Baden város Svájcban, Aargau kantonban.
Fekvése Svájc északi részén, az Limmat folyó jobb partján, Zürichtől 21 kilométerrel északnyugatra található.
Története A település 1230 körül kezdett városi jelleget ölteni, miután piaci jogokat kapott 1297-ben I. Albert városi jogokat adott Badennek. Ágnes magyar királyné 1349-ben adományozta egy szegényházat (Agnessspital, a mostani kórház).Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 1, S. 162–170. 1415-ben az Az Ósvájci Konföderáció elfoglalta Aargau városait és várait. A reformáció 1519 után érte el a Baden grófságot. A második kappeli háború után Baden környékén több plébániát újrakatolizáltak.
1714. szeptember 7. aláírtak a városban a spanyol örökösödési háborút lezáró badeni békeszerződést.
A Helvét Köztársaságban a város volt a Baden kanton székhelye.
1847. augusztus 7-től Baden volt az első télyes svájci vasútvonal végállomása Zürich irányából. A kastélyhegy alatt épült meg az első vasúti alagút Svájcban. 1856. szeptember 29-én a vonalat meghosszabbították Bruggig.Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 2, S. 234–245.
Közigazgatás 200px|bélyegkép|balra|Baden Tíz városrész (Quatier) létezik: Allmend-Münzlishausen Altstadt Chrüzliberg Dättwil Kappelerhof Limmat rechts Martinsberg Meierhof Römer Rütihof
Gazdaság Baden, egykor Aargau ipari központja, a 20. század végi szerkezetváltás óta a szolgáltatási szektor által formált.
Közlekedés 200px|bélyegkép|balra|Az állomás Baden vasútállomása a Svájci Szövetségi Vasutak Zürich–Brugg-vasútvonal (Bözberg vonalán) található.
Látnivalók Az óváros Museum Langmatt Stein-erőd romjai
Lakosság Nyelvek A lakosság 26,1%-a 2020-ban külföldi volt. 2000-ben 83,8% német, 3,3%-a olasz, 3,0% szerb-horvát, 1,4% spanyol, 1,5% angol, 1,4% francia, 1% albán, spanyol anyanyelvű.
Vallások 2015-ben a város népességének 34,4%-a római katolikus, 20,6%-a református és egyéb 45%.
Népesség A település népességének változása:
Sport
Testvértelepülések Segesvár (Románia): A közösmunka célja: középpontjában a hulladékkezelés és az ivóvízkezelés fejlesztése és bővítése áll, lehetővé téve a Badenben és környékén való képzést, a humanitárius támogatást, valamint az iskolák és a közigazgatás korszerűsítését.
Irodalom Martin Hartmann, Andreas Steigmeier: Baden (AG, Gemeinde). In: Historisches Lexikon der Schweiz. Fabian Furter, Bruno Meier, Andrea Schaer, Ruth Wiederkehr: Stadtgeschichte Baden. hier+jetzt, Baden 2015, Werner Frenkel: Baden, eine jüdische Kleingemeinde. Fragmente aus der Geschichte 1859–1947. Menes (Books on Demand GmbH), Baden AG 2003, Peter Hoegger: Die Kunstdenkmäler des Kantons Aargau. Hrsg.: Gesellschaft für Schweizerische Kunstgeschichte. Band VI, Bezirk Baden I. Birkhäuser, Basel 1976, David Hess: Die Badenfahrt. Orell Füssli, Zürich 1811 Peter Hoegger: Die Kunstdenkmäler des Kantons Aargau VIII. Der Bezirk Baden III. Band 87. Gesellschaft für Schweizerische Kunstgeschichte GSK, Bern 1998, Otto Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 1 – Von der frühesten Zeit bis um 1650. Sauerländer, Aarau 1962 Otto Mittler: Geschichte der Stadt Baden. Band 2 – Von 1650 bis zur Gegenwart. Sauerländer, Aarau 1965 Otto Mittler, Peter Felder: 500 Jahre Stadtkirche Baden. Buchdruckerei, Baden 1958 Uli Münzel, Josef Bürge (Vorwort): Wandlungen des Badener Stadtbildes. Hrsg.: Ortsbürgergemeinde Baden. Baden-Verlag, Baden 1994, Hans Rudolf Sennhauser (Hrsg.): Ausgrabungen in Stadtkirche und Dreikönigskapelle Baden 1967/1968. Kirchen und Siedlungsgeschichte von der Frühzeit bis ins späte Mittelalter. vdf Hochschulverlag AG an der ETH Zürich, Zürich 2008, Thomas Bolt, Uli Münzel: Der Bäderbezirk von Baden und Ennetbaden. (= Schweizerische Kunstführer. Nr. 399). Hrsg. Gesellschaft für Schweizerische Kunstgeschichte GSK. Bern 1986, Guido Faccani: Die Pfarrkirche von Baden. Entwicklung der Kirche St. Maria und der Siedlung. Hier + jetzt, Baden 2010, Markus Somm: Elektropolis an der Limmat: Baden und die BBC, 1870 bis 1925 – Die Beschreibung einer Transformation. Stämpfli, Bern 2019,
Jegyzetek
Kategória:Aargau kanton települései