James Ramon Jones amerikai regényíró, többek között a Most és mindörökké című háborús regény írója.
Élete James Ramon Jones az Illinois állambeli Robinsonban született és nőtt fel Ramon és Ada M. (született: Blessing) Jones fiaként. 1939-ben vonult be az Egyesült Államok hadseregébe, 17 évesen, és a 25. gyaloghadosztálynál, a 27. gyalogezrednél szolgált a második világháború előtt és alatt, először Hawaii-on az oahui Schofield laktanyában, majd a Guadalcanalnál harcolt és a Mount Austen-i csatában,A Battle of Mount Austen, the Galloping Horse, and the Sea Horse, amelynek egy részét néha Gifu-csatának is nevezik, 1942. december 15. és 1943. január 23. között zajlott, és elsősorban az Egyesült Államok és a japán birodalmi erők közötti összecsapás volt a guadalcanal-i Matanikau-folyó közelében lévő domboknál a Guadalcanali hadjárat során. Az amerikai erők Alexander Patch, a japán erők pedig Harukichi Hyakutake általános parancsnoksága alatt álltak. ahol megsebesült a bokája. Visszatért az Egyesült Államokba, és 1944 júliusában leszerelték. A vietnami háborúról tudósító újságíróként is dolgozott.
Jones a hadseregben döntött úgy, hogy író lesz, vagy ahogy ő fogalmazott: „Rájöttem, hogy egész életemben író voltam anélkül, hogy tudtam volna, vagy anélkül, hogy írtam volna.”
Háborús élményei ihlették leghíresebb műveit, az úgynevezett háborús trilógiát (Most és mindörökké és a A vékony vörös vonalhoz, Fütty). Tanúja volt a Pearl Harbor elleni japán támadásnak, ebből az élményből született leghíresebb regénye, a Most és mindörökké (1951).Most és mindörökké (film) A vékony vörös vonal (1962) a Guadalcanalon szerzett harci tapasztalatait tükrözte, a Fütty (posztumusz, 1978) pedig a Tennessee állambeli Memphisben töltött kórházi tartózkodásán alapult, amikor a szigeten megsérült bokájának műtétje után lábadozott.
Jones két gyermek édesapja volt, köztük Kaylie JonesKaylie Jones (Párizs, Franciaország, 1960. augusztus 5. –) amerikai író, memoár- és regényíró., szintén író, aki leginkább az A Soldier's Daughter Never Cries (Egy katona lánya soha nem sír) című regényéről ismert, amely Jonesék 1960-as évekbeli párizsi életéről szól. (A fiát, Jamie Jonest Franciaországban fogadták örökbe.) Kaylie Jones regényéből 1998-ban film készült Kris Kristofferson, Barbara HersheyBarbara Lynn Herzstein, ismertebb nevén Barbara Hershey (1948. február 5. –) amerikai színésznő. és Leelee Sobieski főszereplésével.Író és hős (film) Ez a film, valamint a Terrence Malick rendezte Az őrület határán (1998), keltette fel az érdeklődést James Jones élete és művei iránt. 2011-ben Ms. Jones közreműködött a Most és mindörökké cenzúrázatlan kiadásában.
Jones nyíltan beszélt azonos neműekkel való tapasztalatairól, és A vékony vörös vonalban Fife tizedes szexuálisan kétértelmű karakterét önmagáról mintázta.
Jones akkori szeretője, Lowney Handy és férje, Harry Handy társaságában közreműködött a "The Handy Writers' Colony" írótársaság 1950-es megalakításában az Illinois állambeli Marshallban. Ezt részben Harry, a Most és mindörökké pénzügyi sikere után pedig részben Jones finanszírozta. Eredetileg utópisztikus kommunaként fogták fel, ahol a kezdő művészek kizárólag írói munkáikra koncentrálhattak, de a kolónia néhány év után feloszlott, mert James Jones Gloria Mosolinóval kötött házassága után Franciaországba költözött, miután egy féltékeny Lowney megtámadta és elhagyta a kolóniát.Handy Writers' Colony A kolónia 1957-ben pénzügyileg veszélyeztetett helyzetbe került. A kolónia hanyatlása azonban nagyrészt Lowney ingadozó, birtokló és irányító magatartásának volt köszönhető, különösen Jonesé. A költő David Ray így nyilatkozott George Garrettnek: "Nem tudom átadni Önnek Lowney erejének intenzitását. Karizmatikus és démonikus volt. Mivel ugyanazokat az agymosási módszereket használta fiatal tanítványai hűségének biztosítására, és az ország ugyanabból a részéből származott, gyakran felmerült bennem a kérdés, hogy a jonesville-i James Jones tudott-e róla, vagy esetleg meglátogatta-e [...] Nagyon erőszakos nő volt, és hajthatatlan a féltékeny birtoklásában. Azzal dicsekedett, hogy „a jó és a rossz fölött áll”. Akárhogy is, ahhoz, hogy megértsük Jonest, meg kell értened Lowney-t és kapcsolatuk intenzitását.
Jones a New York állambeli SouthamptonbanSouthampton város Suffolk megye délkeleti részén, New York államban, részben South Forkban. halt meg pangásos szívelégtelenségben, és a New York állambeli BridgehamptoniBridgehampton egy falu Suffolk megye South Fork részén. Poxabogue-Evergreen temetőben temették el. Iratait jelenleg az austini Texasi Egyetem Harry Ransom Központjában tartják.A Harry Ransom Center (1983-ig a Humanities Research Center) az austini Texasi Egyetem archívuma, könyvtára és múzeuma. Özvegye, Gloria 2006. június 9-én halt meg.Gloria Mosolino James Jones könyvei közül sok még mindig elérhető digitális formátumban, köztük a The End of the War című könyvben megjelent They Shall Inherit the Laughter (Ők örökölni fogják a nevetést) című írásból származó részleteket.
Művei Jones első regénye az They Shall Inherit the Laughter. Ez egy rejtett önéletrajzi regény volt a Robinsonban szerzett élményeiről, közvetlenül a második világháború után. Többszöri elutasítás után felhagyott vele, és elkezdte írni a Most és mindörökkét. A regényt a Charles Scribner's Sons adta ki 1951-ben, amely elnyerte az Nemzeti Könyvdíjat. A Modern Library Board később a 20. század 100 legjobb regénye közé sorolta.Modern Library. "100 Best Novels". Random House. Retrieved 2012-03-31.
Második kiadott regénye, a Rohanva jöttek (1957) a félbehagyott első próbálkozásban gyökerezik. Az Most és mindörökkével ellentétben a kritikusok lehúzták. Különösen kemények voltak a gyakran elírt szavakkal és írásjelekkel kapcsolatban; nem ismerték fel, hogy az ilyen elemek Jones tudatos stílusválasztása a regény szereplői és környezete provincialitásának illusztrálására. Jones láthatóan alkalmazta ezt a stílust több novellában, hogy aztán felhagyjon vele, mire 1962-ben befejezte a A vékony vörös vonal című regényét. A Rohanva jötteket azonnal megfilmesítették Frank Sinatra, Dean Martin és Shirley MacLaine főszereplésével, amelyet a kritikusok is dícsértek, és öt Oscar-díjra jelöltek.Rohanva jöttek (film)
A pisztoly (1959) című regényét is katonai tapasztalataiból merítette.
Utolsó, regényét Jones már nem tudta befejezni: ez idő alatt tudta meg, hogy pangásos szívelégtelenségben hal majd meg. A műhöz készített jegyzetei segítségével a regényt Willie MorrisWilliam Weaks Morris (1935. november 29. – 1999. augusztus 2.) amerikai író és szerkesztő. fejezte be: A Fütty 1978-ban jelent meg. Ezzel befejeződött Jones háborús trilógiája (Most és mindörökké és a A vékony vörös vonal mellett), amelyről ezt írta: „Körülbelül mindent elmond majd, amit valaha is el kellett mondanom, vagy valaha is el kell mondanom a háború emberi állapotáról és arról, hogy mit jelent számunkra, ellentétben azzal, amit mi állítunk, hogy nekünk jelent.”
Könyvei Most és mindörökké trilógia From Here to Eternity (1951) – The Restored Edition. Open Road Media, 2011. (e-book) Most és mindörökké, 1-2. – Európa, Budapest, 1972 (5 világrész könyvei) · fordította: Szíjgyártó László The Thin Red Line (1962) A vékony vörös vonal – Európa, Budapest, 1972 · ford.: Szíjgyártó László; Fiesta / Saxum, Budapest, 1999 · · ford.: B. Albitz Ilona, Nemes László Whistle (1978) (completed by Willie Morris) Fütty – Fabula, Budapest, 1994 · · fordította: M. Szabó Csilla A halál szele I-II. – Fiesta / Saxum, Budapest, 2001 · · fordította: M. Szabó Csilla
További regények They Shall Inherit the Laughter (kiadatlan) Some Came Running (1957) Rohanva jöttek, 1-2. – Fabula, Budapest, 1995 · · fordította: M. Szabó Csilla The Pistol (1959) James Jones: A pisztoly / Arthur Miller: Éjjeli műszak – Kozmosz Könyvek, Budapest, 1974 · · fordította: Zentai Éva · illusztrálta: Károlyi András Go to the Widow-Maker (1967) Szerelem az Antillákon – Fabula, Budapest, 1994 · · fordította: M. Szabó Csilla The Merry Month of May (1971) Az a mámoros május – Fabula, Budapest, 1993 · · fordította: Odze György A Touch of Danger (1973) A veszély íze – Fabula, Debrecen, 1995 · · fordította: Zentai Éva
Gyűjtemények The Ice-Cream Headache and Other Stories (1968) To the End of the War (2011)
Ismeretterjesztő Viet Journal (1974) WW II (1975)
Filmadaptációk 1953 – Most és mindörökké – rendező: Fred Zinnemann 1958 – Some Came Running – rendező: Vincente Minnelli 1964 – The Thin Red Line – rendező: Andrew MartonThe Thin Red Line (film) 1979 – From Here to Eternity (TV-minisorozat) – rendező: Buzz Kulik 1980 – From Here to Eternity (TV-sorozat) – rendezők: Ron Satlof, James D. Parriott, Jeffrey Hayden, Rick Hauser, Ray Austin 1998 – Az őrület határán – rendező: Terrence Malick 2013 – From Here to Eternity – A regényből készült, Londonban bemutatott musical
Jegyzetek
Külső hivatkozások The James Jones Literary Society (angolul)
Fordítás
Kategória:Amerikai írók Kategória:1921-ben született személyek Kategória:1977-ben elhunyt személyek Kategória:A Bíbor Szív kitüntetettjei