Bráz Lajos magyar bányász, partizán.
Élete Rudabányai munkáscsaládba született. Az elemi iskola elvégzése után a helyi vasércbányánál lakatos szakmát tanult, majd bányalakatosként dolgozott. 1941-ben hívták be katonának, majd a 19. tábori tüzérosztály őrvezetőjeként a keleti frontra vezényelték. 1943 januárjában szovjet hadifogságba esett és a krasznogorszki táborba került. Hadifogságának időszakában Rovnóban partizán kiképzésben vett részt. Ezt követően került Szőnyi Márton tizenhárom tagú ejtőernyős partizáncsoportjába, amelyet 1944 augusztusában a Bükkben dobtak le.Jancsenkov, Nyikolaj: A magyar-szovjet nemzetközi partizánmozgalom úttörői. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6., Miskolc, 1966, 355-376. o. Bráz Lajos kiválasztásánál fontos szempont volt az, hogy alapos helyismerettel rendelkezett.
A földet érést követően a csoport többször is tűzharcba keveredett a nagyszámú magyar fegyveres erőkkel, amely következtében az egység szétszóródott. Egy héttagú csoport Bráz Lajos parancsnoksága alatt pár napig még a környéken maradt, majd Bráz és egy társa, Molnár István elszakadt a többiektől. A két partizán ekkor Rudabányára ment, ahol Bráz Lajos szüleinek házában bújt el. A szülők az enyhe büntetés reményében rávették őket, hogy önként jelentkezzenek a helyi csendőrségen, illetve a rudabányai katonai parancsnokságon, amit ők meg is tettek.
Az elfogottakat Miskolcra, a huszárlaktanyába szállították. Szeptember elején más partizán társaikkal együtt esküszegés, hűtlenség, hazaárulás, a fennálló rend elleni fegyveres támadás címén hadbíróság elé állították, de ítélethirdetés helyett Sopronba, a sopronkőhidai börtönbe szállították őket. 1944. november 4-én itt ítélkeztek felettük. Bráz Lajost három másik társával együtt még aznap agyonlőtték.
Emlékezete
Az Északmagyarországi Vegyiművek KISZ-alapszervezetét Bráz Lajosról nevezték el.Borsodi Vegyész. 1985. június 13., 8. o. bélyegkép|Bráz Lajos és Nagy József emléktáblája RudabányánEmlékére Rudabányán a művelődési ház homlokzatán található, nagyméretű dombormű alatt márványtáblát helyeztek el. Az emléktáblát az Országos Érc- és Ásványbányák Vasérc Művek dolgozói állították, 1970. április 4-én avatták fel. A rendszerváltoztatás után a táblát a községi temető szélén található beton urnafal oldalára helyezték át. A tábla felirata: A FASIZMUS ELLEN VÍVOTT HARCBAN ELESETT BRÁZ LAJOS ÉS NAGY JÓZSEF BÁNYÁSZAINK EMLÉKÉRE ÁLLÍTOTTÁK HAZÁNK FELSZABADULÁSÁNAK 25. ÉVFORDULÓJÁN / ORSZÁGOS ÉRC- ÉS ÁSVÁNYBÁNYÁK VASÉRC MŰVEK DOLGOZÓI / 1970. ÁPRILIS 4. Neve megtalálható a rudabányai háborús áldozatokat felsoroló, a római katolikus templom oldalán található márványtáblán is.
Jegyzetek
Források
Jancsenkov, Nyikolaj: A magyar-szovjet nemzetközi partizánmozgalom úttörői. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 6., Miskolc, 1966, Herman Ottó Múzeum.
További információk
Olasz Lajos: A rendvédelmi erők harca a szovjet ejtőernyős partizánok ellen (1943. augusztus – 1944. augusztus). Rendvédelem-történeti Füzetek (56). 71-96. o. Kerékgyártó Mihály: Hetven éve született Szőnyi Márton. Honismeret, 1988/6. sz., 50-51.o. Mi történt november 4-én? Katonahőseink – Bráz Lajos. Szovjet táborok magyar foglyai – Broz Lajos.
Kategória:1920-ban született személyek Kategória:1944-ben elhunyt személyek Kategória:Kivégzett magyar katonák Kategória:Magyar partizánok Kategória:Magyar bányászok Kategória:Magyar lakatosok Kategória:Magyar hadifoglyok a második világháborúban Kategória:Magyar tüzérek Kategória:Rudabányaiak Kategória:Meggyilkolt magyar katonák Kategória:Őrizetben elhunyt személyek