártja programjával országgyűlési képviselő volt (Kőszeg). 1937-ben parlamenti beszédeiben és írásaiban fellépett a földreformért és üdvözölte a Márciusi Front megalakulását. Bajcsy-Zsilinszky Endre mellett részt vett a Belgrádban megrendezett Balkán Konferencián, amelyen a kelet-közép-európai kis országok összefogásáról tárgyaltak. 1945 után a Nemzeti Parasztpárt tagja volt.

Magánélete Szülei Németh Imre takarékpénztári könyvelő és Waisbecker Anna (1870-1914)Édesanyja gyászjelentése voltak. 1947-ben, Budapesten házasságot kötött Szabó Magdolnával.Halálesete bejegyezve a Bp. XII. ker. állami halotti akv. 1686/1970. folyószám alatt.Három fiuk született: Imre, Zoltán és Tibor.

Sírja a Farkasréti temetőben található (10/1-1-303).A Farkasréti Temető 2. - Budapesti Negyed 41. (2003. ősz)

Művei Őserdők mélyén (Magyar László regényes életrajza, Budapest, 1953) Az ősi szó nyomában (Reguly Antal regényes életrajza, Budapest, 1956) A Bíbor-tenger partján (Xantus János élete, Budapest, 1959, németül: 1963) Zsarnokok futára (regény, Budapest, 1966)

Emlékezete 1993-ban, születésének 100. évfordulóján, Kőszegen emléktáblát avattak tiszteletére. bélyegkép|jobbra|200px|Németh Imre (1893–1970) író, országgyűlési képviselő 100. születésnapjára elhelyezett emléktábla szülőháza falán. (Kőszeg, Fő tér 3.)

Jegyzetek

Források

Nemzeti Örökség Intézete Magyar Nemzeti Digitális Archívum Országgyűlési almanach 1935-1940 Kortárs magyar írók https://mtda.hu/ADATBANK/MAGYAR%20POLITIKAI%20LEXIKON/magyar_politikai_lexikon_2.PDF

További információk Vígh Károly: Németh Imre (Élet és Irodalom, 1970. 25. sz.)

Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., 1937. Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. Főszerkesztő: Fazakas István. Budapest, Magvető, 1989. Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézetének … évi jelentése. Budapest, 1940-1943.

Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja 1932-1962. Budapest, Deák, 1996. Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Budapest, Európa, 1997.

Kategória:1893-ban született személyek Kategória:1970-ben elhunyt személyek Kategória:A Magyar Nemzet (1938–2018) vezetői, újságírói Kategória:Magyar írók Kategória:Országgyűlési képviselők (Nemzeti Egység Pártja) Kategória:Országgyűlési képviselők (1935–1939) Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Budapesti Hírlap (1881–1938) vezetői, újságírói Kategória:Kőszegiek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban