Preszly Elemér Lajos Géza (Dunaalmás, 1877. július 22.– Vác, 1971. január 20.), magyar királyi titkos tanácsos, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja 1920 és 1935 között, majd 1936 és 1938 között, belügyi államtitkár, országgyűlési képviselő, ügyvéd, a Gyöngyösy István Társaságnak az elnöke, a váci kaszinókör igazgatója és a Nőegylet elnöke, a nagykőrösi Arany János Társaságnak, valamint a Gyóni Géza Irodalmi Társaságnak a tiszteletbeli tagja, Újpest Rákospalota, Szentendre és Vác megyei városoknak a díszpolgára. Családja és származása Apja a római katolikus szentfülöpi születésű polgári származású Preszly Gyula (1847–1936), a dunagőzhajózási társaság váci állomásának főügynöke, anyja Rátkay Karolina (1855–1939). Az apai nagyszülei Preszli Károly (1808–1883), Pacsér községi jegyzője, és Peidelhauser Antonia voltak; Preszly Károly névtávoztatása előtt eredetileg a "Preszl" vezetéknevet bírta. Az anyai nagyszülei Rátkay László (1810–1858), vendéglős, Eszterházy Miklós gróf gönyüi, uradalmának volt a bérlője, és Brokesch Anna (1828–1912) voltak. Preszly Elemérnek az anyai nagybátyja Rátkay László (1853–1933), országgyűlési képviselő, népszínműíró, politikus.
Élete A középiskolát Vácon és Győrött, a jogot a budapesti tudományegyetemen végezte, 1901-ben jogi doktorrá avatták. 1903-ban ügyvédi oklevelet szerzett, majd Vácon nyitott irodát. Vác városa közéletében csakhamar tekintélyes szerephez jutott; 1905-ben megválasztották képviselőnek és ugyanebben az évben Pest vármegye törvényhatósági bizottságának is tagja lett. A Függetlenségi és 48-as Párt programjával 1909 és 1918 között a váci kerület országgyűlési képviselője. 1916. december 30-án IV. Károly magyar király koronázásakor Preszly Elemért beválasztották a hitlevelet átnyújtó regnikoláris és a koronázási ebédbizottságba is és részt vett a koronázási szertartáson. 1917-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye és Dunántúl hadigondozó kormánybiztosává nevezték ki, amely posztjáról a forradalom kitörésekor mondott le. Az első világháborúban népfölkelő százados volt.
1920. május 3-án Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kormánybiztos-főispánjává nevezték ki, majd főispánja lett és megszakítás nélkül állott megyéje élén 1935 márciusáig, amikor az újjáalakult Gömbös-kormányban belügyi államtitkár lett. A kormányzó 1926-ban a II. osztályú Magyar Érdemkereszttel és a csillaggal tüntette ki. 1935. március 1-jétől a Belügyminisztérium államtitkára, lemondása, 1936. november 1. után ismét Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja lett 1938. június 14-éig. Preszly Elemér abból az alkalomból, hogy elhagyta a belügyi államtitkári állását és visszatért Pestvármegye főispáni székébe, a kormányzótól a magyar királyi tanácsosi címet szerezte meg. 1935 és 1939 között a ceglédi kerület országgyűlési képviselője. Házassága és leszármazottjai 1901. decemberében eljegyezte Nikitits Annát (Vác, 1880. június 24.–1958), akinek a szülei Nikitits Sándor (1848–1908), királyi tanácsos, ügyvéd, és Kammerer Emília voltak. Preszly Elemér és Nikitits Anna frigyéből született: Preszly Anna Mária (1904 – †Vác, 1976. szeptember 1.). Férje: ifjabb dr. Temple Rezső (Budapest, 1902. május 16. – Budapest, 1947. április 5.), ügyvéd, országgyűlési képviselő, a Gresham-kávéház tulajdonosa. Preszly László (? – †Budapest, 1978. december 4.), jogtanácsos. Neje: Patonai Mária. balra|250px|bélyegkép|Városház utca, Pesti Vármegyeháza. Preszly Elemér Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjának beiktatása, az esküszöveget Neÿ Géza Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főszolgabírája olvassa. (1936)
Jegyzetek
Kategória:Magyar jogászok Kategória:Római katolikus magyarok Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:1877-ben született személyek Kategória:1971-ben elhunyt személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1906–1910) Kategória:Országgyűlési képviselők (1910–1918) Kategória:Országgyűlési képviselők (1935–1939) Kategória:Országgyűlési képviselők (1848-as Párt) Kategória:Főispánok, kormánymegbízottak Kategória:Pest vármegye főispánjai