Zöld József (Debrecen, 1886. 03. 19. – ?) debreceni hivatalnok, polgármester helyettes az 1910-1940-es évekig, haláláig elkötelezett lokál patriótája a cívis városnak.
1944-ben ,,a debreceni gettó kijelölése ellen a helybeli polgármester, Kölcsey Sándor és Zöld József ügyész erélyesen tiltakozott. Mindketten állásukról való lemondásra kenyszerültek."
Ifjúsága Jómódú debreceni polgárcsaládban született. Apja Zöld Mihály Debrecen város jegyzője, édesanyja Zöld Emma volt. Középiskoláit a Debreceni Református Kollégiumban elvégezve, a jogi tanulmányokat folytatott, majd különböző tisztségeket töltött be Debrecen város polgármesteri hivatalában.
Hivatalnoki karrierje 1909 – közigazgatási gyakornok 1910 – díjas közigazgatási gyakornok 1910 – tiszteletbeli aljegyző 1912 – III.osztályú aljegyző 1915 – II.osztályú aljegyző 1919 – tanácsnok 1929 – főjegyző 1930 – tiszteletbeli helyettes polgármester 1935 – helyettes polgármester; 1944. május végén – ,, a debreceni gettó kijelölése ellen a helybeli polgármester, Kölcsey Sándor és Zöld József ügyész erélyesen tiltakozott. Mindketten állásukról való lemondásra kényszerültek."
Egyik fővédnöke volt az 1933-as cserkész jemboree-nak.
Aktív szerepe volt a Déri Múzeum megépítésében.
Családi állapot Nős, felesége Dunay Ilona, gyermektelen.
Egyéb tevékenysége, hagyatéka Különleges fotóival többször díjakat nyert. Olaszországi és egyéb utazásain készült fotói , illetve Debrecen egy különleges légifelvétele is ismert a nagy közönség előtt. Fotóiból a Déri múzeumban is található egy külön sarok.
A szintén amatőr fényképész Vásáry István polgármesterrel együtt országos vándordíjat alapított a legjobb fotósok számára.
Mindemellett műgyűjtőként is különleges hagyatékot hagyott hátra. Széles baráti körrel rendelkező emberként ápolt szoros barátságot többek között Déri Frigyessel, a Déri múzeum névadójával, Boromisza Tibor festővel, Ady Endre költővel.
Jegyzetek