A Bánffyhunyadi járás, régebbi írásmóddal Bánffy-Hunyadi járás a Magyar Királyság megszűnt közigazgatási egysége, amely Kolozs vármegye része volt, Bánffyhunyad székhellyel. Területe jelenleg Romániában, Kolozs és Szilágy megyében fekszik.
Fekvése bélyegkép|263px|Kolozs vármegye közigazgatási térképe 1917-ből A Bánffyhunyadi járás Kolozs vármegye nyugati-délnyugati határa mentén terült el. Nyugaton Bihar vármegye, északon Szilágy vármegye és a Hidalmási járás, keleten a Nádasmenti járás, délen a Nádasmenti járás és Torda-Aranyos vármegye voltak a szomszédai. A járási székhely Bánffyhunyad a járás északkeleti részén található.
A 19–20. század fordulóján a járás területének 46%-át erdő borította; Kolozs vármegye átlagában az erdőborítottság 30%-os volt. [doktori értekezés]
Története Csánki Dezső Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című műve alapján Endes Miklós arra következtetett, hogy a járás területe „igen sokáig” Bihar vármegyéhez tartozott.
A 18. század végén a járás területe Kolozs vármegye felső kerületéhez tartozott, ugyanez volt a helyzet 1830-ban és 1846-ban is. 1857-ben 57 község alkotta és a Kolozsvári kerülethez tartozott. Az 1876-os közigazgatási reform során kialakított Kolozs vármegyének ez volt a legnépesebb járása. [doktori értekezés] A járás területén a Bánffy család volt a legnagyobb birtokos.
1920 és 1925 között változatlan összetételben a romániai Kolozs megyéhez (Județul Cojocna) tartozott Plasa Huedin néven. Az 1925. június 14-én elfogadott új megyebeosztás, illetve az ezt követő 1938-ig bekövetkezett apróbb kiigazítások során Bihar megye Élesdi járásának két községét (Királyhágó, Körösfeketetó), valamint az addig a Gyalui járáshoz tartózó Gyerőfalvát a Bánffyhunyadi járáshoz csatolták. 1925-ben húsz község alkotta, székhelye továbbra is Bánffyhunyad volt.
1925 és 1930 között kisebb járásokat alakítottak ki, ekkor a Bánffyhunyadi járás egyes részei átkerültek az újonnan alapított Kalotai, illetve Egeresi járáshoz. A második bécsi döntés alapján a járás 32 községe Magyarországhoz került, 16 községe Romániában maradt. A második világháború után visszaállt az 1940 előtti állapot.
Lakossága 1910-ben lakosa volt, ebből görögkatolikus, görögkeleti, református, 1901 izraelita, 1057 római katolikus, 53 evangélikus, 27 unitárius, 55 egyéb vallású. A lakosság 69,4%-a román, 29,7%-a magyar, 0,3%-as német, 0,6%-a más anyanyelvű volt.
Települései Az 1913-as helységnévtár szerint a járást két nagyközség (Bánffyhunyad és Jósikafalva) illetve tizenkét körjegyzőségben negyvennégy község alkotta:
körjegyzőség település lélekszám Bánffyhunyad 5194 Jósikafalva 1739Csucsai kj. Börvény 734 Csucsa 2001 Kissebes 1238 Nagysebes 2139Derétei kj. Bedecs 1116 Deréte 602 Erdőfalva 311 Kalotabikal 633 Farnasi kj. Farnas 452 Magyarbikal 907 Sztána 550 Zsobok 668 Felsőfüldi kj. Alsófüld 501 Felsőfüld 734 Hodosfalva 852 Ketesd 418 Középfüld 774 Kalotaszentkirályi kj. Jákótelke 239 Kalotadámos 404 Kalotaszentkirály 1046 Zentelke 797 Körösfői kj. Kalotanádas 726 Körösfő 1073 Nyárszó 439 Sárvásár 289 Magyargyerőmonostori kj. Felsőgyerőmonostor 1343 Magyargyerőmonostor 2197Magyarvalkói kj. Kalotaújfalu 396 Kiskalota 785 Magyarvalkó 1148Marótlakai kj. Magyarókereke 596 Malomszeg 481 Marótlaka 1509 Sebesvár 1014 Meregyói kj. Havasrekettye 1743 Meregyó 2049 Nagykalotai kj. Bocs 800 Incsel 523 Kalotabökény 543 Nagykalota 1048 Székelyjói kj. Havasrogoz 1229 Székelyjó 889 Tarányos 1131 Viság 1286
Jegyzetek
További információk
Kategória:Kolozs vármegye járásai