A Costa v. ENEL-ügy (6/64-es ügyszám) az Európai Bíróság nevezetes ügye volt 1964-ben, melyben kimondták az európai közösségi jog (az európai uniós jog) elsőbbségét a tagállami jogszabályokkal szemben.
Tényállás Costa úr olasz állampolgár volt, aki részvényes volt egy olasz áramszolgáltató cégben, az Edisonvoltában, melyet az olasz állam államosított, s mely ellen ő tiltakozott. Az olasz jog szerint kérvényezte kimondatni, hogy a nevére szóló (egyébként kis összegű, 1925 lírás) áramszámlát kiállítani nem az állami szolgáltató ENEL, hanem az Edisonvolta volt jogosult. Álláspontja szerint az államosítás sértette egyrészt a Római Szerződést, másrészt az olasz alkotmányt. Az ügyben elsőként eljáró milánói bíróság az olasz alkotmánybírósághoz, a második az Európai Bírósághoz küldte tovább az ügyet.
AZ olasz alkotmánybíróság 1964 márciusában kimondta, hogy az Európai Gazdasági Közösségnek (EGK, az Európai Unió elődje) valóban joga van bizonyos körben a tagállami szuverenitás korlátozására, azonban továbbra is létezik és elfogadott az úgynevezett lex posterior pretendat legi anteriori / priori elv, mely alapján az 1957-es Római Szerződés olasz jogba épített normái nem érintik az 1962-es (pár évvel később elfogadott) államosítási törvényt, mert a későbbi törvényt kell elfogadni ütközéskor a korábbival szemben.
Ezután az olasz kormány fordult az Európai Bírósághoz azzal, hogy álláspontja szerint nincs lehetősége lefolytatni az előzetes döntéshozatali eljárást, hiszen maga az olasz bíróság sem volt felhatalmazva a nemzeti jogszabály hatályon kívül helyezésére.
Ítélet A bíróság ítélete szerint egyedül a Bizottság lenne jogosult a piac torzítása miatt számonkérni az olasz kormányt. Costa úr, mint magánszemély, nem támadhatta volna meg magát a döntést, mert a Római Szerződésnek rá nézve nincs közvetlen hatálya. Ellenben kimondta az alábbiakat is:
Jelentősége A bíróság döntése azért volt mérföldkő, mert amellett, hogy kimondta, hogy a lex posterior pretendat legi anteriori / priori elv nem értelmezhető e jogviszonyban, megállapította egyszersmind azt is, hogy ha a tagállami és a közösségi (uniós) jog ütközik, akkor a közösségi jognak van elsőbbsége. A közösségi (uniós) jog önálló jogforrás, amit még a tagállamok sem írhatnak felül.
A szabályt a végül nem ratifikált európai alkotmányba is be akarták foglalni, majd a helyette megkötött lisszaboni szerződésből már kimaradt az uniós jog elsőbbségének deklarálása, azonban általános érvényű jogelvként a mai napig használják.
Források
A bíróság döntése
Kategória:Bírósági döntések Kategória:Európai Unió