A Bázeli Egyetemet (németül: Universität Basel, latinul: Universitas Basiliensis) 1460-ban alapították, a legrégebbi egyetem Svájcban.
Története A Bázeli Egyetem a Bázeli Tanácshoz kapcsolódva jött létre. Az alapító okiratot pápai bulla formájában II. Piusz pápa bocsátotta ki 1459. november 12-én, a hivatalos megnyitó ünnepségre 1460. április 4-én került sor. Eredetileg az egyetem négy karral rendelkezett: művészeti, orvosi, teológiai és jogi karral.
Az évszázadok során, amikor sok diák érkezett a városba, Bázel a könyvnyomtatás és a reneszánsz humanizmus egyik első központja lett, különösen Rotterdami Erasmus érkezésével. Ugyanebben az időben megalapították a Bázeli Egyetemi Könyvtárat. Ma több mint hárommillió könyv és írás található benne, ez Svájc legnagyobb könyvtára.
Miután a nemzetiszocialisták 1933-ban átvették a hatalmat Németországban, több neves német akadémikus emigrált Bázelbe, és néhány svájci tudós is visszatért onnan. Többek között Arthur Baumgarten jogtudomány professzor (1933), Karl Barth (1935) és Fritz Leiber (1937) teológusok, Yeshayahu Leibowitz izraeli filozófus (1934), majd a második világháború után Karl Jaspers filozófus és pszichiáter a Heidelbergi Egyetemről (1948).
Rektorok bélyeg|264px|Az 1860-as neoreneszánsz homlokzat bélyeg|264px|Zenetudományi Szeminárium a Petersgrabenen 264px|bélyeg|A Bázeli Egyetem főiskolai épülete a Petersplatzon 1939-ből, Bauhaus-stílusban bélyeg|264px|Svájc legrégebbi botanikus kertje (1589)
Werner Arber, mikrobiológus. Nobel-díjas (1978), 1986–1988 Karl Pestalozzi, germanista, 1990–1992 Luzius Wildhaber, jogász, 1992–1994 Hans-Joachim Güntherodt, fizikus, 1994–1996 René Frey, közgazdász, 1996–1998 Ulrich Gäbler, egyháztörténész, 1998–2006 Antonio Loprieno, egyiptológus, 2006–2015 Andrea Schenker-Wicki, üzemgazdász, 2015. augusztus 1-től Daniel Huber, matematikus
Híres személyiségek Rotterdami Erasmus, humanista Leonhard Euler, matematikus Friedrich Nietzsche, filozófus és költő Friedrich Miescher, a DNS felfedezője Carl Gustav Jung, pszichiáter Karl Jaspers, filozófus és pszichiáter Tadeus Reichstein, vegyész, Nobel-díjas Marion Dönhoff, újságíró, publicista Christiane Nüsslein-Volhard, biológusnő, Nobel-díjas
Docensek Karl Barth, teológus Daniel Bernoulli Jakob Bernoulli, matematikus Jacob Burckhardt, Kunsthistoriker Thomas Erastus Rudolf Christoph Eucken, filozófus, irodalmi Nobel-díjas, 1908 Karl Jaspers, filozófus Jacob Achilles Mähly Franz Overbeck Paracelsus, gyógyász Tadeus Reichstein, vegyész, Nobel-díjas, 1950 Christian Friedrich Schönbein Andreas Vesalius, anatómus és sebész Wilhelm Wackernagel
Hallgatók Leonhard Euler, matematikus Albrecht von Haller, gyógyító és költő 1728–1729 Carl Gustav Jung, pszichiáter és pszichoterapeuta Paul Hermann Müller, vegyész, Nobel-díjas, 1948 Christiane Nüsslein-Volhard, biológus és biokémikusnő, Nobel-díjas, 1995 Pierre Roques, evangélikus lelkész Kurt Wüthrich, vegyész, Nobel-díjas, 2002 Ulrich Zwingli, reformátor
Jegyzetek
Fordítás
Egyéb projektek
Wikimedia Commons contiene immagini o altri file su Università di Basilea
További információk
A Bázeli Egyetem magyar vonatkozású kéziratai, (1575) 1660–1798 (1815). Katalógus; összeáll. Hegyi Ádám; OSZK–Gondolat, Bp., 2010 (Nemzeti téka) Balla Bálint: A Szabadegyetem mint könyvkiadó; Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Basel, 2015 Hegyi Ádám: A Kárpát-medencéből a Rajna partjára. A bázeli egyetem hatása a debreceni és a sárospataki református kollégiumok olvasmányműveltségére a 18. században; Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények, Debrecen, 2015 (A Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények kiadványai)
Kategória:Bázel Kategória:Svájc egyetemei Kategória:A 15. században alapított szervezetek