Vágfarkasd (szlovákul Vlčany, korábban Forcas, Farkasd) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Vágsellyei járásában.
Fekvése és természeti viszonyai A mátyusföldi község a Kisalföldön, a Vág folyó alsó folyásának jobb partján, Vágsellyétől 15 km-re délkeletre fekszik. Dél felől Negyed, nyugat felől Alsóhatár és Királyrév, északnyugat felől Zsigárd községekkel szomszédos. A Vág túlsó partján észak felől Sókszelőce, északkelet felől Tardoskedd községekkel határos.
Sík domborzata 109 és 112 m tengerszint feletti magasságban fekszik. Termőtalaja jó minőségű feketeföld. Talajának felső földtani rétegét megközelítőleg 30 m vastagságú negyedkori, elsősorban folyami üledék képezi, mely főként homokból, különböző szemcsézetű kavicsból és iszapüledékből tevődik össze. A negyedkori üledékek talpazatát egy megközelítőleg 1000 m vastagságú kavics- és homokbetétes neogén réteg képezi.
Ártézi kútja régóta a helyiek kedvelt ivóvize. Vizét a 20. század elején kifogástalan minőséggel illették.Biringer Ferenc 1914: A víz. In: A Szent László királyról címzett Nyitrai R. Kath. Főgimnázium Értesítője az 1913-1914. tanévről. Nyitra, 44-45.
Élővilága Határa erdőtlenített, jelentősebb jelenkori fás, bokros területei főként a Vág folyó hullámterében találhatók.
Vágfarkasdon hosszú ideje fészkeltek gólyák a temető mellett. 2011-ben 3 fióka repült ki, 2012-ben azonban nem költöttek, csupán egy gólya járt a fészekre. Ezen kívül a közelben van egy görbe fészekalátét is, amelyen nincs fészek. 2014-ben a fészket elfoglalta egy pár, azonban nem költenek.bociany.sk A temető melletti fészek megsemmisült, új alátétet a községháza közelében emeltek. Ebben 2024-ben kezdett költésbe egy gólyapár, de mivel az egyik felnőtt balesetet szenvedett és elpusztult a költés sikertelen lett.bociany.sk No. 4714
Megfigyeltek itt már többek között bíbicet, búbos bankát, cigánycsukot, házi rozsdafarkút, kanalas récét, nagy őrgébicset, partifecskét, parlagi sast, kékes rétihéját, rétisast, kabasólymot, vörös kányát, erdei fülesbaglyot, gyöngybaglyot, réti fülesbaglyot is.birding.sk
Nevének eredete A Farkasd helységnév d végződése magyar kicsinyítő képzőként szerepel, ezért annak eredeti jelentése „kis Farkas” volt, mely a Farkas személynévre vezethető vissza. Az ilyen típusú, tisztán személynévből, helynévképző toldalékok nélkül keletkezett helységnevek ómagyar eredetűek, keletkezésük a 10-11. században valószinűsíthető.Décsy Gyula, az Indiana Egyetem tanárának írása a Forcas 2001/4 lapszámában. Egyes szerzők szerint (pontos magyarázat nélkül) Pázmány fia Farkasról kapta nevét.Pukkai László 2012 (szerk.): A történelem nyomában a Dudvág Helyi Akciócsoport területén. Diószeg, 36
A Vágfarkasd elnevezést a 19. század végén, a magyarországi helységnevek egyértelműsítésekor alkották meg. A hivatalos névhasználatban a Vág előtag különböztette meg a többi azonos nevű településtől illetve településrésztől. 1911-től a települések hivatalos magyar formája Vágfarkasd lett, amikor a magyar közigazgatásban az 1898/IV. törvénycikk hatályossá vált.Belügyi Közlöny XVI/21, 210-211 No. 5 és 11 Nyitra vármegye községei és egyéb lakott helyei neveinek megállapítása. A település az első bécsi döntést követően visszakerült a Magyar királysághoz, s a hivatalos névhasználatban ismét a Vágfarkasd forma került alkalmazásra.A m. kir. belügyminiszternek 95.351/1938. B. M. számú rendelete. A visszacsatolt felvidéki területeken és azokkal határos részeken alakított vármegyék járás beosztása (Belügyi Közlöny 1938/56, 1213 (december 25.))
A második világháború után Csehszlovákiában a jogfosztások ideje alatt a magyar nyelv használatát előbb betiltották, majd korlátozták.Popély Árpád 2017: Magyar nyelvhasználat a második világháború utáni Csehszlovákiában. In: Misad Katalin (szerk.): Kétnyelvűség térben és időben. Pozsony, 25. Az 1948-as februári kommunista fordulat után fokozatos enyhülés következett, a falu hivatalos szlovák nevét azonban Daniel Okáli belügyi megbízott rendelete által Vlčany-ra változtatták.Úradný vestník zo dňa 26. júna 1948, p. 1283: Vyhláška (slovenského) povereníka vnútra zo dňa 11. júna 1948 č. A-311/16-II/3-1948 Az 1990-es évekig nemzetiségi név hivatalosan előírt használatban nem volt. Az 1994-es ún. táblatörvény,191/1994 majd az 1999-es kisebbségi nyelvhasználati törvény,184/1999. sz. törvény (Zákon o používaní jazykov národnostných menšín); 221/1999 kormányrendeleti lista illetve 2012-es és az aktuális 2023-as szlovák kormányrendeletben is a Farkasd magyar név használatát írták elő a szlovákiai hivatali érintkezésben.35/2023 sz. Kormányrendelet és melléklete A kisebbségi kormánybiztos hivatala által összeállított lista azonban nem veszi figyelembe még a szlovákiai azonos magyar névalakokat sem, mint ahogy a lista szlovák politikai befolyásoltsága is egyértelmű.Új Szó 2011. december 21. A szlovák jogrend értelmében a településeknek vagy azok részeinek azonban ma is csak egy hivatalos: szlovák neve (szlovákul názov obce) van,Új Szó 2022. július 26. tehát a magyar helységnévhasználat (szlovákul označenie obce) a kormányrendeletek mellékletei ellenére nem minősülnek hivatalos magyar helynévnek.
Címere, szimbólumai jobbra|bélyegkép|A falu pecsétje 1795-ből Ismereteink szerint a falu első, 1664-ből származó pecsétje, melyről korabeli okiratok említést tesznek, nem maradt fenn. A legkorábbi ismert pecsét, az 1713-ból származó, tölgyfát ábrázoló, FARKASD * FALW * A * 1713 * körfelirattal ellátott, az 1713 és 1783 közötti időszakban volt használatos. Ezt követte az 1812-ben készített SIGILLIUM OPPIDI FARKASD A O 1812 latin körfelirattal ellátott (magyarul Farkasd mezőváros pecsétje 1812), melynek korábbi fa motívumát, két ágaskodó farkas alakjával egészítettek ki. További keltezett pecsétnyomót ismerünk még 1837-ből a fa és az ágaskodó farkasok alakjával, illetve 1837 FARKAS MEZO VAROS PETSET körirattal. A község jelenleg használatos címere is ezen pecsétek szimbólumainak felhasználásával készült el.Novák Veronika 2008: A mátyusföldi települések történelmi pecsétjeiről. Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 18. Nyíregyháza, 76-77. A katolikus ekklézsiának 1828-ból ismeretes pecsétlenyomata. A református egyháznak 1783-tól ismert pecsétlenyomata SIGIL ECCL REFOR FARKASD AO 1783 * körirattal. Benne szablyát tartó gyalogos vitéz, sisakdíszben farkas. Ezt még 1844-ben is használták.ŠA Nitra, NŽ Nobilitaria, III/186 Deák.
Leírásai monográfiákban jobb|bélyegkép|A műmalom épülete Vályi András 1796-ból származó írása szerint: „Elegyes magyar falu Nyitra Vármegyében, földes Ura Gróf Károlyi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Vág vize mellett, Negyednek szomszédságában, Selyétöl egy mértföldnyire. Tűzre fája, és legelője is elég, gyümöltsös kertyei, és mindenféle zőldségei, káposztája nevezetes, zőldséggel, ’s borokkal való kereskedésre jó módgya, Vág vizén malma helyben, földgye, réttye első osztálybéli, szőlei nintsenek, de mivel gyakorta járja határját Vág vize, ’s a’ töltéseknek megtartása nagy fáradságjokban van, földgyei négy marhával miveltetnek, a’ második Osztályba tétettetett.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott Magyarország Geographiai Szótára szerint: „Farkasd, m. mváros, Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján, Érsek-Ujvártól 2, Nyitrától 5 mföldnyire. Számlál 1043 kath., 26 evang., 1971 reform., két óhitü vagyonos lakosokat. Van ekklézsia; urasági ház és kert; vendégfogadó, s több urasági és privát csinos épületek; rév a Vághon. Határa nagy és igen termékeny; lakosi sok buzát, zabot, árpát, kukoriczát, kölest termesztenek; káposztájokkal (melly igen híres) továbbá hagymával, répával s más kerti zöldségekkel nagy kereskedést űznek. Szarvas-marhát, valamint lovat sokat tartanak; az urasági nemesitett spanyol birka-nyáj nézésre méltó. F. u. gr. Károlyi Lajos.”
Története A honfoglalástól a 15. századig Először 1113-ban említi a Zoborhegyi apátság oklevele Forcas alakban. A zobori oklevélben már faluként feltüntetett és révvel is rendelkező település azonban korábbi alapítású. II. András 1206-ból származó oklevele a zobori apátság birtokába tartozó szomszédos település, Negyed birtokhatárainak felsorolása által szintén említi. A tatárjárás érintette a falut, mivel Batu kán seregének jobbszárnya a Vág mentén nyomult észak felől Esztergom irányába. A 13. század második felében a Szegi család birtokolta.
A 14. század kezdetén Csák Máté foglalta el, kinek emberei Szegi Jánost meggyilkolták. 1317 novemberében Károly Róbert Komárom ostroma alatt Erney fia Iwankanak (Roland nádor fia Deseu serviense), akinek apját és rokonait Csák Máté megölette és birtokaikat elfoglalta, többek között Negyed és Farkasd birtokokat visszaadja. A birtokok ekkor még Csák Máté kezén voltak. Ez a birtokadományozó oklevél már Farkasd néven említi.DLDF 40363; Kristó Gyula 1996: Anjou–kori Oklevéltár IV. 1315-1317. Budapest–Szeged, 235 No. 622. A 14. század folyamán a Farkas család tulajdonába került, de mivel a család 1458-ban férfiágon kihalt, Mátyás király a Korompai Nehéz testvéreknek és Bazthe-i Péternek adományozta.1462. évi oklevélmásolat: DLDF 24544; DLDF 56783 1456-ban zálogjogon a Korlátkövi család birtokolta.DLDF 62593; Neumann Tibor 2007: A Korlátköviek. Győr, 145. Nehéz György 1494-ben leányai javára elzálogosította a birtokot, biztosítva ezáltal számukra az öröklést, melyet II. Ulászló 1498-ban és 1501-ben kiadott oklevelei megerősítettek.
A reformáció kezdetei, a török hódoltság és a reformkor A török már 1529-ben és 1530-ban háborgatta rablóhadjárataival. A 16. század közepén a település két legjelentősebb birtokosai Kéméndy Péter és Bessei Farkas Ignác – Nehéz György leányainak utódai – voltak. I. Ferdinánd 1560-ban Bessei Farkas Ignác fiának, Farkas Mihálynak további jelentős birtokrészt adományozott.
Bornemisza Péter szerint a farkasdiak többsége 1577-ben tért át a református hitre. A reformátusok az elkövetkező évtizedekben felépítették első templomukat, a paplakot és a felekezeti iskolát. A farkasdi református egyházközség az 1592-ben létrehozott Felső-Dunamelléki Egyházkerület részét képezte, mely az 1641 és az 1663 közötti években kilenc alkalommal tartott zsinatot Farkasdon. Az 1641. május 28-án, illetve 1647. május 20-án megtartott első két zsinatot 1652-ben püspökválasztó zsinat követte. Az 1654-ben megtartott farkasdi zsinaton elrendelték az egyházi ünnepek ideje alatti mulatozások betiltását.Sz. 1901: Ének, papok felavatására, a XVII. század első feléből. Irodalomtörténeti közlemények 224-225 ; Csefkó Gyula 1931: Régi feljegyzések a méltatlan ünneplésről. Ethnographia 42, 151; Fülöp Dezső 1968: Húsvéti népszokások. Evangélikus Élet 33. évf./15, 62; Dömötör Tekla 2004: Naptári ünnepek - népi színjátszás. Budapest. Az 1655. június 16-ai zsinatot Nyikos János püspök elhalálozása miatt, az 1656. május 17-ei püspökválasztó zsinat követte. Az 1658-ban és az 1659-ben megtartott farkasdi zsinatok sorát az 1663-ban megrendezett zárta le. Az ellenreformáció felerősödése és a török fennhatóság miatt további zsinatokat a községben nem tartottak. Szelepcsényi György 1660-ban elfogatta majd elűzte a község református lelkészét, templomukat elkobozta.
A legnagyobb erejű török támadás 1638-ban érte a falut. A törökellenes védelmi rendszer részét képező farkasdi sáncok, melynek helyőrségét 6 muskétás és egy tiszt alkották, a gútai erődhöz tartozott. A török rablótámadásai elől a lakosság a Tölgyerdőben talált menedéket. Érsekújvár török kézre kerülése által 1663-tól Farkasd a nyitrai török közigazgatási egységhez tartozott egészen 1685-ig, a török kiűzéséig. A falu első pecsétje 1664-ből származik.