Harkányi István, Harkányi István Pál (Budapest, Terézváros, 1912. június 30. – Budapest, 1994. május 9.) sebész, aneszteziológus, az orvostudományok kandidátusa (1974).
Életpályája Harkányi (Hecht) József (1876–1939) magánhivatalnok, kereskedő és Szántó Irma (1883–1961) fiaként született zsidó családban. 1930-ban a Kölcsey Ferenc Reálgimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Sienai Egyetem Orvostudományi Karán folytatta, ahol 1937-ben általános orvosi oklevelet szerzett.Diplomáját a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1945-ben honosíttatta. 1937–38-ban a grossetói megyei kórház sebészeti-szülészeti osztályok segédorvosa volt. 1939–40-ben Nagyatádon praktizált, ahol megismerte leendő feleségét, László Zsuzsát, akivel 1939. január 29-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot. 1940–43-ban a Kaposvári Kórház gyakornoka volt. A második világháború során többször behívták munkaszolgálatra, majd deportálták. Hazatérése után rövid ideig a Fővárosi János Kórház Ideg és Elme Osztályán dolgozott, ahonnan a Madarász utcai Kórház Sebészeti Osztályára került. 1947–48-ban a Szent Margit Kórház Sebészeti Osztályának segédorvosa, 1948–51-ben a Koltói Anna Kórház III. számú Sebészeti Osztályának alorvosa, klinikai adjunktusa volt. 1949-ben általános sebészi vizsgát tett. 1951-től 1954-ig a Budapesti Orvostudományi Egyetem (BOTE) Sebésztovábbképző Klinika egyetemi tanársegéde, 1954–1959 között osztályvezető egyetemi adjunktusa, 1959–1964 között egyetemi docense. 1964-től 1977-ig a BOTE, illetve a SOTE II. számú Női Klinika egyetemi docense. 1958-tól az Orvostovábbképző Intézetben az aneszteziológus képzés megszervezője és első vezetője. Tagja volt a Magyar Nőorvos Társaságnak, a Korányi Sándor Társaságnak és elnöke a Magyar Aneszteziológusok Társaságának.
Második felesége Fischer Magdolna (1923–2006) laboratóriumi asszisztens volt, akivel 1947. február 16-án Kaposváron kötött házasságot.
Díjai, elismerései
Magyar Népköztársasági Érdemérem bronz fokozata (1951) Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata (1967) Akadémiai Jutalom (1958) Purkyne-emlékplakett (1965) Munka Érdemrend arany fokozata (1982)Magyar Közlöny, 1982. április 6. (18. szám)
Főbb művei
Felszerelés korszerű vércsoportmeghatározáshoz. (Népegészségügy, 1950) A vérátömlesztés technikája. (Orvosi Hetilap, 1950. 52.) A vérátömlesztésről. (A traumatológia alapelemei. I. kötet, Budapest, 1951) A nyelőcső mellkasi szakaszának háborús sérülései. (Honvédorvos, 1952) Szempontok a transfusio technikájában. (Orvosi Hetilap, 1952. 3.) A carotis communis valódi aneurysmája által okozott sinus carioticus túlérzékenység. Kovács Lászlóval, Kunos Istvánnal. (Orvosi Hetilap, 1952. 46.) Ólommérgezéssel kapcsolatos téves diagnózisok esetei. Bencze Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1954, 28.) Kísérletes nyelőcsőpótlás műanyagcsővel. Róth Miklóssal, Tóth Józseffel. (Magyar Sebészet, 1954; angolul: Acta Medica, 1955) A szív kísérletes vértelenítése mesterséges hűtésben. Padányi Alajossal, Káldor Györggyel és Tóth Józseffel. (Katonaorvosi Szemle, 1955) Mesterséges hűtés és mesterséges téli álom. (Egészségügyi Munka, 1955) Mesterséges hűtés és kamrai fibrilláció. Padányi Alajossal, Rudics Imrével. (Katonaorvosi Szemle, 1956) A vérnyomásbetegségről. (A Magyar Vöröskereszt kiadványa. Budapest, 1957) Klinikai tapasztalatok curare-szerű anyag alkalmazásával a tetanusbetegség gyógyításában. Enrico Ciocattóval. (Orvosi Hetilap, 1958. 20.) Az anaesthesiologia, mint tudomány. (Magyar Tudomány, 1958) Miorelaxszal kombinált intravénás általános érzéstelenítéssel szerzett klinikai tapasztalataink. Szántó Katalinnal. (Orvosi Hetilap, 1959. 8.) Általános érzéstelenítés a gyermeksebészetben. Többekkel. – Az érzéstelenítés kérdései az idegsebészetben. Többekkel. (Magyar Sebészet, 1959) Általános érzéstelenítés a fül-orr-gégészetben. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1959) A mesterséges hibernatio. Véghelyi Péterrel. (Magyar Tudomány, 1959) Az izomrelaxánsok gyógyszertana. (Budapest, 1960) Magyar aneszteziológiai bibliográfia. 1945–1960. Összeállította. (Budapest, 1961) A szívmegállás kezelésének korszerű gyakorlata. Gömöry Andrással, Papp Sándorral. (Magyar Sebészet, 1961) Surgical Premedication with Hirepin. (Therapia Hungarica, 1962) Az újraélesztés kérdésének mai helyzete. (Magyar Tudomány, 1962) A műtétes szülés. A magzati anoxia prophylaxisa és kezelése, különös tekintettel az anaestheticumokra. Volpi, Italóval. (Magyar Anaesthesiologia és Referáló Szemle, 1963) Steroid-készítmény alkalmazása az anaesthesiológiában. Többekkel. (A Korányi Sándor Társaság tudományos ülései. III. Szerk. Rajka Ödön, Zoltán Imre. Budapest, 1965) A császármetszés érzéstelenítésének új módszere. Ezer klinikai eset ismertetése és értékelése. Kandidátusi értekezés. (Budapest, 1970) A zárt rendszerű nitrogénoxydul-oxigénnel végzett érzéstelenítés módszeréről és hatásmechanizmusáról. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1976) Leonardo da Vinci és a kortárs orvosok. (Orvosi Hetilap, 1988. 48.) Leonardo da Vinci a légzőrendszerről. (Orvosi Hetilap, 1989. 30.) Leonardo da Vinci a szívről és a keringési rendszerről. (Orvosi Hetilap, 1990. 14.)
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:Magyar sebészek Kategória:Magyar aneszteziológusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1912-ben született személyek Kategória:1994-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:Munkaszolgálatosok Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:A Szent Margit Kórház orvosai