Körösszegi és adorjáni gróf Csáky (VIII.) István (Regeteruszka, 1603. május 3. – Szepesi vár, 1662. november 10.) tárnokmester.
Családja Gróf Csáky (VII.) István (1570–1605) erdélyi főtábornok és Wesselényi AnnaA Csáky család tagjai a reformáció során a helvét (kálvini) hit követőivé váltak ám a 16. század végén az ő hatására a család gyermekei rekatolizáltak. második fia. 22 éves korában, 1625. június végén nőül vette Forgách Zsigmond nádor leányát, Évát (†1639 áprilisa). Megözvegyülve, 1640. június 3-án Perényi György abaúji főispán leányát, Máriát vezette oltár elé, aki azonban már 1641. szeptember 3-án meghalt. Harmadszor 1643. július 19-én nősült, sombereki Erdélyi István özvegyével, Mindszenti Krisztinával lépve házasságra. Három nejétől 9 gyermeke született, kik közül két fia, István és László terjesztette tovább a családot: Anna (1627–1662) klarissza apáca István (*Nagyalmás, 1628, †kisgyermekként) Ferenc (1630–1670) Krisztina (*Szendrő, 1632, †kisgyermekként) Anna (*Szendrő, 1634, †kisgyermekként) István (*Szendrő, 1635. április 15. – 1699. december 7.) Zsuzsanna (*Szendrő, 1638, †kisgyermekként) Éva (†kisgyermekként) László (1641. március 2. – 1697/98)
Élete Atyja halála után özvegy édesanyja felügyelete alatt nevelkedett Sáros várában és Adorjánban (Bihar vármegye). 1614-ben római katolikus hitre tért. 1620–1623-ban Bécsben tanult, s nagy műveltségre tett szert. 1623-tól birtokain gazdálkodott, s családot alapítva az erdélyi Nagyalmás várában telepedett le.
1625 júliusában Bethlen Gábor fejedelem Kolozs vármegye főispánjává nevezte ki. Brandenburgi Katalin legbensőbb hívei közé tartozott, ezért 1630-ban mint trónkeresőt I. Rákóczi György kiüldözte Erdélyből, s birtokait is elkoboztatta. 1633. augusztus 25-én Szendrő várának (Borsod vármegye) kapitányságát és uradalmát szerezte meg a fiscustól, Brandenburgi Katalintól pedig megszerezte a tarcali uradalmat és Tokajt, sőt hamarosan erdélyi jószágait is visszanyerte. 1636-ban grófi rangot nyert. 1636–1638 között felesége, Forgách Éva jogán kitartó munkával megszerezte a Thurzók kihalása után a kincstárra szállt Szepesi vári uradalmat 123 helységgelEzek közül a legfontosabbak: Gönc, Káposztafalva, Nagyszalók, Csütörtökhely, Illésfalva, Gölnic, Szomolnok, Remete, Svedlér, Stósz, Szepesmindszent, Zsigra, Baldóc, Millenbach, Izsákfalva, Smizsány, Odorin, Danisóc, Harikóc, Kuriman, Helcmanóc stb. együtt, mindössze 85 ezer forint fejében. (Ez az összeg azután a királyi kincstár ügyeskedései révén 1651-ig felment 168 ezer forintra.) A Rákóczi-hadjárat alatt szerzett érdemeiért a király 1647-ben tárnokmesterré nevezte ki. Az 1649. évi pozsonyi országgyűlésen jelen volt és Bécsben is többször megfordult.
Munkái
Levelezését (1626–1661.) közli Deák Farkas, Gr. Csáky István életrajza című munkája mellett. A kassai levéltárban őrzött Zöld könyvbe (mely táblája színéről bírja nevét) a családfők a családi élet egyes mozzanatait jegyezték be; az első följegyző anyja, Wesselényi Anna 1603-ban, a második gróf Cs. István volt, kinek bejegyzéseit szintén közli Deák Farkas említett munkájában; a harmadik följegyző ennek fia, István, az országbiró, s így tovább a XVIII. századi családfők. Arcképe rézmetszetben a Widemann-féle gyűjteményben van.
Források
Málnási Ödön: Gróf Csáky Imre bíbornok élete és kora (1672–1732). Kalocsa, 1933. 25–27. Nagy Iván: Magyarország családai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 3. kötet, Budapest, 1958. Csáky család. (Keres-szeghi, gróf). 78–79. oldal és II. táblázat, 87. oldal.
Jegyzetek
Kategória:Magyar történelmi személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Istvan 1603 Kategória:Kolozs vármegye főispánjai Kategória:1603-ban született személyek Kategória:1662-ben elhunyt személyek Kategória:Nagysárosiak