A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. egy budapesti vállalat, amely a magyar főváros csatornahálózatának és árvízvédelmi rendszerének üzemeltetését látja el.
Székhely 1087 Budapest, Asztalos Sándor út 4.
Története Előzmények A mai Budapest területén korábban több település, elsősorban Buda, Óbuda, és Pest osztozott. A legkorábbi csatornázási nyomok Óbuda területéről, a római Aquincumból kerültek elő. Később, a középkor folyamán más, független csatornarendszerek épültek, ezek azonban a legtöbb esetben nyitottak voltak, csak járványok idején fedték be őket. Az első pesti csatornázási terv 1840-ben, az első csatornázási szabályrendelet 1847-ben készült. Ezt követően elkezdték a csatornák kiépítését, majd 1869-ben két főgyűjtő csatorna kiépítését határozta el a város.
A bal parti, 26,3 km hosszúságú főcsatorna 1889-re épült ki 11 millió koronás beruházással, ekkor adták át a Ferencvárosi szivattyútelepet is. 1893-ban a Soroksári szivattyútelepet, 1896-ban a Nagykörúti és a Dunaparti főcsatornát adták át. 1916-ban újabb, a Hungária körút felől induló csatornázási tervek készültek.
Buda és Óbuda csatornázást megnehezítették az emelkedő terepviszonyok, itt nagy szerep jutott a természetes vízelvezetőknek (Ördög-árok, Szépvölgyi-árok). A budai főgyűjtő csatornát csak 1913-ban kezdték el építeni a Zsigmond téri szennyvízátemelő teleppel együtt. A kelenföldi szivattyútelep 1933–1935 között, az angyalföldi az 1940-es években épült ki.
A Fővárosi Csatornázási Művek létrejöttétől A második világháború alatt a budapesti csatornázási rendszer súlyosan, 150 helyen, összesen körülbelül 3300 méter hosszúságban megsérült, a Soroksári szivattyútelep pedig teljesen elpusztult. Az újjáépítésre alakult meg 1945-ben a Székesfővárosi Csatornázási Művek. 1949-től Községi Vállalatként működött tovább.
Az 1950-es városegyesítéskor számos olyan települést csatoltak Budapesthez, amelyek csatornázási viszonyai sok kívánnivalót hagytak maguk után. A következők években ezeknek a településeknek a csatornázási kiépítése zajlott. Ebben az időben az egész főváros kb. 75%-a volt csatornázva, de ez a belső területéknél 97%, míg a külsőknél alig 31-32%-ot jelentett.
1964-ben kezdte meg működését a nagy Dél-pesti szennyvíztisztító telep napi 30.000 m3-es teljesítménnyel. 1974-ben indult meg a Palotai-sziget szennyvíztisztító telepének kiépítése, amely az előbbinél is jóval nagyobb, napi 560.000 m3 víz megtisztítását tette lehetővé.
Az újabb fejlesztéseknek köszönhetően az 1990-es évekre a következő viszonyok jellemezték Budapest csatornázását: 3 db szennyvíztisztító telep 10 db szivattyútelep 119 db átemelőállomás 100.102 db csatornabekötés
Ez a 2020-as évekre a következőre módosult: 3 db szennyvíztisztító telep 9 db szivattyútelep 226 db átemelőállomás 822 db beemelő telep
A vállalat napjainkban a környezetvédelem kérdését tartja fontos területnek, telephelyein pedig előre egyeztetett időpontokban fogad látogatókat.
Szolgáltatási kör A következő szolgáltatásokat biztosítja: Szenny- és csapadékvíz-elvezetés Szennyvíztisztítás Csatornarekonstrukciók Bioenergia-termelés Ár- és belvízvédelem Nyilvános illemhelyek üzemeltetése Szerveshulladék-kezelés Laboratóriumi szolgáltatások Házi csatornával kapcsolatos szolgáltatások
Telepei
KépNévÉpítésCímHonlapMegjegyzésÉszak-pesti Szennyvíztisztító Telep1974 1044 Budapest, Tímár u. 1. Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep19641238 Budapest, Meddőhányó u. 1. 70pxZsigmond téri szennyvízátemelő telep1912–1917 1023 Budapest, Zsigmond tér 1-4.70pxKáposztásmegyeri szivattyútelep1893–18961044 Budapest, Váci út 120.70pxBékásmegyeri szivattyútelep19751039 Budapest, Pünkösdfürdő u. 1-3.Pók utcai szivattyútelep1036 Budapest, Pók utca70pxKelenföldi szivattyútelep1933–19351117 Budapest, Budafoki út 74.Albertfalvai szivattyútelep1116 Budapest, Hunyadi János utca 16.70pxAngyalföldi szivattyútelep1936–19441138 Budapest, Vizafogó utca 6.70pxFerencvárosi szivattyútelep18891095 Budapest, Soroksári út 31.Vas Gereben utcai szivattyútelep1214 Budapest, Vas Gereben utca 10.
Források
Kiss Katalin: Ipari műemlékek, Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala, Budapest, 1993, , 22-23. o.
Egyéb irodalom (szerk.) Lesenyei József: Magyarország csatornázása és szennyvízkezelése, Magyar Mérnök és Építészegylet, Budapest, 1943 Mattyasovszky János – Dr. Gőbel József – Párnay Zoltán: Budapest csatornázása. Pest város 1847. évi csatornázási szabályrendeletének 125 éves évfordulójára, Fővárosi Csatornázási Művek, Budapest, 1972 (szerk.) Mattyasovszky János – Dr. Paizs Iván – Párnay Zoltán: Budapest csatornázása 1972–1986, Fővárosi Csatornázási Művek, Budapest, 1986 (szerk.) Mattyasovszky János – Ódor István – Rymorz Pál: Budapest csatornázása 1987–1996, Fővárosi Csatornázási Művek, Budapest, 1996 Dubecz István: Budapest – Csatornázás-történeti Gyűjtemény, TKM Egyesület, Budapest, 1989, (Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára-sorozat) Zaitz László: Budapest csatornázása, Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala, Budapest, 1937 (Statisztikai közlemények- sorozat)
Kategória:Vízellátás Kategória:A Fővárosi Önkormányzat cégei Kategória:1945-ben alapított cégek