Barta Imre, születési nevén Birnfeld ImreAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 135253/1906. Forrás: MNL-OL 30790. mikrofilm 17. kép 3. karton . Névváltoztatási kimutatások 1906. év 5. oldal 35. sor (Kecel, 1899. szeptember 30. – Pécs, 1978. november 18.Gyászjelentése/november 28.) magyar orvos, haematológus, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952), az orvostudományok doktora (1959).
Életpályája Birnfeld Izidor kereskedő és Beck Netti fiaként született. A középiskola elvégzése után az első világháborúban katonaként szolgált. Orvosi tanulmányait a budapesti, a prágai német és a pécsi egyetemeken végezte el. 1924-ben avatták doktorrá Pécsen. A pécsi klinikán Ángyán János professzor meghívására előbb gyakornokként, később mint tanársegéd, majd első tanársegéd működött több mint egy évtizeden át. 1929–1931 között Berlinben a Collegium Hungaricumban kapott ösztöndíjat. 1933-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen A vérképző szervek kór- és gyógytana tárgykörből egyetemi magántanárrá képesítették. 1933–1936 között a magántanár volt. 1936–1944 között – az átépítés után – a mohácsi kórház belgyógyász főorvosaként működött. 1944 májusában zsidó származása miatt elbocsátották, és mint munkaszolgálatos az Erdődi Állami Közkórházban teljesített szolgálatot. 1944 decemberében visszahelyezték állásába. 1946-tól címzetes egyetemi rendkívüli tanár volt. 1947–1960 között a mohácsi kórház igazgató-főorvosa volt. 1960–1968 között egyetemi tanár volt a Pécsi Orvostudományi Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikáján. 1960–1977 között a Magyar Haematológiai Társaság elnöke volt.https://aok.pte.hu/docs/hirmondo/pdf/okh_1006.pdf 1968-ban vonult nyugalomba mint a klinika igazgatója.
Felesége Jellachich Magdolna volt, Jellachich István orvos lánya, akivel 1937. május 17-én Budapesten kötött házasságot.
Munkássága A belgyógyászat tárgykörén belül a haematológiával foglalkozott. A klasszikus haematológiai morphologia megalapozásában nemzetközileg elismert szerephez jutott. Munkásságát a Magyar Tudományos Akadémia tudományos célhitellel támogatta. 113 tudományos dolgozata jelent meg, három monográfiát is írt. Az elsők között foglalkozott élő emberben a csontvelő elváltozásaival, megalkotta a csontvelő-dysplasia fogalmát. Elsőként írta le a reticulum-sejtek különböző típusait, vizsgálta a csontvelő mikrocirkulációját, foglalkozott a reticulosisszal és számos haematológiai kórképpel. A lépről írott monográfiája 3 nyelven jelent meg.
Sírja a pécsi központi temetőben található (III-V-1/a).Nemzeti Örökség Intézete
Művei Csontvelőpunctiós vizsgálatok anaemiában (Budapest, 1937) A vérkép és csontvelő viszonya (Budapest, 1945) A csontvelő kóros regeneratiójának morphologiája (Budapest, 1946) A 0 vércsoport jelentősége a belgyógyászatban (Budapest, 1947) Az anaemia felosztása (Budapest, 1948) A csontvelő reticulosis morphológiája és klinikája (Orvosi Hetilap, 1953) A lymphocytosis morphologiája és klinikája (Magyar Belorvosi Archivum, 1958) A haemoreticularis szövet functiós cytologiája és klinikája. Doktori értek. (Budapest, 1959) A citomorfológiai vizsgálatok jelentősége a belorvosi diagnosztikában (Budapest, 1963) A fibrinolysis klinikuma (Budapest, 1963) Klinikai citológia szövettani vonatkozásokkal (Illusztrálta: Gógl Árpád; Budapest, 1967) A lép belgyógyászati betegségekben (Budapest–Moszkva, 1969; németül: Budapest–Jéna, 1972; oroszul: Budapest, 1976) Atypusos kórképek a haematologiában (Az orvostudomány aktuális problémái, 1971) A máj haematológiai vonatkozásai (Az orvostudomány aktuális problémái, 1973) Klinikai cytopathologia (Budapest, 1979)
Jegyzetek
Források
Névpont.hu Tudósnaptár.hu
További információk Hollán Zsuzsa: In memoriam Imre Barta (Haematologia, 1978/79) Jávor Tibor: Búcsúzunk Barta Imrétől (Transfusio, 1979) Trencséni Tibor: Dr. Barta Imre 1899– 1978 (Orvosi Hetilap, 1979. 120). Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Budapest, Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. A m[agyar] kir[ályi] Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Az egyetem 25 éves fennállása alkalmából írta, szerkesztette és kiadta: vitéz Szabó Pál. Pécs, 1940. Dunántúli ny. Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. kötet: Erdély. 4. kötet: Délvidék.]. Felelős szerkesztő és kiadó: Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940. Orvosi lexikon. Főszerkesztő: Hollán Zsuzsa. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1967-1973.
Kategória:1899-ben született személyek Kategória:1978-ban elhunyt személyek Kategória:Keceliek Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar hematológusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Református hitre tért személyek Kategória:Munkaszolgálatosok