Meindert Hobbema (teljes nevén Meindert Lubbertszoon Hobbema; (Amszterdam, 1638. október 31. – Amszterdam, 1709. december 7.) kiemelkedő holland tájképfestő. Jelentőségét csak a 19. században ismerték fel.
Életpályája 1656-tól Jacob van Ruisdael tanítványa volt. Mesterével nagy körutat tett Hollandiában. Termékeny mester volt; 35 datált képe maradt fenn az 1657 és 1669 közötti időszakból.
Művei bélyegkép|jobbra|250px|A Middelharnisba vezető út Több képén a staffázsalakokat mások festették (Adriaen van de Velde, Nicolae Pietersz Berchem).
Egyik művét Budapesten a Szépművészeti Múzeum őrzi.
Mesterének költői, romantikus felfogásával szemben Hobbema tájképeiben a természet keresetlen ábrázolása jelenik meg. Motívumai a lehető legegyszerűbbek: országutak, szél- és vízi malmok, kunyhók. Az előtérben rendszerint hatalmas, sötét fák állnak, míg mögöttük fény önti el a tájat.
Az angol műgyűjtőknek régóta kedvence. Festményeinek jelentős része angol magángyűjteményekben, illetve a londoni National Galleryben van.Révai Nagy Lexikona, 10. kötet: Hérold-Jób (1914) 158–159. old.
Jegyzetek
Források Művészeti kislexikon. Budapest, 1973. 243. old. Révai Nagy Lexikona
Kategória:1638-ban született személyek Kategória:1709-ben elhunyt személyek Kategória:Holland festők Kategória:Amszterdamiak