A csernobili csata az Oroszországi Föderáció Fegyveres Erői és az Ukrán Fegyveres Erők közötti katonai összecsapás volt a csernobili övezetben, amely 2022. február 24-én kezdődött, az ukrajnai 2022-es orosz invázió első napján. A Fehéroroszországból betörő orosz erők a nap végére elfoglalták a csernobili atomerőmű területét. Az orosz csapatok a zónából végül 2022. március 31-én kivonultak.
Háttér bélyegkép| Ellenőrző pont a csernobili zónában, 2010-ben Az 1986-os csernobili katasztrófa során nagy mennyiségű radioaktív anyag került a csernobili atomerőműből az erőmű környezetébe. A reaktor 30 kilométeres körzetét lezárták és evakuálták. A Szovjetunió felbomlását követően a lezárt terület déli része a függetlenné vált Ukrajna része lett.
A csata 2022. február 23-án az orosz hadsereg Fehéroroszország felől belépett Ukrajna területére. A határt három falu (Benivka, Paryshev és Vilcsa) környékén lépték át.
2022. február 24-én délután, a háború első napján az ukrán kormány bejelentette, hogy az orosz erők megindultak Csernobil felé. A nap végére az ukrán kormány azt is bejelentette, hogy az orosz erők elfoglalták Csernobilt és Pripjatyot. Az ukránok nem tudtak ellentámadást indítani a közeli radioaktív hulladéktárolók és az új szarkofág miatt, ezzel az oroszok tisztában voltak.
Még aznap a radioaktivitás növekedését figyelték meg, és olyan spekulációk is megjelentek, hogy a lövedékek radioaktív hulladéktároló helyeket találtak el. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség azonban kijelentette, hogy nem történt semmilyen ilyenfajta dolog.
A terület elfoglalását követően az amerikai kormány azt mondta, hogy az oroszok túszul ejtették a csernobili személyzetet. Az orosz megszállás alatt a kritikus létesítmények karbantartásáért felelős operatív személyzet az oroszok fogságában volt. A többi személyzetet február 24-én reggel evakuálták. Az erőmű védelmét és őrzését végző, a nemzeti gárda 3041 számú egységébe tarzozó 168 ukrán katonát a későbbiekben Oroszországba szállították. Az erőmű szakszemélyzetének tekintetében csak március 20-án, 25 nap folyamatos munka után történt egy részleges csere. Hatvannégy embert (főleg erőmű dolgozókat) engedtek el, ők hazatérhettek, de helyükre 46 önkéntes érkezett, akik felváltották az elengedett személyzetet.
Az orosz megszálló erők az elhagyatott atomerőműhöz kapcsolódóan kifosztottak és megsemmisítettek egy laboratóriumot, amelyet radioaktív hulladék ellenőrzésére használtak. Az oroszok az erőműből, több dolgot, között számítógépes eszközökkel is magukkal vittek.
A zóna területén tankok is mozogtak, amelyek megbolygatták a talajt és azáltal felkavarták a radioaktív port. Valószínúleg ez volt az oka a megemelkedett sugárszintnek. Az orosz katonák közül többen jelentős sugárdózisokat kaptak. A zóna egyik legszennyezettebb részén található Vörös-erdőben gödröket és lövészárkokat ástak, amely alapján a katonák komoly sugárterhelést kaphattak
Az oroszok kivonulása Az orosz csapatok március 31-én vonultak ki és átadták az irányítást az általuk korábban elfoglalt csernobili atomerőmű és más létesítmények felett az ukrán személyzetnek. A csapatok két oszlopban hagyták el a zónát az ukrán határ felé..Az orosz állami nukleáris energiacég, a Rosatom képviselője és egy csernobili műszakvezetője közös nyilatkozatot írt alá.
A lezárt zóna adminisztrációjának becslése szerint a Csernobili Atomerőmű területén mintegy ezer orosz katona volt, Csernobil városában pedig akár ötszáz.
Az oroszok által elhurcolt 169 (más forrás szerint 168) személyt, az ukrán egység tagjait hadifogolyként hosszú idejig orosz börtönökben tartották. Több fogolycserét követően 2023-ban és 2024-ben a többségük hazatérhetett. 2026-ban még hárman mindig orosz fogságban voltak közülük.
Reakciók Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a zóna orosz elfoglalását egy egész Európa elleni hadüzenetnek nevezte.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója szerint Csernobil megtámadása teljesen értelmetlen volt.
Elemzés jobbra|bélyegkép| Kijev felé haladó orosz egységek A térképen látható, hogy Csernobil elfoglalása csak egy mérföldkő volt Kijev felé menet. Ben Hodges, az Egyesült Államok európai seregeinek exparancsnoka kijelentette, hogy Csernobil elfoglalása azért volt fontos, mert útba esett. „Ha az orosz erők északról támadnák Kijevet, Csernobil ott van az úton.” – mondta. Evelyn Farkas amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint az oroszok körbe akarják keríteni Kijevet, és egy ukrán lázadás esetén nem szeretnék, hogy hátba támadják őket.
Hivatkozások
Fordítás
Kategória:30 km-es zóna Kategória:2022-es orosz invázió Ukrajna ellen