A Mixophyes schevilli a kétéltűek (Amphibia) osztályának békák (Anura) rendjébe, a Myobatrachidae családba, azon belül a Mixophyes nembe tartozó faj.
Előfordulása
Ausztrália endemikus faja. Queensland államban 1000–1500 m-es tengerszint feletti magasságban elterülő esőerdőkben honos.Alford, R., Cunningham, M., McDonald, K., Retallick, R., and Richards, S. (2008). Mixophyes schevilli. In: IUCN 2010. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2010.1. www.iucnredlist.org. Downloaded on 22 May 2010. Elterjedési területe nem folytonos, megtalálható a Big Tablelanden, a Thornton Peaken és az Atherton Tablelanden.Mahony, M., Donnellan, S. C., Richards, S. J., and McDonald, K. (2006). Species boundaries among barred river frogs, Mixophyes (Anura: Myobatrachidae) in north-eastern Australia, with descriptions of two new species. Zootaxa, 1228, 35-60.AmphibiaWeb
Nevének eredete Nevét William Edward Schevill (1906–1994) tiszteletére kapta.Loveridge, 1933 : Four new crinine frogs from Australia. Occasional Papers of the Boston Society of Natural History, vol.|8, p. 55-60 (eredeti publikáció).
Megjelenése balra|260px Nagytestű, akár a 9 cm testhosszúságot is elérő békafaj.FrogID, Australian Museum Háta sárgásbarna, rézbarna vagy sötétbarna, középen több sötétebb folt található, amelyek gyakran összefüggő csíkot alkotnak. Orrlyukától a szeme mögötti területig egy fekete csík húzódik, orra hegyén pedig egy fekete háromszög alakú folt található. Oldala halványsárga vagy krémszínű, apró sötétbarna foltokkal. A hasa fehér. Pupillája függőleges elhelyezkedésű, a szivárványhártya sötétbarna. A lábakon és a karokon sötét vízszintes sávok húzódnak, a combok hátsó része barna, több halványsárga vagy krémszínű folttal. Mellső lábainak ujjai között nincs úszóhártya, a hátsókon csaknem teljes úszóhártya van; ujjai végén nincsenek korongok.
Életmódja
Sűrű növényzetű trópusi esőerdőkben, gyors folyású patakok közelében él. Általában a lehullott levelek között rejtőzik és vadászik.Atlas of Living Australia Tavasztól nyárig eső után szaporodik. A petéket a nőstény lábával kilöki a vízből, így azok a patakmedrek melletti iszapos részeken és sziklafalakon tapadnak meg. Az ebihalak a kikelés után a vízbe pottyannak. Hosszuk elérheti a 10,5 cm-t, sötétbarna vagy fekete színűek. Gyakran a víztestek alján maradnak, és legalább 12 hónapig tarthat, amíg békává fejlődnek.
Természetvédelmi helyzete
A vörös lista a nem fenyegetett fajok között tartja nyilván. Populációja stabil, élőhelyének nagy része védett területre esik.
Jegyzetek
Források
Loveridge, 1933 : Four new crinine frogs from Australia. Occasional Papers of the Boston Society of Natural History, vol. 8, p. 55-60 (eredeti publikáció). Amphibian Species of the World 6.0 A Mixophyes schevilli az AmphibiaWeb oldalon
Kategória:Kétéltűfajok Kategória:Ausztrália kétéltűi Kategória:Mixophyes