Benjamin Constant (Lausanne, 1767. október 25. – Párizs, 1830. december 8.) svájci születésű francia gondolkodó, író, politikus és filozófus.
Élete
Constant Lausanne-ban született, Svájcban, hugenotta családban. Kezdetben magántanulóként tanult, később Bajorországban, az erlangeni egyetemen, majd Skóciában, az edinburghi egyetemen folytatta tanulmányait. Élete folyamán hosszabb időt töltött Franciaországban, Svájcban, Németországban és Nagy-Britanniában.
Közeli kapcsolatban volt Madame de Staëllel, akivel a kor egyik legbefolyásosabb intellektuelpárosát alkották. Mint publicista és politikus vállalt aktív szerepet a francia politikai életben, egészen a francia forradalom második felének a végéig, 1815 és 1830 között. Ebben az időszakban tagja volt a francia nemzetgyűlésnek. Ő volt a gyűlés legékesszólóbb szónoka és ugyanakkor vezetője a bal-liberális szembenállásnak, amely a függetlenek néven volt ismert.
Politikafilozófia Constant szerint a legfőbb hatalom a polgárok összessége: ahol az egyéni élet elkezdődik, ott ér véget a népszuverenitás. Rousseau Társadalmi szerződése Constant szerint a zsarnokság minden fajtájának az eszközévé vált. Nem igaz az, hogy a többieknek adva magunkat nem adjuk oda magunk valójában senkinek (ahogyan Rousseau állította), valójában azoknak adjuk magunkat, akik mindenki nevében cselekednek. Azonban a többiek áldozatából csak néhányan húznak hasznot. Constant szerint Rousseau azt állította valójában, hogy ez a fajta hatalom nem gyakorolható.
Constant szerint kétféle hatalom van: törvénytelen (ez az erőszak); törvényes (ez az általános akarat, a kevesek hatalmát a többiek beleegyezése szentesíti).
A hatalmak természetéről Kétféle hatalom van: királyi hatalom (szent és sérthetetlen, semleges); miniszteri hatalom (felelősségre vonható, tevőleges hatalom).
Képviseleti gyűlések választása Fontos, hogy nem szabad hatást gyakorolni a hallgatóságra, maguknak kell dönteniük. Az állam nagysága meghatározza az elektori testületek számát is: egy nagy államban nem elfogadható egyetlen elektori testület.
A képviselőket a népnek kell kijelölni, mert ha a szenátus jelöli a képviselőt. a társadalom különböző osztályainak érintkezését semmisítik meg.
A képviselő nem kaphat bért munkájáért, hanem elhivatásból tegye azt, ezért fontos, hogy a képviselő ne legyen vagyontalan ember, mert akkor célja a vagyonszerzés lenne. A képviselő személyének választásakor figyelembe kell venni azt is, hogy hol született és mikor.
Modern polgárok szabadsága A polgári jogok a következők: az egyén szabadsága, vallásszabadság, szólásszabadság, vélemény joga, tulajdonjog, védelem bármely önkénnyel szemben. Nem vagyunk kötelesek engedelmeskedni olyan törvényeknek amik szabadságunkban korlátoznak. A modern embernek joga van ahhoz, hogy csak a törvényeknek engedelmeskedjék, semmilyen más akaratnak. Minden egyes polgárnak jár a szólásszabadság, sajtószabadság. Mindenki saját akarata szerint dönthet arról, hogy mivel szeretne foglalkozni, mi legyen a mestersége. Mindenkinek joga van lakhelyét szabadon megválasztani, szabadon utazni, ahová akar. Mindenkinek joga van bármilyen vallást gyakorolni, bármilyen véleményt formálni, és mindenkinek joga van beleszólni a kormányzásba.
A tulajdonról A tulajdon a társadalom által létezik, egy társadalmi megállapodás.
A tulajdon elleni támadások: csőd, államadósság csökkentése. Minden felesleges adó merénylet a magántulajdon ellen, ezért az adót a minimálisra kell csökkenteni.
A vallásszabadság A vallás nem korlátozható és nem is kényszeríthető. A vallás minden érzelmek közül a legtermészetesebb, benne találkozunk az igazságosság, a szeretet, a szabadság, a szánalom eszméivel először. Ha a vallás a politikai intézmény kezébe kerül, akkor fenyegető eszközzé válik. A kormány mindig hibát követ el, ha beleavatkozik a vallásba, mert a hatalom nem tud hatást gyakorolni a meggyőződésre, csak az érvekre. Fontos az is, hogy a hatalomnak soha nincs joga semmilyen vallást üldözni.
Fontosabb művei De la force du gouvernement actuel de la France et de la nécessité de s'y rallier 1796 Collection complète des ouvrages publiés sur le gouvernement représentatif et la constitution actuelle, formant une espèce de cours de politique constitutionnelle 1818 Mélanges de littérature et de politique 1829 Mémoires sur les Cents Jours 1824 De la religion, considérée dans sa source, ses formes et ses développements 1824 (5 kötet) Adolphe (kisregény – 1806 körül) (Magyarul: 1959) Cécile (kisregény-töredék)
Magyarul Az alkotmányos politica tana; ford. Perlaky Sándor; Trattner-Károlyi Ny., Pest, 1862 Adolf. Egy ismeretlen iratai közt talált történet; ford., bev. Béri Moravcsik Gyula; Franklin, Bp., 1886 Adolphe; ford. Zolnai Béla; Athenaeum, Bp., 1920 (Olcsó regény) Adolphe; ford. Bóka László; in: A szerelem kalandjai; bev. Cs. Szabó László; Franklin, Bp., 1943 (A regényírás mesterei) Adolphe. Regény; ford., utószó Bóka László, átdolg., jegyz. Bartócz Ilona; Európa, Bp., 1958 (Világirodalmi kiskönyvtár) Az irodalom és a szabadság kapcsolatairól; ford. Szávai János; inː Ima az Akropoliszon. A francia esszé klasszikusai; vál., előszó, tan. Gyergyai Albert, jegyz. Somló Vera, Szávai János; Európa, Bp., 1977 A régiek és a modernek szabadsága; vál., tan. Ludassy Mária, ford. Csepeli Réka et al., szerk., jegyz. Kontler László; Atlantisz Könyvkiadó, Bp., 1997 (Mesteriskola), A népszuverenitás és annak határai (online)
Irodalom Constant, Benjamin: A régiek és a modernek szabadsága (vál., tan. Ludassy Mária, ford. Csepeli Réka et al., szerk., jegyz. Kontler László), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 1997 (Mesteriskola),
Jegyzetek
További információk Benjamin Constantról (sulinet) Gyergyai Albert: Benjamin Constant
Kategória:Franciaországi politikusok Kategória:Francia filozófusok Kategória:Svájci filozófusok Kategória:Francia írók Kategória:1767-ben született személyek Kategória:1830-ban elhunyt személyek Kategória:Lausanne-iak Kategória:A Père-Lachaise-ben eltemetett személyek