Mecklenburgi Zsófia (, , Wismar, 1557. szeptember 1. – Nykøbing, 1631. október 3.) mecklenburg–güstrowi hercegnő, dán királyné.
Élete 200px|bélyegkép|balra|A nykøbingi kastély Zsófia hercegnő 1572. július 20-án, még 15. életévének betöltése előtt a koppenhágai Christiansborg Palotában feleségül ment II. Frigyes dán királyhez (1534–1559). Házasságuk a reneszánsz Európában példátlanul szerelmi jellegű, harmonikus volt, a korabeli beszámolók szerint férjével elválaszthatatlanok voltak. Tíz év alatt hét gyermekük született.
Minden gyermeküket a szüleihez küldték Mecklenburgba életük első éveiben, kivéve talán az utolsó fiút, Jánost, mivel akkoriban az volt a hit, hogy a szülők túlságosan elkényeztetik gyermekeiket.
A házasságból nyolc gyermek született:
Erzsébet (1573. augusztus 25. – 1626. június 19.), feleségül ment Henrik Juliusz braunschweig-lüneburgi herceghez Anna (1574. december 12. -1619. március 2.), feleségül ment VI. Jakab skót királyhoz IV. Keresztély (1577. április 12. – 1648 február 28.), Dánia és Norvégia királya Ulrik (1578. december 30. – 1624. március 27.), schleswigi és schwerini püspök János Ágost (1579–1579), kisgyermekként meghalt Auguszta (1580. április 8. – 1639. február 5.), feleségül ment János Adolf holstein-gottorpi herceghez Hedwig (1581. augusztus 5. – 1641. november 26.), feleségül ment II. Keresztély szász választófejedelemhez János (1583. július 9. – 1602 október 28.) volt eljegyezve Kszenyija Boriszovnával (1582 – 1622), Borisz Godunov lányával
1588-ban, 31 évesen megözvegyült. Kiskorú fiának, IV. Keresztélynek a kormányzótanácsába nem került be.
1590-ben a schleswigi és holsteini hercegség régens lett. 1593-ban II. Rudolf császár Keresztélyt 15 éves korában nagykorúnak nyilvánította. Zsófiát Nykøbingbe száműzték Falster szigetére. Majd 1594-ben vissza kellett vonulnia a cismari kolostorba, Grömitz környékén.
Felújította a nykøbingi kastélyt is. Zsófia olyan jól kezelte a lolland-falsteri birtokait, hogy fia többször is kölcsönkérhetett tőle pénzt a háborúira. Emellett nagyszabású kereskedelemmel és pénzkölcsönzéssel is foglalkozott. Gyakran látogatott Mecklenburgba, és részt vett lánya esküvőjén Drezdában 1602-ben. 1603-ban örökösödési vitába keveredett Károly nagybátyjával, amely 1610-ben bekövetkezett halálakor is megoldatlan maradt. Zsófia hetvennégy évesen halt meg Nykøbingben, mint Észak-Európa leggazdagabb asszonya.
Irodalom Leichenpredigt: Regina Sophia laudata, deplorata, & vere demum felix aestimata. 1631. (Digitalisat) E. C. Werlauff: Sophia af Meklenborg, Dronning til Danmark og Norge; med Tilbageblik paa de tidligere Slægtsskabsforhold mellem det danske og meklenborgske Regenthuus. In: Historisk Tidsskrift. 1. række, Band 3, 1842 J. A. Fridericia: Sophie. In: Carl Frederik Bricka (Hrsg.): Dansk biografisk Lexikon. Tillige omfattende Norge for Tidsrummet 1537–1814. 1. Auflage. Band 16: Skarpenberg–Sveistrup. Gyldendalske Boghandels Forlag, Kopenhagen 1902, S. 165–167 ( runeberg.org) Sebastian Joost: Sophie. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 24, Duncker & Humblot, Berlin 2010, , S. 590 f. (Digitalisat)
Források Dansk Kvindebiografisk Leksikon
Jegyzetek
Fordítás
</center>
Kategória:Mecklenburgi-ház Kategória:Oldenburg-ház Kategória:1557-ben született személyek Kategória:Wismariak Kategória:Német nők Kategória:Dán királynék Kategória:1631-ben elhunyt személyek