Az egyszavazatos vegyes választási rendszer (angolul: mixed single vote, rövidítve: MSV) a vegyes választási rendszerek egy fajtája, amelynek egyes típusaira magyarul töredékszavazat-visszaszámláló rendszerként is hivatkoznak (angolul: positive vote transfer system, rövidítve: PVT).

A mandátumok egy részét egyéni választókerületkben, a a másik részét pedig kompenzációs listás rendszerben osztják ki, a szavazók egyetlen (vegyes jellegű) szavazatot adtak le. Ez különbözteti meg a gyakrabban használt vegyes arányos és árokrendszerektől, amelyekben a választók általában két külön szavazatot adnak le, egyet egy helyi jelöltre, egyet pedig egy országos listára. Az, hogy az eredmény mennyire arányos, többek között a rendszerben alkalmazott szabályoktól (pl. hogy mi számít többletszavazatnak) és paraméterektől (pl. a kompenzációs helyek száma) függ.

Jelenleg Magyarországon alkalmazzák a nagyobb települések önkormányzati választására. Kompenzációs vegyes választási rendszerekEgyszavazatos vegyes rendszerekKétszavazatos vegyes rendszerekMandátum-kapcsolat alapúNémet rendszer (egyszavazatos MMP, arányos)MMP, avagy vegyes arányos rendszer (a német rendszer)

AMS (az MMP félarányos verziójának neve az Egyesült Királyságban)

AV+ ("alternatív szavazat plusz")Szavazat-kapcsolat alapúTöredékszavazat-visszaszámláló rendszerek

magyar önkormányzati vegyes választási rendszer (félarányos)

DMP (kéttagú arányos képviseleti rendszer)Hibridek (MSV+árokrendszer):

Pozitív szavazatátadás: a magyar (országgyűlési) rendszer Negatív szavazatátvitel: az olasz rendszer (scorporo)

MBTV (vegyes preferenciális szavazat)

Félarányos rendszerek

Használata Magyarországon A 10 000 fő feletti településeken és a fővárosi kerületekben az önkormányzati választásokon a választás egyszavazatos vegyes rendszerben történik, ahol csak a vesztes jelöltek szavazatai kerülnek át töredékszavazatként a kompenzációs ágra. Az átvitt szavazatok a vesztes jelöltek jelölőszervezetének listájának javára érvényesülnek, és a listás mandátumok kizárólag a töredékszavazatok száma alapján arányosan kerülnek kiosztásra.

A kompenzációs mandátumok száma a törvényben előre meghatározott, nem függ a választás eredményétől, a képviselőtestület mérete fix. Például 25 000 lakosig 8 mandátum kerül kiosztásra az egyéni választókerületekben és 3 mandátum kompenzációs listáról. 100 000 lakos felett minden további 10 000 lakos után 1-gyel nő az egyéni választókerületek száma, míg minden további 25 000 lakos után 1-gyel nő a kompenzációs mandátumok száma. Így az egyéni és kompenzációs mandátumok száma a következő. +Lakosság felső határa (1000 fő)Egyéni választókerületek számaKompenzációs mandátumok számaKompenzációs mandátumok aránya10Nem vegyes rendszer, blokkszavazás (nincsenek egyéni választókerületek vagy kompenzációs listák)258327,27%5010428,57%7512529,41%10014630,00%11015628,57%12016627,27%12516730,43%13017729,17%14018728,00%15019829,63%16020828,57%17021827,59%17522929,03%18023928,13%19024927,27%200251028,57% A viszonylag kevés kompenzációs mandátum miatt a magyar rendszer nem garantál arányos eredményt, és általában alulreprezentálja a kisebb pártokat, de elméletileg előállhat olyan helyzet is, amikor egy arányos rendszerhez képest a nagyobb pártoknak kedvez kevésbé.

A 2014-es és 2019-es választáson a Fővárosi Közgyűlés választáskor is egyszavazatos vegyes rendszert alkalmaznak, amelyben a kerületek 23 közvetlenül megválasztott polgármestere tag és 9 további mandátumot a pártok kompenzációs listáiról a polgármesterjelöltekre leadott szavazatok alapján osztanak ki. Kompenzációs listán a főpolgármester-jelöltek és a kerületi polgármesterjelöltek szerepelhetnek. 2023-ban visszaállították a pártlistás arányos rendszert a 2024-es választást már ilyen szabályokkal tartják.

Az országgyűlési választások során egy az önkormányzatitól eltérő töredékszavazati rendszert alkalmaznak amely részben a győztes jelölteket os kompenzálja, azonban ez a rendszer nem egyszavazatos rendszer, mivel az árokrendszer komponenssel is rendelkezik.

Romániában a 2008-as országos parlamenti választásokat olyan vegyes egyszavazatos rendszerben tartották, ahol az egyéni választókerületi mandátumokat csak az abszolút többséggel bíró győztesek foglalhatták el.

Arányos rendszerek Az eredeti német egyszavazatos vegyes rendszerek nem szavazatkapcsolati kompenzációt, hanem mandátumkapcsolati kompenzációt is, mint általában a vegyes arányos rendszerek. A mandátumkapcsolati rendszer nem használt töredékszavazatokat, hanem szinte minden szavazat (kivéve a független jelöltek és a küszöb alatti pártokhoz kötődő jelöltek szavazatait) megszámlálásra kerül a listás ágon, de a már megszerzett mandátumokat figyelembe veszik a listás helyen kiosztásánál.

Gyakorlatilag egy helyi képviseleti elemmel kombinált pártlistás arányos rendszerről van szó, Németországban ezért az ilyen vegyes arányos rendszereket "megszemélyesített arányos rendszernek" hívják. Az 1949-es választásokat ilyen vegyes egyszavazatos rendszerben tartották, helyi szinten az egyszerű többségi rendszert használták és tartományi szinten a kompenzációs elem tette arányossá a rendszert ugyanazon szavazatok alapján. Az ország ezt követően a mai kétszavazatos MMP-re változtatta a rendszert.

Az egyszavazatos rendszereket jelenleg használó országok a következők:

Lesotho 2002-ben vezette be az MMP egyszavazatos változatát. Thaiföld a 2019-es választás óta használja az MMP egyszavazatos változatát.

Kapcsolódó szócikkek Félarányos képviselet Arányos képviselet Magyar választási rendszerek

Források

Kategória:Választási rendszerek Kategória:Vegyes választási rendszerek Kategória:Arányos választási rendszerek Kategória:Félarányos választási rendszerek